173004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiazolo(3,4-b) izokinolinok előállítására
i 173004 4 Azokat az V általános képletű 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolinokat, amelyek képletében R 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy olyan V általános képletű 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolint, amelynek képletében R hidrogénatomot jelent, savnak észterré való átalakítására szolgáló ismert módszerrel, a molekula többi részének befolyásolása nélkül észterezünk. Azt az V általános képletű 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolint, amelynek képletében R hidrogénatomot jelent, a VI képletű fenilalaninból A. Pictet és Th. Spengler módszere [Chem. Bér., 44, 2030 (1911)] szerint állíthatjuk elő. Ha a reakcióban L-alakban levő VI képletű fenilalanint használunk, akkor az I általános képletű vegyületet (S)-alakban kapjuk. Ha a reakcióban D-alakban levő VI képletű fenilalanint használunk, akkor az I általános képletű vegyületet (R)-alakban kapjuk. Ha a reakcióban DL-alakban levő VI képletű fenilalanint használunk, akkor az I általános képletű vegyületet (RS)-alakban kapjuk. A találmány értelmében azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Y hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, vagy aminocsoportot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy VII általános képletű aminopiridint — ebben a képletben Y a fenti jelentésű — egy VIII általános képletű sóval reagáltatunk — ebben az utóbbi képletben Rí klóratomot vagy az alkilrészben 1 -4 szénatomot tartalmazó alldltiocsoportot vagy benziltiocsoportot és A® aniont jelent A VIII általános képletben R] klóratomot és A® kloridiont is jelenthet, vagy Rí alkiltio-, előnyösen metiltio- vagy benziltiocsoportot és A® aniont, például jodid-, egyenértéknyi szulfát-, tetrafluorborát- vagy fluorszulfonát-iont is jelenthet. Ha Rí klóratomot és A® kloridiont jelent, akkor a reakciót szerves oldószerben, például acetonitrilben, bázisos kondenzálószer, például trietilamin jelenlétében, 20 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. Ha Rí alkiltio- vagy benziltiocsoportot és A® jodid-, egyenértéknyi szulfát-, tetrafluorborát- vagy fluorszulfonát-iont jelent, akkor a reakciót bázisos oldószerben, például piridinben, 20 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. Azokat a VIII általános képletű sókat, amelyek képletében Rí klóratomot és A® kloridiont jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy a IX képletű 1,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3,4-b]izokinolin-3-tiont klórozószerrel, például foszgénnel, foszforpentakloriddal, tionilkloriddal vagy oxalilkloriddal reagáltatjuk. A reakciót általában szerves oldószerben vagy oldószerkeverékben, például toluol és tetrahidrofurán keverékében 0 és 70 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Azokat a VIII általános képletű sókat, amelyek képletében R! alkiltio- vagy benziltiocsoportot és A® jodid-, egyenértéknyi szulfát-, tetrafluorborátvagy fluorszulfonát-iont jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy X általános képletű reakcióképes észtert - ebben a képletben R] 1—4 szénatomos alkilvagy benzilcsoportot és A reakcióképes észtermaradékot, például jódatomot vagy alkoxiszulfoniloxi-csoportot jelent - vagy trietiloxónium-tetrafluorborátot vagy metil-fluorszulfonátot reagáltatunk. a IX képletű vegyülettel. A reakciót általában szerves oldószer, például metilénklorid jelenlétében vagy távollétében, 20 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. A IX képletű tiazolo-izokinolin-származékot úgy állíthatjuk elő, hogy bázisos közegben széndiszulfiddal reagáltatunk egy XI általános képletű 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolint — ebben a képletben E halogénatomot vagy hidroxiszulfoniloxi-csoportot jelent -. Általában kálium- vagy nátriumhidroxid jelenlétében, 20 C° körüli hőmérsékleten dolgozunk. A XI általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy ásványi savval reagáltatjuk a IV képletű vegyületet. Ha olyan XI általános képletű vegyületet kívánunk előállítani, amelynek képletében E hidroxi-szulfoniloxi-csoportot jelent, akkor általában vizes közegben kénsavval 100 C° körüli hőmérsékleten reagáltatunk, vagy diciklohexilkarbodiimid jelenlétében, szerves oldószerben, például dimetilformamidban, 20 C° körüli hőmérsékleten dolgozunk. Ha olyan XI általános képletű vegyületet kívánunk előállítani, amelynek képletében E brómatomot jelent, akkor általában tömény, legalább 40 s%-os, de előnyösen 48 s%-os vizes hidrogénbromid-oldattal a reakciókeverék visszafolyatási hőmérsékletén reagáltatunk, és a terméket hidrogénbromidja alakjában különítjük el. Ha olyan XI általános képletű vegyületet kívánunk előállítani, amelynek képletében E klóratomot jelent, akkor a reakciót általában szerves oldószerben, például hidrogénklorid-gázzal telített kloroformban, tionilkloriddal reagáltatva, a reakciókeverék visszafolyatási hőmérsékletén hajtjuk végre, és a terméket hidrogénkloridja alakjában különítjük el. Azokat a VII általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Y a fenti jelentésű, ismert módszer [Heterocyclic compounds, Pyridine and dérivâtes 14, Suppl. Part 3 (1974)]. szerint állíthatjuk elő. A találmány értelmében azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Y diacetilamino-csoportot jelent, egy olyan I általános képletű vegyületből, amelynek képletében Y aminocsoportot jelent, bármely ismert módszerrel előállíthatjuk, amely a molekula többi részének befolyásolása nélkül az aminocsoportnak diacetilaminocsoporttá való alakítására alkalmas. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
