172719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegrostok gyártására
3 172719 4 d) az üvegrostokat a fonólemezből kihúzó és a furatoknál kónuszokat képző szerv, valamint e) a fonólemez alatt elrendezett és a fonólemez furatos körzetére fölfelé gyorsan áramló gázból álló gázáramot irányító forrással közlekedő szerv, amikor is a gázáram rendeltetése: (I) a furatok alatt elhelyezkedő, megömlesztett üvegből álló kónuszok hűtése és ezzel állandó kónuszképződés biztosítása, valamint a kónuszok elkülönítettségének fenntartása és így az áradás megakadályozása, (II) a fonólemezen fölcsapódó gázárammal a lemez mentén megrekedő gáz eltávolítása és a furatos körzettől minden irányban a lemez mentén kifelé áramoltatása, valamint (III) a rostok által lefelé szívott gázt szolgáltató forrás létesítése. A találmány egyéb vonatkozásait az alábbiakban fogjuk ismertetni. A találmány szerinti eljárásnak számos előnye van. Mindenekelőtt előnyös, hogy a fonólemez vagy persely egyszerűen gyártható és előállításához kevesebb költséges fémötvözetre van szükség, mint a jelenleg használt perselyek esetén. A hagyományos gyakorlattal összehasonlítva, amelynél heggyel ellátott furatokat alkalmaznak, a persely kisugárzott hője a találmány szerinti persely esetén viszonylag kisebb és ennek következtében a kezelő személy kisebb mértékben van sugárzó hőnek kitéve. Amilyen mértékben kisebb a sugárzás, a találmány esetén olyan mértékben csökken a villamos energiaigény. Különösen szembetűnnek a fentiek, ha egyenlő átmenő teljesítményű perselyeket hasonlítunk össze. Minthogy a furatokat sűrűn rendezhetjük el, a találmány szerinti eljárás és berendezés esetén növekszik a fonólemez egységnyi felületére eső termelés. Ehhez járul, hogy az egy furatra eső átmenő teljesítmény is nagyobb, mint a heggyel ellátott hagyományos furatok esetén. Ennek oka, hogy a kónuszok levegővel vannak hűtve, ami szkinhatású szívást eredményez. További ok, hogy kisebb a furatok hossza és nagyobb az a hőmérséklet, amelynél az anyag elhagyja a furatokat. A rostok egyöntetűek és nem igényelnek bonyolult gyártó berendezést. A találmány szerinti eljárás és berendezés esetén nincs szükség bonyolult bordák, zárósüvegek, költséges, rézbevonatú szén előállításához való gázzal kevert atmoszférikus gáz alkalmazására, minthogy nem kell nem-nedvesíthető karbongátról gondoskodni. Nincs szükség továbbá ívelt nyomóperselyekre, nagynyomású rendszerekre és nem-nedvesíthető ötvözetekre. Ehhez járul, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés esetén a legegyszerűbb hűtés alkalmazható. A találmány' szerinti eljárás és berendezés esetén messzemenő lehetőségünk van arra is, hogy megválasszuk az egy-egy perselyből húzható rostok számát. A végleges termékhez szükséges számú rost könnyen húzható egyetlen furatkörzetben. A végtermékek előállításához szükség lehet olyan perselyekre, amelyek 1600, 2000, 3200, 4000, 20 000 vagy még több rostból álló fonal pászmákat állítanak elő. Előfonó műveletek a találmány szerinti eljárás és berendezés esetén esetleg el is hagyhatók. A találmány továbbá lehetőséget nyújt a föltekercselés sebességének megválasztásában, minthogy kereskedelmileg elfogadható termelékenység (lbs. üveg) érhető el több furat és kisebb föltekercselési sebességek alkalmazásával, amivel csökkenthető a rostok hajlamossága szakadásra. Még nagyobb föltekercselési sebességek esetén is úgy találtuk, hogy nem lép föl „eltépődés”, vagyis nagyszámú rost elszakadása lényegében azonos időpontban. Minthogy a fonólemezt nagy sebességgel fölfelé áramló gáz árasztja el, amely a fonólemez mentén kifelé áramlik, a kónuszok körül a környezeti térből nem hatol be gáz (amely a rostokat szennyező és rostszakadást előidéző tisztátalanságokat vihet magával), úgyhogy a kónuszok környezete is tisztább. Minthogy az írező (kötőanyag) folyadékot felhordó hengeren a rostok viszonylag nagy sűrűséggel haladnak át, kisebb az írező szerven beálló veszteség és ennek következtében kisebb az írezőszer fogyasztás, mint az ismert hagyományos eljárások esetén. Valószínűleg a rostok közötti súrlódó hatásnak tulajdonítható, hogy az egyes rostok nem vesznek föl fölös mennyiségű írezőszert, úgyhogy a továbbiak során a rostok lényegesen kevesebb írezőszert szórnak szét. Az írezőszer szétszórásának csökkenése azt jelenti, hogy a levegőben kevesebb az írezőszer, tehát mind a berendezés, mind pedig a munkahely körzete tisztább és így a kezelő személy környezete kedvezőbb, mint az ismert eljárások esetén. Az üveg gyors lehűtése ugyancsak csökkenti a környezet szennyeződését, mert csökkenti a gáz alakú üveg mennyiségét a levegőben, a hűtőgáz pedig, amely a perselytől oldalirányban kifelé áramlik, a munkahely környezetének hűvösen tartása végett onnan könnyen eltávolítható. Végül előnye a találmánynak, hogy elsőrendű minőségű üvegrostok előállítását teszi lehetővé. Az üvegnek (a hagyományos típusú perselyekkel összehasonlítva 100:1 nagyságrendű) gyors hűtése az üvegből származó párák csökkentett mennyiségével együtt azt eredményezi, hogy a rost összetétele majdnem teljesen azonos az üvegfürdő összetételével. Ehhez járul, hogy a kónuszokban az üveg inkább vezetés és konvekdó útján hűl, mint sugárzás útján, ami fokozottan hőkezelt (temperált) üvegrostot eredményez. A találmány szerinti eljárás foganatosításához hagyományos üvegolvasztó kemencéket, valamint hagyományos segédberendezéseket alkalmazhatunk, amilyenek a persely fűtőkészülékei, az írezőszert felhordó és a föltekercselő berendezések. Bevezetett üvegrostgyártó műveletek a persely módosításával és megfelelő gázhűtés alkalmazásával a találmány szerinti eljárássá alakíthatók át. A találmány szerinti eljárás egyszerűen foganatosítható olyan üvegfürdőkkel, amilyeneket hagyományos üvegolvasztó kemencékben állítanak be. Az üvegfürdő magassága (mélysége) körülbelül 20-36 cm. Valójában a találmány szerinti eljárás olyan fürdővel is megvalósítható, amelynek a magassága mindössze 2,5 cm vagy ennél kevesebb. Jóllehet az üvegfürdő nyomását meghaladó nyo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
