172760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hortobágyi csiperke (agaricus macrosporoides bohus) termesztésére
5 172760 6 relatív levegő-páratartalmat, a kitermesztés időszakában pedig 85—100%, célszerűen mintegy 90—100% körüli relatív levegő-páratartalmat tartunk fenn. A beoltás után az átszövés megindul, és fokozatosan felgyorsul . Ha az oltás a felületre történt, a micélium eleinte a felületet vonja be teljesen, csak azután hatol mélyebbre. Kevert oltás esetén az átszövés a felületen és a táptalaj belsejében egyszerre történik. Az átszövés alatt a 90% körüli relatív páratartalom biztosítása azért célszerű, hogy a táptalaj felületi rétegei ne veszítsenek vizet, a felületi rétegek víztartalmának ugyanis szerepe van a termőtestek kialakulásában: magas (90—100%-os) relatív páratartalom esetén a termőtestek döntő többsége függőleges helyzetű. Alacsonyabb páratartalom esetén a termőtestek döntő többsége függőleges helyzetű. Alacsonyabb páratartalom esetén a termőtestek egy része a mélyebb rétegekben alakul ki. Az átszövés időszakában a fénynek nincs különösebb szerepe, a termőtestképzés időszakában viszont a fény mennyisége módosítja a termőtest alakját: kevesebb fény vastagabb gombatönköt és kisebb kalapot eredményez. A fény a termőtestek függőleges helyzetét megszabó tényezők között is szerepel. A találmány egy előnyös foganatosítási módja értelmében a táptalajt növényi anyag, főként mezőgazdasági szerves hulladékanyag és/vagy melléktermék, például őrölt kukoricacsutka, gombaszalma, főként búzaszalma, vagy hasonló, valamint nitrogén-forrásként szolgáló szerves és/vagy szervetlen anyag, például szójaliszt, gyapotmagliszt, lucernaliszt, szárított malátacsíra, ammóniumszulfát, vagy ezek közül egy vagy több anyag keverékének felhasználásával állítjuk elő. Célszerű például az alapanyag szárazanyagtartalmára számítva mintegy 10súly% szójalisztet használni nitrogénforrásként, a savanyításhoz pedig kénsavat. A táptalajhoz szükség szerint ásványi anyagot (premixet) keverhetünk, célszerűen a táptalaj szárazanyagtartalmára számított mintegy 0,1-3,0 súly%-ban. Oltóanyagként előnyösen a táptalaj szárazanyagsúlyára számítva célszerűen mintegy 1—15% mennyiségű önmagában ismert oltócsutakot, búzaszemcsírát, kukorícacsutkadara-csírát vagy hasonlót használunk. Mivel a termőtestképződéshez szükséges víztartalmat induláskor kell biztosítani, egy előnyös találmányi ismérv szerint a táptalajhoz a sterilizálás utáni állapotában 70—80%, előnyösen mintegy 75% körüli víztartalmat biztosító mennyiségű vizet keverünk. A termőtestképződést előnyösen befolyásolja, ha az eljárás egy foganatosítási módjának megfelelően az átszövési időszak végén és/vagy a kitermesztési időszakban a hőmérsékletet periodikusan csökkentjük — növeljük. A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. Alapvető előny, hogy egy újabb, eddig nem termeszthető gombafaj üzemi, iparszerű termesztését oldottuk meg, tehát a választék bővül. Ehhez járul, hogy a hortobágyi csiperke ize kitűnő, a vadon termő gombák között is egyike a legfinomabbaknak. A gomba előnyös tulajdonsága az is, hogy csak néhány perces főzést igényel, mivel könnyen puhul. Termesztéséhez nincs szükség trágyára, termesztési alapanyagként mezőgazdasági hulladékanyagok és melléktermékek, pl. szalma, kukoricacsutka stb. szolgálnak, ezek gyakorlatilag korlátlan mennyiségben rendelkezésre állanak, olcsók és könnyen hozzáférhetők. A termesztőüzem szagtalan, környezetvédelmi szempontból kifogástalan, igy települések közelében is létesíthető. A táptalaj sterilizálása két alapvető előnyt jelent: egyrészt olyan mértékű a kémiai feltárás, hogy az a kétspórás csiperkénél magasabb fajlagos terméseredményt biztosít - az alapanyagtól, azon belül a nitrogénfonástól függően a táptalaj szárazanyagsúlyára vonatkoztatva a termés 80-180% között lehet, általában 100% körül van -, másrészt a feltárás - és a gomba tevékenysége - révén a letermett, még megfelelő tápanyagtartalmú, állandóan egyöntetű összetételű alapanyag pl. takarmánykiegészítőként állati takarmányozásra használható fel. A sterilizálás a rovarkártevők elleni védekezésben járulékos előnyt jelent: a sterilizálás eredményeként a kártevők az alapanyaggal általában nem hurcolhatók be. Igen előnyös tényező továbbá, hogy a hortobágyi csiperke tisztatenyészete gyakorlatilag megőrzi termőtestfejlesztési erélyét és egyéb tulajdonságait, nem könnyjen rónáik le. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 1 példa 1 liter térfogatra számítva az alábbi összetételű alapanyagot állítjuk elő: kukoricacsutka őrlemény 150 g lucemaliszt 15 g szójaliszt 7,5 g ásványi premix 1,5 g A kukoricacsutka-őrlemény vegyes szemnagyságú, -a maximális szemcseátmérő 6 mm. A vegyes szemnagyság biztosítja a kellő levegőellátást, a megfelelő vízfelvételt, és a szemcsék jelentős részének a micélium által való jó feltárását. A keveréket tenyészedénybe helyezzük, 550 ml fonó, 90-100 C° hőmérsékletű vizet adunk hozzá, abban - időnként megkeverve - mintegy 0,5 órán át duzzadni hagyjuk. A keveréket kénsav felhasználásával 6 pH alá savanyítjuk. Ez alapvető feltétele a hortobágyi csiperke üzemi termesztésének. Eredményeként kellő termésmennyiség biztosított, és a sterilizálás viszonylag alacsony hőmérsékleten hajtható végre. Ezután a vizes és lesavanyított keveréket jutoklávban 115'C° hőmérsékleten sterilizáljuk. A vízmennyiséget annak szem előtt tartásával határozzuk meg, hogy a táptalaj víztartalmának meglehetősen nagyfokúnak, mintegy 75% körülinek kell lennie. Az átszövés és a kitermesztés időszakában vízutánpótlásra nincs mód, mert a micélium olyan sűrűn szövi át a táptalajt, hogy a vizet nem engedi át, tehát a letermés befejezéséig szükséges 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
