172671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajvízszint alatti zárt, járható szelvényű vonalas műtárgyak, különösen csatornák építésére
5 172671 6 tömítést. A másik megoldás szerint a tömítés létrehozásához a szomszédos dúcszerkezetek egymással szemben elhelyezkedő faldarabjai közé rugalmas anyagból, célszerűen acélból tömítőszerkezetet (43) iktatunk oly módon, hogy az egyik faldarabba a homloklapból kinyúló, a falrész magasságában célszerűen végigfutó, hosszanti vezetőhasítékkal ellátott hüvelyt tartalmazó tömitőelemet, a másikba pedig e hüvelybe illeszkedő és abban tengelyirányban mozgatható rudat vagy hasonlót tartalmazó tömitőelemet építünk be, a homloklapok közötti nyílást lezáró lemezrészeket tartalmazó, a hornyok által alkotott üregnek a műtárgy külső felülete felé eső oldalán elhelyezkedő tömítőszerkezet elemeit egymásba csúsztatva a dúcszerkezeteket célszerűen lépcsőzetesen süllyesztjük, és a víztelenített munkatérben a falrészek homloklapjai közötti teret monolitbetonnal kitöltjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a dúcszerkezetek nagyüzemi, iparosított módszerekkel készíthetők akár az építéshelyen monolitbetonból, akár előregyártott vasbeton és/vagy acélelemekből. A technológia maximálisan gépesíthető, élőmunka igénye minimális, biztonságtechnikai szempontból pedig kiemelkedően előnyös, hiszen a dolgozóknak csak tökéletesen biztonságos, merev szerkezetű vasbeton vagy acél dúcszerkezetekkel védett térbe kell lemenniük, emellett kiküszöbölődnek a nagyméretű csövek emelésével kapcsolatos veszélyforrások és technológiai problémák is. A nagy faanyag igényű, aprólékos, speciális szakértelmet követelő dúcolási munka teljesen elmarad, s a kutakat, valamint sok energiát igénylő, költséges talajvízszint süllyesztésre sincs szükség. Az építési munka folyamatosan, szalagszerűen végezhető. Különösen előnyös és gazdaságos az eljárás abban az esetben, ha a dúcszerkezet faldarabjai vasbetonból készülnek, és a végleges műtárgy részét, pl. a csatorna oldalfalait alkotják. A végleges szerkezet gazdaságosságát fokozza az az adottság, hogy a műtárgy-oldalfalakat összekötő dúcgerendák a szerkezet erőjátékában résztvesznek, ami az alsó és felső lezárófalak méretezésénél figyelembe vehető. A találmányt részletesen példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljáráshoz alkalmazandó dúcszerkezet keresztmetszete, a 2. ábra a dúcszerkezet 1. ábra szerinti B—B vonal mentén vett metszete, a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti dúcszerkezet felülnézete, a 4. ábra a találmány szerinti eljárással készített csatorna egy kiviteli példájának keresztmetszete, az S. ábra két szomszédos dúcszerkezet faldarabjainak vízzáró tömítését sszemlélteti, míg a 6. ábra a vízzáró tömités egy másik kiviteli példája. A találmány szerinti eljárás során a csatorna kitűzött nyomvonalán célszerűen rézsüs vagy biztosított munkagödröt készítünk, amelynek fenékszintje a talajvízszint közel&en, de annak felette van. A munkagödörben monolitbetonból, vagy előregyártóit elemekből az 1—3. ábrákon látható dúcszerkezeteket készítünk. Egy-egy dúcszerkezet két-két párhuzamos 1 faldarabbal rendelkezik, melyeket felül 2, alul 3 dúcgerendák kötnek össze sarokmereven. A két 1 faldarab, valamint az alsó 3 dúcgerendák alsó élei vágóélszerűen vannak kialakítva. A faldarabok 10 homloklapjai a 3. ábrán 4-gyel jelzett részletnek megfelelően úgy vannak kiképezve, hogy a mindenkori szomszédos csatlakozó dúcszerkezet 1 faldarabjainak homloklapjaival vízzáróan tömített kapcsolatokat lehessen létrehozni. Ennek érdekében a 10 homloklap célszerűen teljes magasságában 11 horony húzódik. Az egymással szomszédos faldarabok tömítése a később ismertetett módon elkészíthető akár a dúcszerkezet süllyesztése előtt, akár azt követően. Mint már említettük, a dúcszerkezet készülhet vasbeton vagy acél faldarabokból, illetve dúcgerendákból. Az 1-3. ábrák szerinti kiviteli példa vasbeton dúcszerkezetet ismertet. A dúcszerkezet két, a nyomvonallal és egymással párhuzamos 1 faldarabjának távolságát egymástól, és a 2, 3 dúcgerendák közötti távolságot úgy választjuk meg, hogy azon belül a kívánt műtárgyszelvény - itt csatornaszelvény - kialakítható legyen. Az egyes dúcszerkezetek hosszát viszont a süllyesztési technológia, a rendelkezésre álló kotróberendezések száma, valamint a faldarabok közötti távolság és hosszarány határozza meg. A dúcszerkezeteket az elkészített munkagödörben vagy a terepszinten úgy helyezzük el, hogy a dúcszerkezetek hossztengelye függőleges értelemben a tervezett csatorna hossztengelyével essen egybe. A dúcszerkezetek faldarabjainak homloklapjai között deciméter nagyságrendű hézagot hagyunk a vízzáró tömítés kialakításának biztosítására. A munkagödörben folyamatosan elkészült dúcszerkezeteket vízalatti kotrással süllyesztjük le. A süllyesztés menetét, vagyis azt, hogy az egyes dúcszerkezetet egy lépcsőben vagy több lépcsőben süllyesztjük a kívánt mélységre, a tömítés módja befolyásolja. Süllyesztés után kialakított vízzáró tömítés esetén a dúcszerkezeteket egymástól függetlenül egy lépcsőben süllyesztjük a kívánt mélységre. Abban az esetben viszont, ha a tömítést két dúcszerkezet között süllyesztés előtt készítjük el, a dúcszerkezeteket egymáshoz viszonyítva lépcsőzetesen süllyesztjük le azért, hogy a később részletesen ismertetésre kerülő vízzárást biztosító rugalmas, egymásba csúszó tömítőelemek egymásból ne csússzanak ki. Több - de legalább két - dúcszerkezetnek a kívánt mélységre történő süllyesztése után az egész szakasz fenekét önmagában ismert víz alatti 5 betonozással - ún. kontraktoros betonozással - lezárjuk. (4. ábra). Amennyiben a 4 csatlakozási helyek tömítése lesüllyesztés után történik, megfelelő tisztítás után all hornyok által aheotott üregbe, a 10 homloklapok közé 41 vasszerelést helyezünk el, majd ezt a teret ugyancsak a 42 víz alatti betonnal kitöltjük. Az így kialakult csomópontot nagyobb méretarányban, vízszintes metszetben az S. ábra mutatja. Ezután az elkészült szakasz elejét és végét (nem ábrázolt) provizórikus falszer5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
