172876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, ásványi rostokból különösen üvegrostokból préselt termékek gyártásánál keletkező szennyező anyagok kiküszöbölésére
15 172876 16 mehet át, amely érezhetően megváltoztatja rostkötő képességét. Ezt a jelenséget előgélesedésnek nevezzük és azzal kerüljük el, hogy a 22 kamrát hűtjük. A találmány szerinti berendezésnek az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alakjánál a hűtést a környezeti térből bevezetett atmoszférikus levegővel biztosítjuk, amelynek hőmérséklete általában kisebb, mint a 22 kamrában megkívánt legnagyobb hőmérséklet. A nyújtandó anyaggal, valamint a nyújtó vagy vezető áramlatokkal a 22 kamrába jutó meleg, amelynek mennyisbe a rostképzéshez alkalmazott eljárás természete szerint az anyag kilogrammjaként 1500—15 000 Kcal, keveredés útján a beáramló levegőbe, majd a párákba megy át. Ezek a meleg kis részét érintkezéskor a mosóvíznek adják át. A maradék a párákkal a környezeti térbe távozik. A találmány szerinti berendezésnek a 3. és 4. ábrán látható példakénti kiviteli alakjánál a környezeti térbe evakuált párák kis térfogata miatt a melegnek csak kis része távozik. Ezért a 22 kamra kellő hűtéséhez más eljárást kell alkalmazni. A találmány értelmében ilyen eljárás abban áll, hogy a nyújtandó anyag, valamint a nyújtó vagy vezető áramlatokkal a 22 kamrába jutó meleg legalább egy részét hőhordozó közegbe, nevezetesen vízbe vezetjük át. Evégből a rostokból, valamint az ezeket kísérő gázokból álló áramlatot, vagy a párákat avval a közeggel érintkeztetjük. A közeget a 22 kamrába jutó meleg abszorbeálása után kivezetjük, majd a berendezésen kívül bármilyen önmagában ismert módon lehűtjük. A rostokból és ezeket kísérő gázokból álló áramlat vagy a párák és a hűtővíz közötti hőcserét vagy közvetlen érintkeztetéssel biztosítjuk, vagy a közegeket elválasztó hővezető falon keresztül foganatosítjuk. Mint ismeretes, ilyen jellegű hőcsere esetén az időegységben kicserélt hőmennyiségek arányosak a hűtendő és a hűtő folyadék hőmérséklete közötti különbséggel, valamint az érintkezési felület nagyságával. A berendezés méretei és a gázok vagy párák viszonylag nagy sebessége folytán igen rövid az az idő, amely alatt a hőcserének végbe kellene mennie. Kellő hűtéshez tehát gondoskodnunk kell arról, hogy az időegységben kicserélt hőmennyiségek nagyok legyenek. A találmány értelmében evégből az alábbiakban leírt módon járunk el illetőleg az alábbiakban leírt berendezéseket alkalmazzuk. Az említett eljárások egyike abban van, hogy a nyújtandó anyaggal, valamint a nyújtó vagy vezető áramlatokkal bejutott kalóriákat a 22 kamrából azzal távolítsuk el, hogy a párákat a 16 kamrában és a 17 mosókamrában lehűtjük, ahol a rendelkezésre álló térfogatok a párák és a hűtővíz között nagy érintkezési felületet tesznek lehetővé. Ilyen nagy érintkezési felületet különféleképpen létesíthetünk: a vizet finom cseppek alakjában szétszórhatjuk, igen vékony film alakjában áramoltathatjuk, a párákat a vízben bugyborékol tathatjuk. A 3. ábrán látható példakénti kiviteli alak esetén például 45 porlasztókkal finom cseppekből álló felület vagy függöny alakjában vizet fecskendezünk be, amikor is a vízfüggönyök lényegében merőlegesek a 29 párák áramlásának irányára. Miután a 29 párák a kialakulóban levő 23 bundán keresztüláramlottak, 80—ÍOOC0 nagyságrendű hőmérsékleten a 16 kamrába jutnak és a vízfüggönyökkel érintkezve 30 C° nagyságrendjébe eső hőmérsékletre hűbek le. A víz hőmérséklete a 45 porlasztók kiömlésénél 15—20 C° nagyságrendjébe esik aszerint, hogy milyenek a hűtőberendezések által biztosított hűtési lehetőségek. A párákkal érintkezve a víz a 45 porlasztó hozamától függően 30-40 C° nagyságrendű hőmérsékletre melegszik. A lehűtött páráknak a köráramlásba visszavezetett része a 18 leválasztó egységen és a 19 ventillátoron történt átáramlás után a 22 kamrába jut, ahol all rostképző egységből származó gázokkal keveredve a gázokat és a rostokat, valamint az atmoszférikus levegőt lehűti, mint az l.ábra szerinti berendezésben. A hűtés foganatosítási módja a 4. ábrán látható, ahol a víz igen vékony film alakjában 46 falakon folyik végig. A 29 párákból álló áramlat végighalad e falak mentén, súrolja a vízfilmet és az érintkezés következtében lehűl. A hűtés még további példakénti megvalósítási módja az 5. ábrán látható. E példakénti kiviteli alak esetén a 29 párák a szabad vízfelület alatt a szívó 16 kamra mögött 47 nyílásokon át 48 kádba jutnak, miközben a vízben és a 47 nyílásoktól jobbra intenzív forrást okoznak, aminek következtében gáztartalmú bugyborékok keletkeznek, amelyeknek folyékony falai a víz és a párák között nagy érintkezési felületet biztosítanak. További eljárás értelmében a rostosítandó anyaggal és a nyújtó vagy vezető közegekkel bejutott kalóriákat a 22 kamrából azzal távolítjuk el, hogy a rostokból és gázból álló 12 áramlatot víz ráfecskendezésével közvetlenül lehűtjük. Az áramlatot tehát ott éri a befecskendezett víz, ahol az érintkezési felületek nem lehetnek túl nagyok, mert a rendelkezésre álló tér kicsiny, viszont a hűtendő közeg és a hűtőközeg közötti hőmérsékletkülönbség nagy. Az eljárás különféleképpen foganatosítható. így például a 3. ábrán látható példakénti kiviteli alak esetén a 11 rostképző egység és a 13 ragasztó egység között 49 porlasztókat alkalmazunk, amelyek a hűtendő 12 áramlat irányában finom vízcseppekből álló felhőt szórnak. A víz cseppek a gázból és rostokból álló áramlatot olyan zónában érik el, ahol az áramlat hőmérséklete nagy és elérheti a 600C°-t, úgyhogy a víz cseppek azonnal elgőzölögnek. A víz cseppek elgőzölögtetéséhez szükséges és az elgőzölögtetett víz kilogrammjaként 650-700 Kcal/kg értékű jelentős hőmennyiségeket a rostokból és gázból álló áramlat megcsapolásával biztosítjuk. Az áramlat ennek következtében igen gyorsan lehűl, aminek során hőmérséklete a 13 ragasztó egység szintjén 100-1200° nagyságrendű értékre csökken. A keletkezett gőzt a párákkal együtt a rostokból álló 23 bundán keresztül a 16 szívókamrába és a 17 mosókamrába evakuáljuk, ahol a 45 porlasztókkal befecskendezett vízből álló 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
