172956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás úl szubsztituált triazolok előállítására

2. 3-(2,4,6-trimetoxibenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol, 3. 3-(2-bróm-6-klórbenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol, 4. 3-(2,6-diklórbenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol, 5. 3-(3,4-diklórbenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol, 6. 3-(2,5-dimetoxibenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol, 7. 3-(4-fluor-2-nitrobenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol, 8. 3-(4,5-dimttoxi-2-nitrobenzilidén­­hidrazino)-l ,2,4-triazol, 9. 3-(2,4,6-trimetilbenzilidénhidrazino)­­-1,2,4-triazol. Ezek a vegyületek az alábbi analóg eljárások szerint állíthatók elő. a) Egy II általános képletű vegyületet - ebben a képletben R1, R2, R3 és n a fenti jelentésűek - egy III képletű vegyülettel reagáltatva, vagy b) egy IV általános képletű Vegyületet - eoben a képletben R1, R2, R3 és n a fenti jelentésűek - hangyasawal reagáltatva, vagy c) egy VI általános képletű vegyületet — ebben a képletben R1, R2, R3 és n a fenti jelentésűek - diazotálva I általános képletű vegyületekhez jutunk, a reakciókörülményektől és a kiindulási anyagoktól függően szabad bázis vagy savaddíciós só alakjában, találmányunk hatálya mindkét alakra kiterjed. Bá­­zisos, közömbös vagy kevert sókat vagy hemiami­­no- szeszkvi- vagy polihidrátokat egyaránt előállít­hatunk. Az új vegyületek savaddíciós sói önmagá­ban ismert módon átalakíthatok a szabad bázisok­ká, bázisok, például alkáliák, vagy ioncserélők segítségével. Másrészt a kapott szabad bázisokat szerves vagy szervetlen savakkal sókká alakíthatjuk, előnyösen farmakológiailag elfogadható sókat ered­ményező savakat használva, mint például a sósav, szulfonsav, foszforsav, salétromsav és perklóisav, továbbá az alifás, aliciklusos, aromás, heterociklu­sos karbonsavak vagy szulfonsavak, például hangya­sav, ecetsav, propionsav, borostánykősav, glikolsav, tejsav, malonsav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroximaleinsav, piroszőlősav, fenüecet­­sav, benzoesav, p-aminobenzoesav, antranilsav, p-hidroxibenzoesav, szalicilsav vagy p-aminoszalicil­­sav, embonsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, hidroxietánszulfonsav, etilénszulfonsav, halogénben­­zolszulfonsav, toluolszulfonsav, naftalinszulfonsav vagy szulfanilsav, metionin, triptofán, lizin vagy aiginin. A találmány szerinti új vegyületek fenti savakkal alkotott sói, például a pikrátok, a kapott szabad bázisok tisztítására szolgálhatnak. A bázisokat sók­ká alakítva elválasztjuk az oldatból, majd a szabad bázist tisztább alakban felszabadítjuk a sóoldatból. A találmány szerinti új vegyületek szabad bázisai és sóik közötti kapcsolat folytán magától értetődik, hogy a találmány hatálya kiterjed a megfelelő sókra is. A kündulási vegyületek ismertek, illetőleg, amennyiben újak, önmagában ismert módszerek szerint állíthatók elő. Gyógyászati alkalmazásra a találmány szerinti vegyületeket orálisan, rektálisan vagy injekció alak­jában adhatjuk be, a gyógyszerkészítmények a hatóanyagot szabad bázis vagy farnak jíogiailag elfogadható, nem-toxikus savaddíciós s- alakjában, például hidroklorid, iaktát, acttát. szu; fámát alak­jában tartalmazzák farmakológiailag elfogadható vivőanyaggal együtt A vivőauyag szüúd, félig szilárd vagy folyékony hígítószer "agy kapszula lehet. A találmány felöleli a gyógyszerkészítmények előállítását is. A hatóanyag mennyisége általában a készítmény 0,1 -99 súly/t-a, injekciók esetében a készítmény 0,5-20 súly%-a, orális készítmények esetén 2 50 s%. A találmány szerinti vegyületet orális beadásra alkalmas adagegységben tartalmazó gyógyszerké­szítmény előállítására a hatóanyagot szilárd, por alakú hordozóval, például laktózzal, szacharózzal, szorbittal, mannittal, keményítővel, amilopektinnel, cellulózszármazékokkal vagy zselatinnal, továbbá csúsztatóanyagokkal, példáid magnéziumsztearáttal, kalciumsztearáttal és polietilénglikol-viaszokkal ke­verjük, majd tablettázzuk. Bevonatos tabletták előállítására a fenti módon elkészített magokat arab mézgát, zselatint, talkumot, titándioxidot tar­talmazó tömény cukoroldattal, vagy illékony szer­ves oldószerben vagy oldószerkeverékben oldott lakkal vonhatjuk be. A bevonatokat különböző festékekkel színezhetjük a különböző hatóanyagú vagy különböző mennyiségű hatóanyagot tartal­mazó tabletták megkülönböztetésére. A lágy zselatin kapszulák a találmány szerinti hatóanyagot vagy hatóanyagokat növényi olajjal keverve, a kemény zselatin kapszulák a granulált hatóanyagot szilárd, por alakú hordozóra!, például laktózzal, szacharózzal, szorbittal, mannittal, bur­gonyakeményítővel, kukoricakeményítővel, amilo­pektinnel, cellulózszármazékokkal vagy zselatinnal összekeverve tartalmazzák. A reaktális beadásra alkalmas adagegységek vég­bélkúpok alakjában készíthetők ki, amelyek a hatóanyagot közömbös zsírban elkeverve tartal­mazzák, vagy zselatinkapszulák alakjában, amelyek a hatóanyagot növényi vagy paraffinolajban elke­verve tartalmazzák. Az orális beadásra szolgáló folyékony készít­mények szirupok vagy szuszpenziók lehetnek, pél­dául 0,2—20 s% aktív anyagot és cukrot, valamint etanol, víz, glicerin és propilénglikol keverékét tartalmazó oldatok, és kívánság szerint színező, ízesítőanyagokat, szacharint, és sűrítőszerként karb­­oximetilcellulózt is tartalmazhatnak. A parenterális beadásra szolgáló injekciós ol­datok a hatóanyag farmakölógiaüag elfogadható vízoldható sóját 0,5—10 s% mennyiségben tartal­mazó vizes oldatok, stabilizáló és/vagy kiegyenlítő anyagokat is tartalmazhatnak, és különböző adag­egységű ampullákba töltve hozhatók forgalomba. Az orális beadásra alkalmas gyógyszertablettákat a következő módon állítjuk elő: A szilárd anyagokat megfelelő szemcsenagyság elérésére megőröljük vagy megszitáljuk, a hordozó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents