172863. lajstromszámú szabadalom • Oktatóberendezés intenzív tanuláshoz

9 172863 10 hez. A tanulók széles körének oktatáséhoz a fel­vételek tárát szükséges kialakítani, amelyek készí­téséhez különböző jellemzőkkel rendelkező ellen­őrzött tanulókat alkalmazunk. A különböző tanu­lók tesztelésből nyert különböző tesztadatoknak 5 reális tanulókontingens jellemzőit kell tartalmaznia. Az információfeldolgozás és ellenőrző tanítás során az oktatóberendezés elvi működése a követ­kező: 10 Az oktatóberendezés üzemképességének ellen­őrzése után az oktatás megkezdése előtt teszt­jeleket játszunk le az ellenőrzött tanuló számára, ezzel egyidőben regisztráljuk a tanuló tesztjelekre adott válaszait és biojeleit. A tesztjelekre történő is reagálás megmutatja a gondolkodás tényét, a fi­gyelem mértékét az észlelési küszöböket és a ta­nuló szuggeszdó-érzékenységét, jellemzi az ellenőr­zött tanuló pszichológiai processzusainak fő rit­musait. Az így nyert adatokkal összhangban az 20 ellenőrzött tanuló számára szuggesztív és szubszen­­zorikus hatást okozó és reflektorikus segítő jeleket játszunk le és biostimuláló jeleket vezetünk a ta­nulóhoz, amelyek az ellenőrzött tanuló állapotát (kondícióját) befolyásolják. A tanuló megfelelő 25 állapotba kerülését további tesztkérdésekre adott válaszok és más reagálás értékelésével ellenőrizzük. Ha az ellenőrzött tanuló már a kívánt állapotba került, akkor kapcsoljuk be a taninformációk le­játszását, ami funkcionális „háttér” (az ellenőrzött 30 tanuló biológiai fő processzusainak ritmusában le­játszott kísérő zene) kíséretében végzünk. A jobb érthetőség érdekében a taninformáció jeleit az oktatás folyamán időben késleltetjük, szűr- 35 jük, majd additive hozzákeveijük a taninformáció változatlan jeleihez, amelyek funkcionális kísérő­jelekkel a szubszenzorikus hatású jelekkel alá van­nak festve. Az így módosított jeleket különböző csator- 40 nákra osztjuk el és időben kommutáljuk. A jeleket ilyen formában rögzítjük hangszalagon és egyide­jűleg a tanulóval annak megfigyelési jellemzői sze­rint közöljük. Ha a tanuló kikerül abból az állapotból, amely- 45 ben a szuggesztív és szubszenzorikus hatások érvé­nyesülnek, a különböző érzékelők ezt az állapot­­változást jelzik, amire egy szubszenzorikus hatású kiegészítő program kapcsolódik be. Ha a tanuló paraméterei ismét elérik az előírt értéket, akkor 50 újra bekapcsolódik a taninformáció lejátszása, ame­lyet vezérlő parancsok, funkcionális kísérő jelek, szuggesztív és szubszenzorikus hatású jelek kísér­nek. A megfelelő üzemmód választása az ellenőrzött 55 tanuló érzékelési küszöbével összefüggésben tör­ténik, úgy, hogy a szubszenzorikus jelek az érzéke­lési küszöb szintjén legyenek. Az érzékelési küszöb figyelése a tesztjelekre adott válaszok regisztrálá­sával és értékelésével történik. 60 Az oktatóberendezés kezelését, az üzemmódok korrekcióinak választását, valamint a módosított jeleknek mágnesszalagra rögzítésével kapcsolatos műveleteket az ellenőrzött tanuló ellenőrző okta­tása alatt egy kezelő személy végzi (operatőr). 65 Egy felvételi ciklus átlagosan egy órás időtar­tamú. Egy napi oktatás átlagosan 7-8 ciklusból áll, ahol a különböző ciklusokban különböző tanin­formáció, különböző előadásban történő lejátszá­sával történik az oktatás. Az intenzív oktatás szuggesztív-kibemetikai mód­szerének legfontosabb ciklusai az alábbiak:- passzív elsajátítás ciklusai, amelyekben az alap- és kiegészítő taninformációk adása a passzív memorizálás céljából történik,- a passzív ismeretek aktiválásának ciklusai, amelyekben a taninformáció szenzorikus elsajátítás céljából feladatok és kérdések formájában kerül közlésre és az érzékelési küszöbnek megfelelő szin­ten megoldásközlő és válasz-jelek közlése történik,- vezérelt pihenés (programozott önálló gyakor­lás) ciklusai, amelyekben csak szuggesztív és szub­szenzorikus jelek adása (idegen nyelv oktatásánál idegen nyelven) történik,- vezérelt alvásállapot ciklusai, amelyekben szubszenzorikus és szuggesztív jelek adása a tanuló állapotának vezérlésére (idegen nyelven) történik,- audiovizuális taninformáció-közlés ciklusai, amelyekben a tanuló biológiai processzusainak üte­mében - légzés ütemében, elektroencefalogram domináló frekvenciája és a pulzusfrekvencia ütemé­ben - audiovizuális formában történik a taninfor­máció közlése,- biostimulálás ciklusai, amelyekben az egész ciklus során az ellenőrzött tanuló testének villa­mosán aktív helyein történő biostimulálása és ki­egészítő szuggesztív és szubszenzorikus stimulálása folyik a tanuló állapotát jelző jelek egyidejű re­gisztrálásával,- az elsajátítás ellenőrzésének ciklusai, amelyek­ben az alap taninformáció kiegészítő információk nélkül (idegen nyelv oktatásánál pl. szinkronfor­dítás nélkül) kerül közlésre,- szenzomotorikus oktatás ciklusai, amelyek so­rán a taninformáció mint az ellenőrzött tanuló motorikus jelenségeinek szuggesztív formája egy­idejű elektromos izomstimulálással (pl. gyorsírás, gépírás oktatásánál) van közölve. A tananyag minden ciklusban információcsoma­gok formájában kerül közlésre, ahol egy tankönyv teljes anyaga van információcsomagokra bontva. Egy ciklus átlagban tízszer-százszor annyi infor­mációt tartalmazhat, mint az a tananyagmennyiség, amely konvencionális oktatási módszerekkel egy tanórán elsajátítható. Az egész tanfolyam során nünden ciklus 3—6-szor ismétlődik különböző ta­nítási napokon a tanulók teszteredményeitől füg­gően. Az alábbiakban az oktatóberendezés működését egy ciklus előkészítésének példáján ismertetjük, amelyben az idegen nyelv oktatásának mind az aktív, mind a passzív formáit kihasználjuk. A tanciklus felvételének megkezdése előtt a 3 tesztutasításadó egység utasítás jeleket ad az ok­tatóberendezés egységei működésének összehango­lására, a szükséges üzemmód beállítására, valamint egy a rendes figyeléshez szükséges kedvező hangerő (audiovizuális jelek kedvező szintje) beállítására. 5

Next

/
Thumbnails
Contents