172615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált fenilalkilaminok előállítására
7 172615 8 reagáltatva m-nitro-benzilalkohollá alakítunk, majd azt tionilkloriddal reagáltatva m-nitro-benzilkloridot kapunk (op. 45°). A m-nitro-benzilkloridot nátriumcianiddal vizes-etanolos oldatban, káliumjodid jelenlétében visszafolyatás közben 5 óra hosszat melegítjük, mire m-nitro-benzilcianid keletkezik (op. 58°). A m-nitro-benzilcianidot tömény sósavval 8 óra hosszat forralva, m-nitro-fenilecetsawá hidrolizáljuk. A m-nitro-fenilecetsavat G. Shtacher és S. Dayagi, J.Med. Chem. 15/1174 (1972) szerint l-(m-nitro-fenil)-propan-2-onná alakítjuk. Az l-(m-nitro-fenil)-propan-2-ont (op. 62°) vízben vasporral és tömény sósavval redukáljuk, a reakciókeveréket 3 óra hosszat keverjük, és a keletkezett l-(m-amino-fenil)-propan-2-ont dietiléterrel extraháljuk. Ez a vegyület nem desztillálható bomlás nélkül. Tisztítására acetonitrilben oxálsawal oxaláttá alakítjuk (op. 127-129°). Vizes nátriumhidroxid-oldatban oldva és dietiléterrel extrahálva az éteres oldatból a szabad amint kinyerhetjük. 11,5 g 1 -(m-amino-fenil)-propan-2-on 57 ml piridinnel készült oldatához 10—20°-on hozzácsepegtetünk 13,3 g dimetilaminoszulfokloridot, majd szobahőmérsékleten több óra hosszat keverjük, jeges vízbe öntjük,és tömény sósavval meg savanyítjuk. A reakciókeveréket dietiléterrel extrahálva és az éteres kivonatot bepárolva 13,5 g 1 -(3-dimetilaminoszulfonilamino-fenil)-propan-2-ont kapunk. Ezt a terméket metanolos oldatban Raney-nikkellel ammónia hozzáadásával 5 atm nyomáson, 60°-on hidrogénezzük. A katalizátort szűrőn szivatással eltávolítjuk, és a szűredéket bepároljuk. A maradékot acetonitrilben maleinsawal reagáltatva l-(3-dimetilaminoszulfonilamino-fenil)-2-amino-propán-maleinát kristályosodik ki. Acetonitrilből átkristályosítva a cím szerinti vegyület olvadáspontja 128—130°. Kitermelés 9 g (46%). 4. példa 1 -(3-Etoxikarbonilamino-fenil)-2-amino-propán-hidroklorid A 3. példa szerint előállított 23,0 g l-(3-amino-fenil)-propan-2-on-oxalát 150 ml piridinnel készült oldatához 10—20°-on hozzácsepegtetünk 12 g klórhangyasav-etilésztert, a reakciókeveréket 6 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd néhány óra hosszat állni hagyjuk, utána jeges vízzel hígítjuk, tömény sósavval megsavanyítjuk, kloroformmal extraháljuk, a kloroformos fázist bepároljuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk, mire 14,5 g l-(3-etoxikarbonilamino-fenil)-propan-2-oiit kapunk (fp-o,oi Tort 170-173°). Ezt a terméket metanolban ’ Raney-nikkel katalizátorral, ammónia jelenlétében 70-80°-on és 5 atm nyomáson l-(3-etoxikarbo nilamino-fenil)-2-amino-propánná hidrogénezzük. Az oldószer ledesztiüálása után a maradékot acetonitrilben ét eres hidrogénklorid-oldattal reagáltatva a dm szerinti vegyületet kapjuk. Acetonitrilből kevés víz hozzáadásával át kristályosítva olvadáspontja 185—186°. Kitermelés 10 g (50%). 5. példa l-(3-Ureido-fenil)-2-amino-propán-maleinát A 3. példa szerint előállított 15 g 1 -(m-amino-fenil)-propan-2-ont 35°-on 24 ml jégecet és 48 ml víz elegyében oldjuk, majd keverés közben 35°-on hozzácsepegtetjük 8,1 g káliumcianát 45 ml vízzel készült oldatát, majd szobahőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük, és éjjelen át állni hagyjuk. A reakciókeveréket vízzel hígítjuk, kloroformmal extraháljuk, a kloroformos fázisból az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot etilacetátból átkristályosítjuk, mire 10 g 1 -(3-ureido-fenil)-propan,-2-ont kapunk (op. 123—124°). Ezt a terméket a 4. példa szerint hidrogénezzük, és a kapott l-(3- -ureido-fenil)-2-amino-propánt kovasavgéloszlopon tisztítjuk, és az eluálásra előbb metanol és kloroform 2 :8 arányú elegyét, majd metanol és jégecet 49 :1 arányú elegyét használjuk. A metanolos eluátumot bepároljuk, és a maradékhoz nátriumhidroxidot és etilacetátot adva a bázist felszabadítjuk. A bázist metanolban oldva maleinsawal dietiléter hozzáadásával a cím szerinti vegyületet nyerjük ki. Etanol és etilacetát elegyéből átkristályosítva olvadáspontja 139—141°. Kitermelés 5 g (31%). Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket: a) 1 -(3-acetamino-fenil)-2-amino-propán-hidroklorid, olvadáspontja 181-183°, b) 1 -(3-acetamino -fenil)-2-metilamino-propán-hidroklorid, olvadáspontja 162—165° 6. példa 1 -(3-Acetamino-fenil)-2-etilamino-etán-hidroklorid m-Amino-acetofenont ecetsavanhidriddel m-acetamino-acetofenonná (op. 126—129°) alakítunk, majd azt jégecetben 50-60°-on brómozva m-acetamino-a-bróm-acetofenont kapunk. Ezt a terméket azonnal tovább feldolgozzuk, mert higroszkópos. Az m-aceta minő-d-b róm-acetofenont benziletilaminnal acetonitrilben 2 óra hosszat forralva m-acetamino-benziletilaminoacetofenont kapunk. Hidrokloridjának olvadáspontja 189-193°. Ezt a vegyületet metanolban palládiumszén-katalizátorral 50°-on és 5 atm nyomáson hidrogénezve l-(3-acetamino-f enil)-2-etilamino-etanol-hidroklorid (op. 157—160°) keletkezik. Tionilkloriddal reagáltatva l-(3-acetamino-fenil)-l-klór-2-eti]amino-etán-hidrokloridot kapunk (op. 165-168°). 15,3 g l-(3- -acetamino-fenil>l-klór-2-etilamino-etán-hidrokloridot metanolban moláris mennyised nátriumacetáttal, Raney-nikkel jelenlétében atmoszférikus nyomáson hidrogénezünk. A hidrogénfelvétel befejeztével a katalizátort szűrőn szívatással eltávolítjuk, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
