172944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gerjesztett potenciál-paraméterek mérésére
3 172944 4 egyidőben csökkenő függvény szerint változik. Ezt az időben változó potenciált nevezik UIP gerjesztett potenciál függvénynek, két dimenziós ábráját pedig lecsengést görbének. A gerjesztett potenciál homogén közegben mérve az alábbi ismert egyenlettel határozható meg: t Uip - U0e r ahol t az áram kikapcsolásától számított idő, U0 a to kikapcsolási időpontban mérhető potenciál nagysága, T pedig időállandó. Mivel az U0 potenciál abszolút értéke nemcsak a kőzetek gerjeszthetőségi paraméterétől, hanem azok fajlagos ellenállásától is függ, azért a p fajlagos ellenállást is mérni kell, majd az UQ/Up hányadosát kell ábrázolni, azaz a szekunder jellegű gerjesztett potenciál értékét a primer feszültségre normáljuk. Az U„/Up=A jelölést alkalmazva a különböző A és r értékeket a találmány szerint a kőzetek GP komponens-együtthatóinak nevezzük, ami egy adott kőzetre vagy ásványra jellemző érték, ezért meghatározásának döntő fontossága van. Mivel a talaj sem vertikális, sem horizontális irányban nem homogén, azaz az összetett gerjesztett potenciál függvény kialakításában több kőzet vagy ásvány vesz részt, ezért a mért gerjesztett potenciál mint több komponens eredője jelenik meg. Képlettel kifejezve: i=n t Uip = 2 Aj • e~ ~ Í=1 ' ahol n azon képződmények számát jelenti, amelyek az AB—MN elektródapárok alatt helyezkednek el, és az összetett gerjesztett potenciál-függvény kialakításában résztvesznek. Mielőtt a technika állása szerinti mérési eljárásokat ismertetnék, röviden leírjuk a későbbiek szempontjából fontos fogalmakat és definíciókat. 1. Ismert számítási érték az v látszólagos polarizáció, amely az alábbi képletből számolható: T Uip 77 = —^ * 100 (%) t Up ahol Ujp a gerjesztett potenciál értéke, U„ a primer feszültség értéke, T ' index a gerjesztési időtartama, t index pedig az UjP mérésének időpontja. 2. Olyan esetekben, amikor a beágyazó és fedő közeghez képest nagyobb gerjesztési potenciállal rendelkező képződmények közel vertikális helyzetűek, az elektródák egymáshoz viszonyított távolságát nem változtatják. Az ilyen állandó távolságot tartó elektróda rendszert, vagyis az állandó terítést szelvények mentén mozgatva ún. gerjesztett potenciál-szelvényezés végezhető. A szelvény terepi kutatási tevékenység önálló, kialakult árral is rendelkező végterméke, amelyből a kutatás tárgyát képező kőzet vagy ásvány geometriai méreteire, dőlésére és mélységére vonatkozóan fontos információk nyerhetők. 3. Előfordul, hogy valamely vízszintes irányban kiterjedő képződmény, például porózus víztároló réteg mélységének, vastagságának meghatározására van szükség. Ekkor az MN mérőelektródák pl. változatlanul egy helyen maradnak, az AB elektródákat pedig egy előre meghatározott rendszer szerint a mérési középvonalhoz szimmetrikusan távolítják egymástól /vagyis a terítést változtatjuk. Ez esetben az egyes AB elektróda elrendezéshez tartozó számított rj látszólagos polarizáció értékek, az AB/2 függvényeiben ábrázoló ún. gerjesztett potenciál szondázási diagram, a terepi kutatási tevékenység termékei, amelyekből az eltérő gerjeszthetőségű képződmények mélység és vastagság viszonyai határozhatók meg. Fenti fogalmak és definíciók ismeretében röviden ismertetjük a gerjesztett potenciál mérésére alkalmazott eljárások közül a jelenleg legkorszerűbbnek tekinthetőket, („Teoreticseszkie osznovü interpretacii nabljudenii v metode vüzvannoj polarizacii”). A gerjesztéshez szükséges I áramot egy robbanómotoros aggregátorról veszik. Az I áram értékét a legjobb kivitelezésű aggregátorok alkalmazása esetén sem lehet ±2-3%-nál pontosabban beállítani vágj' leolvasni. A ki- és bekapcsolás kézi vezérléssel vagy automatikával történik, T = 1,5-40 sec közötti időintervallumban. Az Uo primer feszültség leolvasása mutatós műszerről történik. Az Up primer feszültség mérési pontosságát részben az I áram ingadozása, részben pedig a talajban jelenlevő nagy számú természetes és mesterséges zavar korlátozza. Az I áram kikapcsolása után t idővel a lecsengési jelből pontszerű mintát vesznek, ami az UIP gerjesztett potenciál egy értéke. Az I, Up és UjP értékét jegyzőkönyvben rögzítik. A leolvasott értékekből a fentebb ismertetett képlet alapján számoljuk az 17 látszólagos polarizáció értékét. A mérést változó előjelű I gerjesztő áram mellett 10-20 alkalommal megismételik, és a mérési eredmények számtani közepét képezik. A mérési eljárás alapvető hátránya, hogy az I, Up és Ujp méréseiből eredő hibák halmozódása miatt az eredményül kapott r\ látszólagos polarizáció hibája a 20-25%-ot is elérheti. További hátránya, hogy az I gerjesztő áram, az Up primer feszültség és az UjP gerjesztett potenciál meghatározása három különböző időpontban történik, így az ezek értékeiben időben bekövetkező változások az tj látszólagos polarizáció szórásában jelentkeznek. Fenti módszer hibáinak kiküszöbölése céljából sok esetben az Up primer feszültség és az UjP gerjesztett potenciál jelalakjait regisztráljuk. A regisztrátumokon grafikus közepeléssel vagy kiegyenlítéssel csök5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2