172622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre keményedő, módosított összetételű műgyantákkal kezelt dekorációs papír előállítására

3 172622 4 A préselési folyamatot ebben az esetben is csökkenteni lehet, a kis nyomás útján melaminnal kezelt papírok előállításával szemben. 3. Fémlemezek rétegbevonására. 4. Egyéb előregyártott műanyagtárgyak felü­letének bevonására, így például eternithez, vagy cement és gipszlapokhoz. A találmány szerint hőre keményedő műgyanta­­-kompozíciókkal kezelt" dekorációs papírok előállí­tására alkalmas eljárás — melyben a dekorációs réteges fóliákat kis nyomás útján hozzuk létre vagy a réteges felületre, műit hordozóra - melynek kellő súrlódási ellenállása van - az ugyancsak réteges fóliát ugyancsak kis nyomás segítségével visszük föl - abban áll, hogy az egyszínű, vagy nyomtatással ellátott dekorációs papírt egyszerű, vagy kettős impregnálás révén kezeljük, vagy egyszerűen csak impregnáljuk és utána szerves gyanta oldatával bekenjük, mégpedig telítetlen poliésztergyanta és/vagy allilgyanta oldatával és hálósító-anyaggal, majd leoldó-hatóanyaggal, utána katalizátorral kezeljük, mely szilikagélt tartalmaz, és amelynek tixotróp hatóanyaga van, a meleg állapotban történő sajtolás közbeni folyósodás elősegítésére. A találmány szerinti eljárás útján allilgyantával és telítetlen poliésztergyantával kezelt dekorációs papírok előnyös tulajdonsága abban van, hogy a papír a legkülönbözőbb felületekre ,,ráhengerel­­hető” ill. rétegfelhordozás útján rávihető, -.lénye­gesen kisebb nyomással, kisebb hőmérsékleti vi­szonyok között és rövidebb préselési idővel, mint a melaminnal kezelt papírok esetében ezt tenni kell. Nagy vonalakban, a beégetési munkafolyamat a következőképpen zajlik le: időtartam 2— 10 perc hőfok 120-160 C° nyomás 5— 20 kg/cm2 Figyelemreméltó előny, hogy ebben az esetben a hűtési folyamat elhagyható. Egyszeri beégetés után a rétegelt lemezt, (fa- vagy vaslemezt) a présgépből melegen ki lehet venni. Az előnyök gyakorlatilag igen lényegesek, mivel a papír felvitelére szolgáló présszerkezetek azo­nosak lehetnek a faiparban használatos és a furnirgyártásnál alkalmazott présszerkezetekkel. Ezek a présszerkezetek árukat tekintve sokkal gazdaságosabbak, mint az ismert nagy présgépek, amelyek műanyagrétegfóliáknak díszítési célokra történő előállítását végzik. A gyakorlati réteg-technikai előnyökön kívül, a találmány szerinti eljárással készült felületek fizi­kai-kémiai behatásokkal szembeni ellenállása is jelentős. A telítetlen poliészter-, vagy allilgyanták­­kal impregnált papírok, - ha felületüket bevonjuk, vagy megfelelően rétegeljük - a gyakorlati köve­telményeknek megfelelő valamennyi kísérleti igény­­bevételi próbát kiállják. Különösen jó a színtartó­képességük, szemben a melamin-réteg fóliákkal, de jobb a repedés-képződés iránti érzéketlenségük, jobb az ütésellenállásuk és jobb a dörzsöléssel szembeni ellenállóképességük. Ezen utóbbi tulaj­donságoknak különösen a felületi rétegek kiala­kítása területén van jelentősbe. Az ilyen dekorációs papíroknak különösen a melamin-rétegfóliák alkalmazása esetén tűnnek ki jó tulajdonságaik, nevezetesen magas az a-cellulóze­­tartalmuk (legalább 90%) nagy a Ti02 hamutar­talmuk - 10-30% - jó a felszívóképességük és kitűnő a nedvességgel szembeni ellenállóképességük. Lehetséges ugyanilyen jó tulajdonságú papírokat előállítani nagy cellulózetartalommal, - melyeknek kisebb a szívóképességük (10-30 mm szívóképes­ség), és kisebb a hamutartalmuk. Az így kezelt dekorációs papírok súlya kb. 40—200 gramm/m2. Ha olyan papírokat kívánunk előállítani, ame­lyeknek nagyobb a felszívóképessége, akkor a hőközlés útján történő sajtoláshoz kisebb folyó­­sodású gyantát kell alkalmazni, mb kis felszívó­­képességű papíroknál a hőközlés útján végbemenő sajtoláshoz, a folyósodás biztosítása végett nagyobb folyósodási tulajdonságú gyantákat kell alkalmazni. Az ilyen eljárásokhoz szükséges gyantákat már a bevezetőben megemlítettük. Ezek a telítetlen izo­­ftalikus poliésztergyanták és allilgyanták, és külö­nösen jó eredményeket érhetünk el olyan izofta­­likus poliésztergyantákkal, melyek 3 mól propilén­­glikolt, 2 mól-súlyú malein-sav anhidridet és egy mól- izoftalénsavat tartalmaznak. Ezek igen erős reaktív tulajdonságú gyanták, melyeknek magas az olvadáspontja és a bomlási pontja, és igen magas izometrikus hőfokállandóval rendelkeznek. Ezeket a gyantákat gyengén illő monomérekkel térháló­­sítják, mint például diallilftaláttal, metilmetakrilát­­tal, díacetondiakrilamiddal, viniltoluollal, a-metil­­sztirollal, divinilbenzénnel vagy triallilciánuráttal. Az alkalmazandó katalizátor tulajdonságainak a kívánt beégetési eljárástól kell függni. Ilyen alkal­mas katalizátorok lehetnek például: butilperbenzoát és benzolperoxid. Természetesen más katalizáto­rokat is lehet alkalmazni, mint például metilketon­­peroxidot, terciér butilperoktoátot, dikumilperoxi­­dot, laurilperoxidot, 2-4-diklórbenzoilperoxidot. Ezenkívül úgy találtuk, hogyha például a kémiai reakciók gyorsítására kobaltsókat, mangánt, vaná­­diumot, vagy alkil-aril-aminokat adagolunk, akkor a préselési hőmérsékletet még tovább is lehet csök­kenteni. Ezen túlmenően szilikagél-bázisú tixotróp ható­anyagokat és leoldó hatóanyagokat, mint például alkilfoszfátot is lehet alkalmazni. Az alkalmazásra kerülő allilgyanták ún. Dapon-alapanyagú gyanták lehetnek, melyek diallilftalát polimérekből és di­­alliftalát-monomérekből állanak és terciér butil­­perbenzoáttal valamint benzoilperoxiddal vannak ka­talizálva. Ezen gyantákhoz is lehet a fentebb már említett katalizátorokat felhasználni. A dekorációs papíríveket a szokásos impregnáló eljárással impregnáljuk, mégpedig vagy egyszerű impregnálással, vagy impregnáljuk és utána be­kenjük. Ha csak egyszeri impregnálást alkalmazunk, akkor a papírost impregnálófürdőn keresztül vezet­jük, azután szárítócsatornában szárítjuk, úgyhogy a papíron kb. 50-65% gyantaréteg képződik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents