173003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiazolo[3,4-b]izokinolinok előállítására
3 173003 4 Azokat a Hl általános képletü izotiocianátokat, amelyek képletében A 3-piridil-csoportot jelent, J. G. Jochims [Chem. Ber., 101, 1746 (1968)] módszerével állíthatjuk elő Azokat a III általános képletü izotiocianátokat, amelyek képletében A 5-izokinolil-csoportot jelent, széndiszulfid és 5-aminoizokinolin kondenzációjával, majd ezt követően diciklohexil-karbodiimiddel való reagáltatás útján állítjuk elő. A kondenzáció általában bázis, például tercier amin, többek között trietilamin jelenlétében megy végbe. Előnyösen szerves oldószerben, például piridinben, —10 és +25 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. A IV általános képletü 3-hidroximetil-l,2,3,4- -tetrahidro-izokinolint egy V általános képletü 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolin - ebben a képletben Xj, Xj és X’3 a fenti jeleníésűek, és R hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkücsoportot jelent — vagy sója redukciójával állítjuk elő. Ha R hidrogénatomot jelent, úgy a redukciót előnyösen lítiumalumíniumhidriddel tetrahiörofuránban, 20 és 70 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Ha R 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, úgy a redukciót előnyösen alkálifémbórhidriddel, például nátriumbórhidriddel szerves oldószerben vagy vizes-szerves közegben, például etanol és víz elegyében, 10 C° és a reakciókeverék visszafolyatási hőmérséklete között hajtjuk végre. Ha olyan IV általános képletü vegyületet kívánunk előállítani, amelynek képletében X’3 nitrocsoportot képvisel, úgy a reakció körülményei között a nitrocsoportot nem befolyásoló észtert - ennek képletében R alkilcsoportot jelent - előnyös használni. Azokat az V általános képletü 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolinokat, amelyek képletében R 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, úgy állítjuk elő, hogy egy V általános képletü 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolint - ebben a képletben R hidrogénatomot jelent - egy savnak észterré alakítására szokásosan használt ismert módszerrel, a molekula többi részének befolyásolása nélkül észterezünk. Azokat az V általános képletü 1,2,3,4-tetrahidro-izokinolinokat, amelyek képletében R hidrogénatomot jelent, Xj és Xj a fenti jelentésűek, és Xj hidrogénatomot jelent, egy VI általános képletü fenilalaninból - ebben a képletben Xj, Xj és Xj a fenti jelentésűek - A. Retet és Th. Spengler [Chem. Ber., 44, 2030 (1911)] módszerével állíthatjuk elő. Ha kiindulási anyagként L-alakban levő VI általános képletü fenilalanint használunk, úgy az I általános képletü terméket (S)-alakban kapjuk. Ha D-alakban levő VI általános képletü fenilalanint használunk, úgy az I általános képletü terméket (R)-alakban kapjuk. Ha DL-alakban levő VI általános képletü fenilalanint használunk, úgy az I általános képletü terméket (R,S)-alakban kapjuk. Azokat a II, IV vagy V általános képletü vegyületeket, amelyek képletében Xj nitrocsoportot jelent, olyan II, IV vagy V általános képletü vegyület nitrálásával kapjuk, amelynek képletében Xj hidrogénatomot jelent. A nitrálást általában salétromsav és kénsav elegyével, —20 C° körüli hőmérsékleten végezzük, vagy nátriumnitrát és trifluorecetsav keverékével +20C°-on nitrálunk, majd adott esetben a kapott izomereket elválasztjuk. b) Olyan I általános képletü vegyületek előállítására, amelyek képletében A 3-piridil-csoportot, Xf hidrogén- vagy halogénatomot vagy cianocsoportot, X2 hidrogén- vagy fluoratomot és X3 hidrogénatomot vagy nitrocsoportot jelent, és Xi, X2 és X3 közül legalább kettő hidrogénatomot jelent, vagy X2 és X2 együttesen egy metiléndioxicsoportot alkotnak, és X3 hidrogénatomot jelent, vagy az olyan I általános képletü vegyületek előállítására, amelyek képletében A 4-piridil- vagy 5-izokinolil-csoportot és Xi, X2 és X3 hidrogénatomokat jelentenek - egy VII általános képletü amint — ebben a képletben A a fenti jelentésű — egy VIII általános képletü sóval reagáltatunk - ebben az utóbbi képletben X”, X2 és Xj’ jelentése azonos a fenti Xi, X2 és X3 szubsztituensek jelentésével, Rí klóratomot vagy 1—4 szénatomos alkiltio- vagy benziltiocsoportot és A? aniont jelent -. A VIH általános képletben Rt klóratomot és A® kloridiont jelent, vagy Rj alkiltio-, előnyösen metiltiocsoportot vagy benziltiocsoportot és A? aniont, például jodid-, szulfát-, tetrafluorborátvagy fluorszulfát-iont képvisel. Ha Rí klóratomot és A® kloridiont jelent, akkor a reakciót szerves oldószerben, például acetonitrilben, bázisos kondenzálószer, például trietilamin jelenlétében, 20 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. Ha Rj alkiltio- vagy benziltiocsoportot és A? jodid-, szulfát-, tetrafluorborát- vagy fluorszulfonát-iont jelent, akkor a reakciót bázisos szerves oldószerben, például piridinben, 20 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. Olyan VIII általános képletü sókat, amelyek képletében R2 klóratomot és A? klóriont jelent, úgy állíthatunk elő, hogy klórozószert, például foszgént, foszforpentakloridot, tionilkloridot vagy oxalilkloridot egy IX általános képletü 1,5,10,10a-tetrahidro-tiazolo[3,4-b]izokinólin-3-tionnal — ebben a képletben Xj’, X2 és Xj’ a fenti jelentésűek — reagáltatunk. A reakciót általában szerves oldószerben vagy szerves oldószerkeverékben, például toluol és tetrahidrofurán elegyében, 0 és 70 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Olyan VIII általános képletü sókat, amelyek keletében R2 alkiltio- vagy benziltiocsoportot és Ai jód-, szulfát-, tetrafluorborát- vagy fluorszulfonát-iont jelent, úgy állíthatunk elő, hogy egy X általános képletü reakcióképes észtert — ebben a képletben Rj 1-4 szénatomos alkil- vagy benzilcsoportot és Ai reakcióképes észtercsoportot, például jódatomot vagy alkoxiszulfoniloxi-csoportot jelent - vagy trietiloxónium*tetrafluorborátot vagy metíl-fluorszulfonátot reagáltatunk egy IX általános képletü vegyülettel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
