172775. lajstromszámú szabadalom • Ívelt csontszeg és ehhez való beütővas
3 172775 4 A csontszeg találmány szerinti kiképzése révén a csontszeget a csont tengelyéhez képest ferde irányú lyukon keresztül a combcsont alsó végén, annak külső oldalán a velőcsatomába juttatva a csontszeg csúcsa a velőcsatomának a beütés felőli oldalán fog csúszni, majd a törési helyet elérve behatol a combfejbe és azt rögzíti. A törött darabok egymáshoz viszonyított helyzetét a csontszeg elforgatásával változtatni lehet, ily módon tehát az eredeti helyzetet pontosan be lehet állítani. A találmány szerinti csontszegen az egyenes szakasz és a kapcsolórész között célszerűen hajlat van kialakítva, a hajlat és a kapcsolórész között pedig egy rövidebb egyenes szakasz van. Célszerű egy második hajlatot és ehhez csatlakozó újabb egyenes szakaszt is alkalmazni, amely esetben az első hajlat a csontszeg kapcsolórészét a csonthoz szorítja, a második hajlat pedig a csonton kívül tartja. Az egyenes szakaszok a beütés végrehajtásához szükségesek. A hajlatokból és egyenes szakaszokból álló rész a combcsont condylusának vonalát követő alakú ívelt szakasszal is helyettesíthető. A kapcsolórész kialakításánál elsőrendű szempont, hogy forgás átvitelére alkalmas kapcsolatot lehessen vele létrehozni. Ezért a kapcsolórész vagy U-alakú, tompavégű horogként van kiképezve, vagy el van lapítva, vagy sokszög keresztmetszettel van kiképezve. A két utóbbi kialakításnál a kapcsolórész nyílással is el lehet látva. Célszerű, ha a fémanyagú csontszeget műanyag bevonattal látjuk el. A találmány tárgyát képezi az ismertetett csontszeghez való beütővas is, amelynek lényege, hogy a csontszeg distális végének befogására és forgatására alkalmas, a kapcsolórész alakjának megfelelő alakú mélyedése van, és kardmarkolatszerű keresztdarabbal van ellátva. Előnyös, ha a csontszeget befogadó mélyedés és a keresztdarab között forgattyúszerűen meghajlított szárdarab van beiktatva. A beütővasat el lehet látni a csontszeget a mélyedésben rögzítő beugrószerkezettel is. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzok alapján, kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti csontszeg elölnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti csontszeg oldalnézete, a 3. ábra a találmány szerinti csontszeghez való beütővas, a 4. ábra olyan csont hosszmetszetét mutatja, amelybe három 1. ábra szerinti kivitelű csontszeg van beütve, ' az 5. ábra a 4. ábrán feltüntetett V—V vonal mentén vett metszet, a 6. ábra á találmány szerinti beütővas egy eltérő kiviteli alakjának a valóságosnál nagyobb méretarányú elölnézete, a 7. ábra a találmány szerinti beütővas egy további kiviteli alakjának ugyancsak a valóságosnál nagyobb méretarányú felülnézete, a 8. ábra a 7. ábra szerinti beütővas elölnézetét mutatja, a 9. ábra a találmány szerinti csontszeg egy kiviteli változata, a 10. ábra a találmány szerinti csontszeg egy további kiviteli alakja, a 11. ábra a csontszeg néhány lehetséges keresztmetszetét mutatja. Az 1. és 2. ábra szerinti csontszegnek proximális, tehát elülső részén mintegy 45° alatt levágott A hegye van, amelyhez erősen ívelt B rész csatlakozik. Az utóbbi enyhe íveléssel egyenes C részbe megy át. A csontszeg ívelt B része a teljes hossznak legalább egyharmad és legfeljebb kétharmad részét teszi ki. A C egyenes részt D hajlat, majd E egyenes szakasz követi. A csontszeg distális, azaz hátulsó vége tehát az utolsó centimétereken mediális irányban erősen kitér és ily módon beütés után kívül marad a velőüregen és a combcsont condylusán. A csontszeg distális végén ellapított F kapcsolórész van, amely G nyílással van ellátva. Ez az F kapcsolórész biztosítja a beütővassal a forgás átvitelére alkalmas kapcsolatot. A G nyílás horog beakasztására szolgál, amelynek segítségével a csontszegnek a csontból való eltávolítása történik. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett csontszeg beütéséhez való beütővas egy kiviteli példáját a 3. ábra alapján ismertetjük. A beütővas L szár-része M mélyedéssel van ellátva, amelynek alakja a csontszeg F kapcsolórésze alakjának felel meg, így ez utóbbi az M mélyedésbe pontosan beilleszkedik. Az L szár-részhez recézett I szár csatlakozik, amelynek végén H fej van. A csontszeg beütésekor a H fejet kalapáccsal ütögetjük. A beütővas és vele együtt a csontszeg elforgatásának megkönnyítésére K keresztdarab szolgál, amelynek végein recézett szakaszok vannak. A beütővas L szár-része hajlított is lehet, hogy a csontszeghez könnyebben hozzáférhessünk és forgattyúszerűen forgathassuk. A 4. ábra azt mutatja, hogy a combcsont alsó vége felől beütött csontszegek hogyan helyezkednek el a csont belsejében. A csontszeg anyaga célszerűen olyan rugalmas fémanyag, amelynek húzószilárdsága kb. 120-150 kp/mm3, és csak a rugalmassági határt meghaladó erőhatás révén hajlítható tartós deformációt eredményező módon. A csontszeg hosszát a rögzíteni kívánt csont hosszának megfelelően választjuk meg, vastagságát pedig úgy, hogy még több, pl. három csontszeg egymás mellé beütve se töltse ki a velőcsatomát. A csontszeg íveltségét úgy választjuk meg, hogy a condylus mediális felől való beütés során a csontszeg mintegy magától megtalálja az utat a törött combfejbe. Az ívelt részt célszerűen minden szeghossznál arányosan alakítjuk ki. Az íveltség és a helyesen megválasztott mértékű rugalmasság együttesen azt eredményezi, hogy a szeg beütés során a velőüregben kissé kiegyenesedik és így bizonyos előfeszítést kap. Ez az előfeszítés mintegy rugóerőt ad a csontszeg hegyének, and lehetővé teszi, hogy az A hegy erősen eltolódott törött darabokat is fel tudjon fűzni, és ezeket forgatása után vissza tudja vinni a kívánt helyzetbe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
