172778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és reagens valamely szubsztrátum koncentrációjának enzimkinetikus meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTA RS AS AG SZABADALMI LEÍRÁS 172778 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. X. 04. (EE -2269) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1973. X. 04. (P 23 49 819.3) 1974. Vili. 21. (P 24 40 011.1) Közzététel napja: 1978. VI. 28. Megjelent: 1979. V. 31. Nemzetközi osztályozás: GOIN 31/14, 33/16 Feltalálók: Tulajdonos: dr. Mülkr-Matthesius Reinhard oki. vegyész, Hamburg-Norderstedt, dr. Gruber Wolfgang vegyész, Unterzeismering, Német Szövetségi Köztársaság Eppendorf Gerätebau Netheler et Hinz GmbH., Hamburg, Boehringci Mannheim GmbH., Mannhcim-Waklhof, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és reagens valamely szubsztrátum koncentrációjának enzimkinetikus meghatározására 1 A találmány valamely oldott vagy szuszpendált szubsztrátum koncentrációjának enzimkinetikus meghatározására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során valamely enzimet adunk a szubsztrátumhozésaz enzimldnetikus reakció sebességét mérjük. Különösen alkalmas az eljárás vérszérumban és vérplazmában levő szubsztrátum mennyiségi meghatározására. A találmány kiterjed továbbá az eljárás kivitelezésénél alkalmazott reagensre is. A találmánynak különösen az orvosi vegyészet, a biokémia, az élelmiszerkémia és a gyógyszerkémia területén van jelentősége. Enzimatikusan katalizált reakciókat különösen olyan biológiai folyadékok elemzésénél részesítünk előnyben a reakciónál mutatkozó szubsztrátum-fajlagosságuk és nagy érzékenységük miatt, amelyek bonyolult összetétellel rendelkeznek. Sok esetben pontos szubsztrátum meghatározás csak enzimatikus úton lehetséges. Az ismert enzimkinetikus szubsztrátum-meghatározással és különösen a meghatározandó szubsztrátum hasznosítható koncentráció-tartománya számára jelentős Michaelis-állandóval a következő közlemények foglalkoznak. Thomas M. Devlin, [Anal. Chem. 31, 977-980 (1959)1, Benno Hess, [Biochem. Z. 328, 110-116 (1956)] T.O. Tiffany et al [Clin. Chem. 18, 829-839 (1972)1. 2 A gyakorlatban enzimatikusan katalizált átalakulásnál szubsztrátum-koncentráció-meghatározásokat szokásosan végértékmeghatározásként végzünk. Végértékmeghatározásnál a reakció előtt és után 5 egy paramétert mérünk és ebből a különbséget képezzük. Kivételt jelent a Kageyama-módszer szerinti húgysavmeghatározás, amelynél két enzimet adunk az anyaghoz. Kinetikusán azonban a lassan végbe- 10 menő nem-enzimatikus részlépést mérjük, így tehát itt lényegében más eljárásról van szó. Ez az ismert módszer jelentős időráfordítást igényel, mivel 6 és 12 perc után kell méréseket végezni. Ezért ez az eljárás munka- és időigényes, ehhez járul még az, IS hogy 37 C°-on, tehát meglehetősen magas hőmérsékleten, kell dolgozni. Előnyös lenne, ha ezt a meghatározást is az enzimaktivitások kinetikus meghatározásánál leginkább használt 25 C°-os mérési hőmérsékleten lehetne végezni és ezt a már 20 meglevő eszközökkel lehetne végrehajtani. Egy tovább» kivételt képvisel a glukózmeghatározás glükózoxidázzal, amely enzimkinetikuian a gyakorlatban szokásosan alkalmazott fotométerekkel végezhető, mivel a Michaelis-állandó a reakcióra 25 rendkívül kedvező. A végért ác meghat ározással ellentétben a szubsztrátum koncentrációk kinetikus meghatározása, amelynél egy páramét« időbeni változását egy reakció folyamán mérjük, a következő fontos 30 előnyökkel rendelkezik: 172778
