172760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hortobágyi csiperke (agaricus macrosporoides bohus) termesztésére

3 172760 4 vagy lúgos talajokon terem, környezetében nem nagyon él más nagygomba faj. E sor végén a viszonylag legegyszerűbb körülmények között a termesztett fajok közül a nyers szalmán élő óriás harmatgomba és a trópusi bocskorosgomba, továb­bá a természetben a nyers fán élő laskagomba és a síitáké esetében szinte nincs is a megtelepedéskor konkurrencia, még a baktériumokkal és sugárgom­bákkal szemben sem. Nem véletlen, hogy ezek közé tartozik azon fajok zöme, amelyek termesz­tésbe vonása eddig sikerült. Fokozza a nehézséget, hogy nem egy esetben a termesztés első fázisa megoldható volt, de a termőtestképződéshez szükséges körülményeket nem sikerült felderíteni, például a kucsmagombák esetében. A legelterjedtebb termesztett gombafajnak a kétspórás csiperke tekinthető. Ennek a legbizton­ságosabb termesztési alapanyaga a zabbal abrakolt, száraz etetésű lovak friss, szalmás trágyája. Ezt kazlakban komposztálják, majd több napon át 55-70 C°-os hőhatásnak vetik alá. A semleges, vagy enyhén lúgos kémhatású komposztot lehűlése után becsírázzák (beoltják), majd néhány centi­méter vastagságú takaróanyag-réteggel befedik. A hajtatóban 24-25 C° hőmérsékleten a gomba­­micélium átszövi a táptalajt. A termőtestek kialakulásához 15 C° körüli hőmérséklet szükséges. E hőmérsékleten történik a kitermesztés is. A trágyakomposzt akkor a legkedvezőbb, ha annak pH-értéke 6,9 körül van. A trágya termofil mikroflórája - főként a sugárgombák jelenléte - ugyancsak kedvező a kétspórás csiperke számára. Megegyezzük, hogy a termőtest a komposzt takarása nélkül nem fejlődik ki, ez arra vezethető vissza, hogy a .trágya-takaróanyagban jelenlevő bizonyos baktériumok bizonyos anyagai váltják ki a termőtestképződést. A kétspórás csiperke fent leírt termesztési technológiájának alapvető hátrányai a következők: a trágyakomposztolás során intenzív és kelle­metlen szag keletkezik, ezért az ilyen üzemeket lakott területektől, településektől távolabb kell telepíteni. Ez természetesen a szállítási távolságok, következésképpen a termelési költségek növeke­dését vonja maga után. Költségráfordítást igényel természetesen a létrágya komposztálása és hőkeze­lése is. Még súlyosabb problémát jelent az a tény, hogy a lovak száma világszerte állandóan kisebb, így a termesztési alapanyag mennyisége évről-évre csökken, egyre nagyobb nehézséget okoz a beszerzése. Végül hátránynak tekinthető, hogy a kétspórás csiperke íze és zamata elmarad több ehető, vadon termő gombafaj ízétől és zamatétól. Ismeretes megoldás a 158 985 számú magyar szabadalmi leírásból a laskagomba termesztésére is. Alapanyagként különféle mezőgazdasági hulladék­anyagok szolgálhatnak, amelyet hőkezelnek. A laskagomba levegőigénye nagy, így magas páratar­talmú és megfelelő hőmérsékletű levegővel meglehe­tősen költséges úton intenzív légcserét kell biztosítani. A 160 232 számú magyar szabadalmi leírás termőtestképződésükhöz fényt igénylő makrogom­­bák termesztésére szolgáló eljárást és berendezést ismertet. Az eljárás lényege, hogy 55 C° körüli hőmérsékleten termofil mikroflórát hoznak létre, amely az alapanyagot védi a penészekkel és más mikroorganizmusokkal szemben. Ez az eljárás azonban nem harmonikus számos gombafajjal - így a hortobágyi csiperkével - szemben, tehát például ez utóbbi termesztésére nem alkalmazható. A 465 953 számú svájci, az 1 442 913 számú francia, valamint a 60 172 számú NDK szabadalmi leírások ugyancsak mesterséges gombatermesztési, illetve csírakészítési eljárásokra vonatkoznak. Az ezekkel az eljárásokkal termesztésbe vonható gombák köre ugyancsak korlátozott: óriás harmat­­gomba és trópusi bocskorosgomba. A bocskoros­gomba magas hőigényével is kitűnik. A találmány feladata, hogy újabb, eddig csak vadon termő, rendkívül ízletes gombafaj - a talajlakó hortobágyi csiperke — mesterséges ter­mesztésére, ezzel a választék bővítésére adjon megoldást. (A faj leírása: Annales Historiceuss-Natu­­rales Musei Nationalis Hungarici, 1974. 66. kötet, p. 84-85 található.) A találmány alapja az a felismerés, hogy a hortobágyi csiperke számára a természetben a talajban levő növényi hulladékok közül azok felelnek meg, amelyek bizonyos fokig bontott, hidrolizált állapotúak. Ezt a hidrolizáltsági fokot a termesztésben bizonyos fokú sterilizálással lehet biztosítani. Felismertük továbbá, hogy a micélium a táptalaj átszövése és tartalék tápanyag képzése után viszonylag hamar „elöregszik”, ha nem következik be időben a hőmérséklet tartós 16—20 C° körüli értékre süllyedése — magas páratartalom mellett —, ami anyagcsere változást okoz, és a termőtestképzéshez vezet. Feltételez­­hetőleg ennek lehet tulajdonítani, hogy e faj a természetben ritka, legalábbis eddig - tudomásunk szerint - csak két ízben találták. A fentiékből következően a természetes körülmények között egyébként meglehetősen gyorsan — túlnyomórészt még a termés kifejlődése előtt - elöregedő és így a természetben alig fellelhető hortobágyi csiperke micéliuma a savanyú, szerves anyagot tartalmazó táptalajt 25 C° körüli hőmérsékleten átszövi, és amennyiben az elöregedés bekövetkezte előtt a hőmérsékletet tartósan mintegy 16-19 C° körüli értékre süllyesztjük, és a micéliummal átszőtt táptalaj környezetében magas, kb. 100%-os páratar­talmat biztosítunk, a termőtestképződés megindul. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynél táptalajt oltóanyaggal be­oltunk, micéliummal átszövetünk és a táptalajból a termőtesteket kitermesztjük, és amelynek az a lényege, hogy a táptalajt vízzel keverjük, savanyú­ságát 4,0-6,5 közötti, előnyösen mintegy 5,5 pH értékűre állítjuk be, mintegy 100 C°-ot meghaladó hőmérsékleten sterilizáljuk majd lehűlése után visszük rá és/vagy bele az oltóanyagot, és a táptalaj páradús környezetében a micéliummal való átsző­­vetés időszakában átlagosan 22-28 C°, előnyösen mintegy 25 C°, a kitermesztés időszakában pedi| átlagosan 15-20 C°, előnyösen mintegy 17 C hőmérsékletet tartunk fenn. Előnyös, ha a táptalaj környezetében a micéliummal való átszövés idősza­kában 85-95%, célszerűen mintegy 90% körüli 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents