172740. lajstromszámú szabadalom • Hidrodinamikus fék
5 172740 6 határolás mely helyein jelentkeznek a megfelelő nyomások. Mindenesetre számolni kell azzal, hogy a csatlakozási helyek kialakításától függően többé-kevésbé észrevehető eltérés jelentkezhet a fellépő nyomások értékét illetően. Egy másik lehetőség, 5 amiből a találmány megvalósításánál előnyösen kiindultunk, abban jelentkezik, hogy a csatlakozási helyek rááramlási szögeit az ottani áramlási irányhoz viszonyítva oly módon választjuk meg, hogy az átfolyó vezetéken keresztül végbemenő körfolya- 10 mat az első csatlakozási helyen belépő folyadék áramlási energiája és/vagy a második csatlakozási helyen negatív nyomás jelentkezése révén van biztosítva. Ennek eredményeként az első fojtószelep előtt kényszerűen viszonylag nagy nyomás, a 15 második fojtószelep után viszonylag kis nyomás lép fel, hiszen egyébként a köráramlás egyáltalán nem tudna megindulni. A találmány tehát azon a felismerésen alapszik, 20 hogy az említett átfolyó vezeték, amely a két fojtószeleppel együtt igen csekély ráfordítással gyártható, rendkívül hatékony szabályozási-értékképző szerkezetet alkot. A leírt elrendezés működésmódja a következő: az első csatlakozási hely 25 tartományában, azaz az átfolyó vezetékbe beáramlási nyílás és az első fojtószelep között bekapcsolt fék esetén viszonylag nagy nyomás uralkodik, amelynek nagysága többek között a munkatérben uralkodó áramlási sebességtől, és ezáltal a rotor-for- 30 dulatszámtól függ, oly módon, hogy növekvő rotor-fordulatszám mellett növekszik. Ez a nyomás még abban az esetben is nő, ha például a féknek egy vizsgáló pádon történő kipróbálása során a rotor-fordulatszám növekedése alatt a fék által 35 keltett fékezési nyomaték konstans értéken van tartva (a töltési fok megfelelő csökkentése révén). Más szavakkal: az átfolyó vezetékben az első csatlakozási hely tartományában uralkodó nyomás a rotor-fordulatszám felett — konstans fékezési 40 nyomaték mellett - többé-kevésbé meredeken emelkedik. A második szelep és a második csatlakozási hely között tartományban viszont viszonylag alacsony a nyomás. Ez a nyomás mindenesetre annyival 45 alacsonyabb az első csatlakozási hely tartományában uralkodó nyomásnál, hogy - amint említettük — az átfolyó vezetéken keresztül az áramlás fenntartása biztosítva legyen. Ez a nyomás ezáltal a rotor-fordulatszám felett konstans fékezési nyo- 50 maték mellett minden esetben lényegesen lassabban nő, mint az első csatlakozási hely tartományában jelentkező nyomás. Sőt, bizonyos körülmények között, még konstans is lehet, vagy csökkenhet. 55 Lényeges találmányi gondolatot látunk abban, hogy az előbbiekben leírt nyomásokat egymással keverjük, azaz ebből a két nyomásból egyetlenegy nyomást képezünk, amely szabályozási nyomásként alkalmazható, és amely a rotor-fordulatszám felett 60 - ugyancsak konstans fékezési nyomaték mellett a két előbb említett nyomás között van. Ilyen kevert nyomás jelentkezik az átfolyó vezetékben a két fojtószelep között, mimellett ennek a kevert nyomásnak a lefolyása a rotor-fordulatszám felett, a 65 két fojtószelep állításával tág határok között változtatható. Különleges esetben a kevert nyomás lefolyása azonos az első szelep előtt jelentkező nyomás-lefolyásával, a másik extrém esetben pedig azonos a második fojtószelep mögött beálló nyomás lefolyásával. Ezek között tetszőleges számú közbenső nyomáslefolyás beállítható. Ezt a két fojtószelep között jelentkező kevert nyomást azután még a szabályozási értékként szolgáló és az átfolyó vezetékben a két fojtószelep között uralkodó nyomásnak a szabályozószerkezethez továbbítására alkalmas szerkezet, például hidraulikus vagy elektromos mérővezeték útján kell a szabályozó szerkezetre átadni. A találmány segítségével elérhető előny egyrészt abban jelentkezik, hogy az átfolyó vezetéknek közvetlenül a munkatér profilra való csatlakoztatása révén a nyert nyomáslefolyás valamely szériához tartozó több fék esetén is, sőt több különböző nagyságú fék esetén is sokkal pontosabban reprodukálható, mint az ismert fékszerkezeteknél, azaz az esetleges gyártási pontatlanságok hatása a találmány esetében sokkal csekélyebb. Másrészt az ez ideig szükséges és előállítását tekintve meglehetősen drága differenciál nyomószelep elmaradhat. A továbbiakban arra sincs szükség, hogy a különféle fékek esetében a szabályozási értékképző szerkezethez eltérős szerkezetrészeket használjunk. Egy további találmányi ismérv szerint az átfolyóvezetékbe a beáramlási irány és a munkatérben az első csatlakozási helyen az áramlási irány egymással, előnyösen 45 -75°-os szöget zárnak be, és az átfolyóvezetékből a munkatérbe a kiáramlási irány, és a munkatérben a második csatlakozási helyen az áramlási irány egymással 0°-90°-os, előnyösen 5°-30°-os szöget zárnak be. Ezáltal elérhető, hogy a két keverendő nyomás lefolyásai a rotor-fordulatszám felett különösen tág tartományban változnak. Ennek megfelelően szélesek azok a határok, amelyek között a keverési nyomás lefolyása beállítható. Ezt az eredményt tehát a következő intézkedésekkel értük el: egyrészt az áram belépési iránya a munkatérbe többé-kevésbé egymással szemben helyezkedik el, amiből az következik, hogy a nyomás lefolyás az első fojtószelep előtt többé-kevésbé meredek. Ezzel szemben másrészt — és ez a találmány egy fontos alapgondolata — a második csatlakozási hely egy injektorhoz hasonlóan funkcionál, úgyhogy a második fojtószelep és a második csatlakozási hely tartományában uralkodó nyomás annál alacsonyabb, minél nagyobb az áramlási sebesség a munkatérben, azaz ez a nyomás (konstans fékezési nyomaték mellett) a rotor-fordulatszám felett csökken. Ezáltal a találmánynak ezzel a továbbfejlesztett szabályozási értékképző készülőiével a rotorfordulatszám felett csökkenő szabályozási érték-lefolyás is elérhető. Ez különösen abban az esetben fontos, ha a féknek a rotor-fordulatszám felett növőevő fékezési nyomaték-görbével kell rendelkeznie. Egy további találmányi ismérv szerint az átfolyóvezeték csatlakozási helyei a sztátor-lapátkerék hpátközi csatornáinak fenekén, közvetlenül a 3
