172852. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés több hőtermelő egységből álló, fűtőtelep egységeinek összehangolt, célszerűen az időjárás jelenségeitől függő automatikus vezérlésére
7 172852 8 Az említett adottságokhoz képest alulméretezett hőcserélőrendszer esetén a kétpont-vonallal kihúzott 19 jelleggörbét nyerjük, melyből kitűnik, hogy a fűtővíz hőmérséklete már a T2 hőfoknál magasabb hőmérsékleten eléri a Tw2 maximális hőfokot, tehát a fűtőrendszer ezen hőfoknál alacsonyabb külső hőmérsékleten nem biztosítja az alapjelképzőn beállított — megkívánt - belső hőmérsékleti értéket. Miután a fűtőberendezések méretezése bizonyos szórást mutat, a vezérlőberendezés kívánt karakterisztikájának a 20 nyíllal jelölt beállítási lehetőséget biztosítania kell. Ha a tárgyalt grafikonon a külső hőmérséklet ábrázolására használt vízszintes T tengely pozitív szakaszát egyben időtengelyként (t) is értelmezzük, és a vízhőmérsékletet feltüntető Tw tengelyt egyben hőmennyiség (Q) értékeknek megfelelően is beosztjuk, a 3. számú ábrán feltüntetett összefüggéshez jutunk, egy kiválasztott esetre. Az ábrából látható, hogy az egyes kazánok üzeméhez rendelt igényszintek (szabályozási szintek) a jelleggörbe ferde szakaszának a hőtermelő egységek számának (példánk szerint négy) megfelelő egyenlő szakaszra való felosztásával állíthatók elő. A 22 szabályozási szinteket azon kazánok 1. számú ábrán 1 alkalmazott jelével láttuk el, melyhez tartoznak. A hőmennyiség nyilvánvalóan a 1. szinten feltüntetett meghatározott ideig tartó üzemet jelképező trapéz területének a teljes időre vonatkozó integrál-átlagával lesz egyenlő (Qi), és a vízhőmérséklet átlaga a ..^w-ik. értéket fogja elérni. Ez a Tjk külső hőmérsékletnek felel meg. Hasonlóképpen a II. kazán működésének a Q2, a III kazán működésének a Qa stb. fog megfelelni. Ahhoz, hogy a gyakori ki-, és bekapcsolásokat elkerüljük, a bekapcsoláshoz a Q4 értéknél feltüntetett pontvonallal ábrázolt szintet, míg a kikapcsoláshoz a kétpont-vonallal ábrázolt szintet kell hozzárendelnünk, és ezzel létre kell hoznunk a 24 bekapcsolási-, és a 23 kikapcsolási hiszterézist. A tárgyalt jelleggörbének megfelelő szabályozás megvalósításához javasolt automatika tömbvázlatát a 4. számú ábra tünteti fel. A 3 vezetékbe épített 5 hőérzékelő jele a 25 arányossági tagon keresztül, míg a 26 külső hőmérséklet 6 hőérzékelőjének jele a 29 arányossági tagon keresztül érkezik a 31 összegzőre, melynek jelét a 32 összegző a 27 zavarójel 28 érzékelőjének a 30 arányossági tagon át érkező jelével összeadva a 36 összegzőre juttatja. Ugyanide érkezik az üzemszüneti 33 alapjelképzőnek a 34 kapcsolón és a 35 arányossági tagon át vezetett jele. A 36 összegző által összeadott együttes jel a különbségképző feladatát ellátó 38 erősítőn, összehasonlításra kerül a hőmérsékletigény 37 alapjelképző jelével, és a keletkező kimenő jel képezi a rendelkező jelet, amely az integráló tag szerepét betöltő 39 erősítőn keresztül a 43 összehasonlító erősítőkre kerül. Az összehasonlító 40 alapjelképző jele egyrészt a kapcsolási 41 hiszterézis beállitót, másrészt a kapcsolási 42 jelszintképzőt vezeti, melynek kimenő jelei (példánkban négy) ugyancsak a 43 összehasonlító erősítő fokozatokra (példánkban négy) kerül. A 43 összehasonlító erősítők kimenő jelei a 44 teljesítményerősítőkön keresztül a 45 beavatkozószerveket hozzák működésbe. Az így szerkesztett automatikánál a hőmérsékletigény 37 alapjelképző teszi lehetővé a 2. számú ábrán Twj-el jelölt hőmérsékleti érték szabályozását, az üzemszüneti 33 alapjelképző .a..Twl hőmérséklet üzemszüneti értékének beállítását, a 34 kapcsoló az üzemszüneti érték alkalmazásának kézi avagy programadó segítségével történő automatikus vezérlését, a 40 összehasonlító alapjelképző végzi a 20 nyű szerint a jelleggörbe beállítását, míg kapcsolási 41 hiszterézis beállító a 24 be-, és 23 kikapcsolási hiszterézis értékének meghatározására szolgál. A fenti elrendezésű automatikáknál a rendelkezőjel képzésére és integrálására az eddig elterjedt sokfokozatú, bonyolult kapcsolási elrendezések helyett az alábbi kapcsolási elrendezéseket ajánljuk, melyeket az 5. sz. ábra tüntet fel. Az 5/a ábrán ábrázolt kapcsolási elrendezés a 27 zavarójel érzékelésére nincs berendezve, ezért ezen elrendezésben a tömbvázlaton feltüntetett 28 érzékelő, 30 arányossági tag és a 32 összegző nem szerepel. A 46, 47, 48 és 49 ellenállásokból, az 5 és 6 hő érzékelőkből,, az üzemszüneti 33 alapjelképzőként alkalmazott változtatható értékű ellenállásból, és a hőmérsékletigény 37 alapjelképzőként alkalmazott változtatható értékű ellenállásból kialakított kapcsolás lényegében négyágú hídkapcsolás. Ennek azonban jellemzője az, hogy az 5,6 hőérzékelők nem az ismert módon, két szomszédos hídág ellenkező oldalára vannak kapcsolva, hanem a két szomszédos hídág azonos oldalán foglalnak helyet, miértis a híd soha nem kerülhet kiegyenlített állapotba. A 25 és 29 arányossági tagok egyetlen változtatható értékű ellenállás két oldalaként vannak kiképezve, és így az 5 és 6 hőérzékelők, a 46 és 47 osztóellenállások, valamint a 25, 29 változtatható értékű ellenállás betöltik a tömbvázlaton feltüntetett 5, 6 hőérzékelők, a 25 és 29 arányossági tagok, és a 31 összegző feladatát.Az üzemszüneti 33 alapjelképző egy változtatható értékű ellenállás, amely a 48 ellenállással képez osztóláncot, és amelynek feszültségét a 34 kapcsolón és a változtatható értékű 35 ellenálláson keresztül egyszerű csomópontban összegezzük. A 36 összegző szerepét a csomópont látja el. A hőmérsékletigény 37 alapjelképző ugyancsak változtatható értékű ellenállás, amely a 49. ellenállással képez osztóláncot. Ennek leosztott feszültségét a stabilizáló változtatható értékű 50 ellenálláson át az integrált áramkörös lineáris 38, 39 erősítő egyik bemenetére vezetjük. A másik bemenetre kerül a 25, 29 arányossági tagokról és a 35 arányossági tagról érkező jel összege. így a 38 különbségképző feladatát az integrált áramkörös lineáris 38 erősítő látja el. Ennek 74 kimenetéről az 51 kondenzátoron keresztül visszacsatolunk a 25, 29 és a 35 arányossági tagokról érkező feszültség ös$zegével táplált bemeneti pontra, ezáltal az integrált áramkörös lineáris 38 erősítő 74 kimenetén integrált jelet kapunk, %y az integrált áramkörös lineáris 38, 39 erősítő az integráló tag szerepét is betölti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
