172944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gerjesztett potenciál-paraméterek mérésére
MAGYAR SZABADALMI 172944 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. IX. 12. (EO-327) G 01 V 3/02 Közzététel napja: 1978. VII. 28. ORSZÁGOS 5 * hWh'i.f * J I ff la i g b b a S TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Erkel András oki. geofizikus 42%, Simon Pál oki. vill.mérnök 33%, Magyar Állami Eötvös Loránd Dudás József oki. fizikus 25%, Budapest Geofizikai Intézet, Budapest Eljárás gerjesztett potenciál-paraméterek mérésére 1 A találmány tárgya mérési eljárás geofizikai felszíni kutatásokra, a talajban elhelyezkedő kutatott szerkezet struktúrájának és a kutatott anyag relatív arányának megállapítására, különösen érckutatásra. S Az eljárás lényege, hogy a gerjesztett potenciál (továbbiakban GP) lecsengési függvényt, amely több exponenciális komponens eredőjeként jelenik meg, Aj exponenciális komponens együtthatóval és Tj komponens időállandóval jellemzett össze- 10 tevőire bontja és csupán az ércesedéssel összefüggő komponenseket, vagy ezek szelvénymenti, illetve szondázásonkénti változását határozza meg. A módszer elvi feltételezése az, hogy az eredő lecsengési függvény komponenseit részben a kere- 15 sett képződményekre jellemző GP-komponens együtthatók, részben pedig a fedő és beágyazó képződményekre jellemző komponens együtthatók alakítják ki. Amennyiben ezen együtthatók között legalább fél nagyságrendnyi különbség van, lehe- 20 tőség nyílik arra, hogy a keresett képződmény által létrehozott lecsengési függvényt az összetett lecsengési függvényről leválasszuk, és azt külön ábrázoljuk és értelmezzük, mint GP szelvényt, vagy szondázási görbét. 25 Az eljárás során lehetőség nyílik arra, hogy a beágyazó és fedő képződmények által jellemzett komponens együtthatóktól függetlenül, közvetlenül a keresett képződményre jellemző komponens együtthatókat határozzuk meg. 30 2 A gerjesztett potenciál mérése az alkalmazott geofizikában azon felismerésen alapul, hogy a talajba vezetett egyenáram hatására az elektromos és ionos vezetők határfelületén egyrészt töltések halmozódnak fel, például érc és sziÜkátos képződmények határán, másrészt a kőzetekben levő szabad ionok a tér irányába befordulnak, és esetleg elmozdulnak. Ez utóbbiak elektrokinetikus jelenségek, és főként folyékony-szilárd fázisú képződményekben, például porózus homokban, homokkövekben jönnek létre. Az áram kikapcsolása után a töltések kisülése, vagyis az ionok eredeti rendezetlen állapotba való elmozdulása, vándorlása okozza a gerjesztett potenciál jelenséget, ami tehát egy primer elektromos tér szekunder folyamata. A gerjesztett potenciál jelenség létrehozására, - a szakirodalomban szokásos jelöléseket és elnevezéseket használva (1. ábra) árambevezető AB elektródákon keresztül T ideig I erősségű egyenáramot vezetnek a talajba. Ekkor az AB elektródáktól függetlenül telepített MN mérőelektródákon Up primer feszültség mérhető, amelynek nagysága az AMNB elektródatávolságoktól, az elektródák egymáshoz viszonyított terítésnek nevezett térbeli helyzetéből előre számítható K szondázási koefficienstől, és az altalaj fajlagos ellenállásától függ. A g fajlagos ellenállásnak „ohm” dimenziója van. Az I áram kikapcsolása után az Up primer feszültség nem csökken azonnal nullára, hanem 172944
