172852. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés több hőtermelő egységből álló, fűtőtelep egységeinek összehangolt, célszerűen az időjárás jelenségeitől függő automatikus vezérlésére
5 172852 6 Az egyes elemek üzembehelyezésének a feltételét különböző igényszintek képviselik, az igényszinteknek azonban egy külön (magasabb) bekapcsolási-, és egy külön (alacsonyabb) kikapcsolási szint felel meg, az így létrehozott kapcsolási hiszterézis akadályozza meg azt, hogy az egyes elemek igen rövid időközökre lépjenek üzembe, azaz ennek útján az állapotváltozások gyakorisága csökkenthető. A találmány egyik lehetséges kiviteli módját - példaszerűen négy elemből álló tüzelőberendezés esetére - az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. számú ábra az egész tüzelőberendezés tömb vázlatát, 2. számú ábra a tüzelőberendezés működésének jelleggörbéjét, 3. számú ábra az egyes hőtermelő egységek működéséhez szükséges igényszintek és az azokhoz rendelt vezetőjel és kikapcsolási szintek jelleggörbéjét, 4. számú ábra a teljes vezérlőautomatika tömbvázlatát, 5/a számú ábra a rendelkezőjel előállítására szolgáló kapcsolást, zavarójelérzékelő nélküli változatban, 5/b számú ábra a rendelkezőjel előállítására szolgáló kapcsolást, zavarójel érzékelővel kiegészített változatban, 6. számú ábra a kapcsolási igényszintek előállítására szolgáló kapcsolási elrendezés páros osztókkal ellátott kiviteli változatát, 7. számú ábra a kapcsolási igényszintek előállítására szolgáló kapcsolási elrendezés osztólánccal ellátott változatát ábrázolják. A fűtőberendezés kialakításánál az 1 keringtető szivattyút a visszatérő víz 2 vezetékébe a hőtermelő berendezés elemei elé kapcsoljuk. A hőtermelő berendezés elemei, a I., IL, III. és IV. kazánok a 2 vezetékre, illetve annak leágazásaira párhuzamosan vannak kapcsolva oly módon, hogy a szivattyútól haladva az első leágazásra az I., a második leágazásra a II. stb. sorszám szerinti sorrendben. A kazánokból távozó elmenő melegvíz 3 vezetékére az I., IL, III. és IV. kazánok ugyanezen sorrendben csatlakoznak. A víz keringtetésére szolgáló csőrendszer a 4 fogyasztón keresztül záródik, mely 4 fogyasztó alatt az épület teljes csővezetékét (elosztóvezetékeit) az összes hőcserélőket, (radiátorok, melegvízboyler stb.) és a szükséges szerelvényeket (tágulótartály, elzáró szerelvények stb.) értjük. Az elmenő melegvíz vezetékében az utolsó kazán után található az elmenő víz hőmérsékletének 5 hőérzékelője, amely a külső hőmérséklet 6 hőérzékelőjével, és az ezen ábrán fel nem tüntetett zavarójel-érzékelővel együtt a 7 vezérlőberendezéshez csatlakozik. A 7 vezérlőberendezés beavatkozószerveit I. kazán főégőjének 11 mágnesszelepre, a II. kazán 10 mágnesszelepre, valamint az I. keringtető szivattyú motorjának kapcsolója képezik, amelyeket a berendezés a 8’, 9’, 10’, 11’, és 12 vezérlési vonalak útján vezérel. A 8, 9, 10, és 11 mágnesszelepek, mint beavatkozószervek a 13 gázfővezetékre csatlakoznak párhuzamosan, amely táplálását a 14 csatlakozási irányból kapja. A 13 gázvezetékre csatlakozó és a 8, 9, 10, 11 mágnesszelepek által nem befolyásolt gyújtóégőket és azok vezetékeit, valamint a lángőrberendézéseket, és a gázkoncentrációérzékelő berendezés(ek)et, valamint azok beavatkozó-, és hibajeladó szerveit az ábrán nem tüntettük fel, mivel ezek kazánonként önállóan vannak felszerelve, és működésük a vezérlő automatika működését nem befolyásolja. A 2. sz. ábra vízszintes (T) tengelyén a külső hőmérsékletet, függőleges (Tw) tengelyén a fűtővíz hőmérsékletét feltüntetve megkapjuk a külső hőmérséklet és a fűtővíz hőmérséklete közötti összefüggést ábrázoló jelleggörbe!serege)t. A T! hőmérséklet azt a külső hőmérsékletértéket jelöli, amely mellett a fűtővíz hőleadása szükségtelenné válik, azaz amely külső hőmérséklet megfelel az igényelt belső hőmérsékletnek (pl. 20 C°). A T2 hőmérséklet azt az adott földrajzi helyen előforduló leghidegebb külső hőmérsékletet jelenti, amelyre — mint hőmérsékleti minimumra — a fűtési rendszer méretezve van (pl. -20 C°). Nyilvánvaló, hogy az igényelt belső hőmérsékletnek megfelelő vagy annál magasabb külső hőmérséklet esetén a fűtővíz hőmérséklete nem változik, illetőleg ha változik, nem a fűtőberendezés hatására fog változni, azaz az ezen hőmérsékletet meghaladó hőmérséklet esetén a fűtőberendezés üzemen kívül helyezhető. Mivel a külső hőmérsékletnek a fűtővízre gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyjuk, a jelleggörbe ezen 15 szakasza a vezérlőberendezés szempontjából tengelypárhuzamosnak (vízszintesnek) vehető. A fűtés leállításának értékét képező T j vízhőmérséklet nem a vezérlőberendezésbe „behuzalozott” érték, annak változtatása lehetséges. Ezt a lehetőséget a 21 nyíl reprezentálja. Ugyanígy nyilvánvaló, hogy — ideálisan méretezett hőcserélő rendszer esetén — a Tj külső hőmérsékletnek a fűtővíz Tw2 maximális hőmérséklete felel meg, amelynek értéke a fűtőberendezés által meghatározott (90—95 C°). Ezért ennél hidegebb 'külső hőmérséklet esetén a fűtővíz hőmérsékletét ábrázoló jelleggörbe 16 szakasza ugyancsak tengelypárhuzamosnak (vízszintesnek) tekinthető. Ezért az ideálisan méretezett hőcserélő rendszerhez tartozó szabályozási jelleggörbe a teljes vonallal kihúzott 17 egyenes lesz. Ha a hőcserélő rendszer a helyiségek nagyságának, a falak hőszigetelő képességének és a nyílászáró szerkezetek tömörségének viszonylatában túlméretezett, a pontvonallal rajzolt 18 jelleggörbéhez jutunk. Az ábrából látható, hogy ebben az esetben nem a T2 hőmérsékletnél, hanem annál alacsonyabb hőmérsékleten éri el a jelleggörbe vízszintes 16 szakaszának megfelelő T o maximális értéket, tehát a fűtőrendszernek rendkívüli hideg időjárás esetére tartalékkapacitása van. Ilyen alacsony hőmérséklet hiányában a fűtővíz nem fogja elérni a maximális hőmérsékletet, hanem pl. T2 hőmérséklet esetén Tw3 értéket ér csak el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
