172740. lajstromszámú szabadalom • Hidrodinamikus fék
7 172740 8 mindenkori szomszédos lapát elülső oldalán vannak elrendezve. Ennek eredményeként a fék munkaterében nagyon kicsi töltési fok mellett csak még a lapátközi csatornák fenekének a közvetlenül az úgynevezett lapát elülső oldalhoz csatlakozó tartományát fedi le az áramló munkavégző folyadék. Erre azért van szükség, hogy a két csatlakozási hely az átfolyóvezetékben az említett tartományban legyen elrendezve. Ezáltal az áramlási vezetékben még igen kis töltési fok esetén is biztonságosan bejut a munkavégző folyadék, következésképpen a szabályozási értékképző szerkezet ezáltal, még ebben az üzemi állapotban is biztonsággal hatékony. Egy további találmányi ismérv szerint az átfolyó vezeték belépési tartomány és kilépési tartománya mindig a szomszédos tartománnyal párhuzamosan húzódik. Ennek eredményeként valamely hidrodinamikus fék két lapátkerekének lapátjai a teljesítmény növelése céljából a tengelyirányhoz képest mindig ferdén helyezkednek el, azonban bizonyos körülmények között a lapátsíkok és a tengelyirány által bezárt szög különböző szériáknál különféleképpen állapítható meg. Ily módon tehát elérhető, hogy az áramlási viszonyok az átfolyóvezeték csatlakozási helyein az előbb említett szög megváltozása esetén is azonosak maradnak. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak előnyös kiviteli példáit és néhány szerkezeti részletmegoldását tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra egy hidrodinamikus féket szemléltet a hozzá tartozó vezérlő és szabályozó szerkezetekkel, a 2. ábra egy olyan hidrodinamikus féket mutat, amelynek a szabályozószerkezete az 1. ábra szerintitől eltérő kialakítású, a 3. ábra a hidrodinamikus fék lapátkerekeinek a 4. ábrán bejelölt III—III vonal mentén vett rész-metszetét szemlélteti, a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt IV—IV vonal mentén vett metszetet mutat. Az 1. és 2. ábrán egy hidrodinamikus fék toruszszerű munkaterét 10, a rotor lapátkereket 11, a sztátor-lapátkereket 12 és egy rögzített helyzetű, a rotor-lapátkereket körülvevő házat 13 hivatkozási számmal jelöltük. A hidrodinamikus fék hűtési körfolyamata 20 kibocsátóvezetéket, 21 bekapcsolószelepet, 22 vezetéket, 23 hűtőt, 24 vezetéket és 25 bebocsátóvezetéket tartalmaz. A 21 bekapcsolószelepeknek két állása van, nevezetesen egy rugóerővel előidézett „KI” állás, amelyet a rajzon feltüntettünk, valamint egy „BE” állás, amelyet nyomólevegő (31 vezérlővezeték) idézhet elő. A „KI” állásban a 20 kibocsátóvezeték 19 folyadéktartállyal (zsomp) áll kapcsolatban és a 24 és 25 vezetékek közötti kapcsolat meg van szakítva, ezenkívül a 26 nyomóvezeték, amely a 27 töltőszivattyúhoz tartozik, a 23 hűtőhöz vezető 22 vezetékkel van összekötve. Ezáltal a 27 töltőszivattyú, amikor a fék ki van kapcsolva, a 24 vezetékhez csatlakoztatott 28 ágvezetéken keresztül egy (nem ábrázolt) hidrodinamikus hajtóművet tud munkavégző folyadékkal ellátni. A „BE” helyzetben a hűtési körfolyamat zárva van, azaz a munkavégző folyadék állandóan a féktől a 23 hűtőhöz kering és vissza, ezenkívül a 27 töltőszivattyú 26 nyomóvezetéke a 32a, 32b ürítővezetékkel van összekötve, ez utóbbi a 25 bebocsátóvezetékhez csatlakozik, amint az ábra mutatja, vagy közvetlenül a 10 munkatérbe van bevezetve. Ez a vezeték egy 33a, 33b ürítővezetékkel együtt, amely a 20 kibocsátóvezetékre vagy közvetlenül a 10 munkatérre van kapcsolva, a munkatérben a töltési fok beállítására szolgál. Meghatározott fékezési nyomaték-lefolyás létrehozásához a rotor-fordulatszám felett az 1. ábra szerinti szabályozószerkezet szolgál, amely a 32a, 32b töltővezetékbe és a 33a, 33b ürítővezetékbe beépített 30 szabályozószelepként van kialakítva. Ennek a rajzon csak szimbolikusan érzékeltetett 34 szabályozódugattyúját nyugalmi állapotban a 35 rugó nyomja az ábrán feltüntetett véghelyzetbe. Ezáltal a 32a, 32b töltővezetékhez tartozó szelepkeresztmetszet teljesen nyitva van, a 33a, 33b ürítővezetékhez tartozó szelepkeresztmetszet viszont zárva van. A 34 szabályozódugattyúnak az a homlokfelülete, amelyre a 35 rugó hat, egy tetszőlegesen változtatható vezérlő-levegőnyomással is (36 vezeték) igénybe vehető. Ez a nyomás a szabályozási folyamathoz a vezetési értéket (névleges érték) képviseli. A 34 szabályozódugattyú egymással szemben elhelyezkedő homlokfelületeire szabályozó nyomás (37 mérővezeték) hathat, amely a szabályozási értéket (mért érték) képviseli. Az előbb említett szabályozási nyomás létrehozásához a találmány értelmében 40 túlfolyóvezeték van előirányozva, amely a 12 sztátor-lapátkereken van vezetve, mégpedig egy első, közvetlenül a munkatér profilon levő 41 csatlakozási helytől két egymásután elrendezett 43 és 44 fojtószelepen keresztül egy második ugyancsak a munkatér-profilon elhelyezkedő 42 csatlakozási helyhez van vezetve. Bekapcsolt fékállás mellett ezen állandóan a munkavégző folyadék kis részmennyisége áramlik át. Itt - amint a fentiekben már részletesen kifejtettük - a két fojtószelep közötti tartományban olyan nyomás jelentkezik, amely mindig az első 41 csatlakozóhelyen uralkodó viszonylag nagy nyomás és a második 42 csatlakozási helyen uralkodó viszonylag alacsonyabb nyomás között van. Más szavakkal: a két említett nyomásból e helyen kevert nyomás jelentkezik, mimellett a „keverési arány” a két fojtószelep közül legalább az egyik, előnyösen a második 44 fojtószelep állításával szabályozható be. Ezt a kevert nyomást szabályozási értékként használjuk, a 37 mérővezetéken át a 30 szabályozószelephez vezetjük és ott a szokásos módon mindig a vezetési értékkel (névleges érték) hasonlítjuk össze. Amennyiben a szabályozási érték a vezetési értéket túlhaladja, a töltési keresztmetszetet zárjuk és az ürítési keresztmetszetet nyitjuk, amíg a szabályozási érték a vezetési ért átkel nem lesz egyenlő. Ennek fordítottja következik be, ha a szabályozási érték a vezetési érték alá süllyed. Egyensúlyi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
