172613. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépjárművezetők reakcióidejének menetközbeni ellenőrzésére és készülék az eljárás foganatosítására
3 172613 4 korrigáló kormánymozdulatok számának vérmérséklettől — vezetési stílustól, a jármű műszaki állapotától, útviszonyoktól való függése stb. Kidolgoztak fentieken kívül más módszereket is az éberség ellenőrzésére, — ezek azonban — mivel a járművezetőre szerelt érzékelőket igényelnek - a célra általánosan nem felelnek meg- Ilyen például a szemhéjak lecsukódását figyelő speciális szemüvegkeret, vagy az agyhullámokat érzékelő műszer. A találmány szerinti eljárás és készülék kialakításában az alapot a következő meggondolások képezték. A járművezető éberségének csökkenése csak monoton útszakaszokon fenyeget. A monotónia effektus fellépésének kivédésére a munkapszichológia tudománya a következőket ajánlja: Növelni kell a cselekvésre késztető, de önmagában monotóniára nem vezető ingerek számát, vagy a szokásostól eltérő inger beiktatásával kell felrázni a gép (jármű) kezelőjét a fásultságból. Objektív módon mérni kell a gépet kezelő ember éberségi szintjét, lehetőleg úgy, hogy az eredményről önmaga is folyamatos információt kapjon, - illetve annak kritikusan alacsony értéke esetén mód legyen a gép irányításába is beavatkozni. Mivel a pszichés elfáradás legkönnyebben mérhető objektív jele a reakció- (ill. észlelési) időnek a megnyúlása (Leplat, 1964.), ezért eljárásunkat és annak foganatosítására alkalmas készüléket az alábbiak szerint alakítottuk ki: 1. Minden elalvással fenyegető útszakaszon véletlenszerű ritmussal olyan felhívó jelzést kell adni, amelyre a járművezető éberségi szintjének megfelelő gyorsaságú reakcióval válaszolni köteles. 2. A felhívó jelzés során a reakció- (észlelési) idő kritikus megnyúlását észlelve figyelmeztető jelzést — célszerűen hang- és fényjelzést — kell előállítani. 3. A felhívó jelzést követő járművezetői reakció bekövetkeztének idejét legalább 1 másodperces bontásban regisztrálni kell, — ill. a felhívó jelzésnek minőségbeli (előbb fény, azután fény és hanginger) differenciálásával a járművezetőnek módot kell adni arra, hogy saját reakciójának értékéről tájékozódhasson. 4. Az éberség szint ellenőrzéseknek úgy kell bekövetkezniük, hogy forgalmas útvonalon, — a jármű aktív vezetése közben — vagy balesetveszélyes forgalmi szituációban ne zavarják a gépkocsi vezetőjét. 5. A reakció kritikus késése miatt megszólaltatott figyelmeztető jelzés eredménytelensége esetén legalább a jármű környezetében közlekedők biztonsága érdekében olyan — a gépkocsin kívülről is érzékelhető riasztó jelzést kell produkálni — ami figyelmezteti őket a veszélyre. 6. A készülék figyelési periódusának időtartamát fokozatosan csökkentjük attól függően, hogy a felhívó figyelmeztető, illetve riasztó jelzés melyik fázisában következett be a gépjármű vezetőjének a jelzés kioltására szükséges reakciója. A következő figyelési idő így az eredetileg megállapított figyelési idő egy harmadára is lecsökkenhet. A fenti célkitűzéseket a találmány szerinti eljárással a következőképp biztosítjuk. A forgalmi viszonyokból függően működtetett legalább három kezelőszerv (fék, index, sebességváltó, kuplung, fénykürt, kípufogófék) útján vezéreljük a felhívó jelzés halasztását és olyan útviszonyoknál, amelyeknél a figyelt kezelőszervek nem kerülnek működtetésre, meghatározott idő után felhívó jelzést adunk, majd a felhívó jelzés megszüntetéséhez szükséges reakció elmaradása esetén figyelmeztető, és azt követően a jármű környezetében is észlelhető riasztó jelzést adunk. Berendezésünk meghatározott időállandó betartásával állítja elő a reakció idő ellenőrzésekre felhívó fény, illetve hangingért. Annak érdekében, hogy a reakció idő ellenőrzések csak monoton útszakaszokon következzenek be, és rendszertelen gyakoriságúak legyenek, az időállandót a jármű minimálisan három, de optimálisan öt kezelőszervéről vett elektromos impulzusokkal vezéreljük. Ezek bármelyike a felhívó jelzést kioltja, ill. annak bekövetkeztét az időállandóban (számlálóban) meghatározott időegységgel késlelteti. Az időállandó által előállított felhívó jelzések ritmusa a figyelt kezelőszervek számától függően kerül meghatározásra. A kezelőszervek között háromnak, amelyek a jármű vezetése szempontjából döntő jelentőségűek (és használatuk során balesetveszélyt teremthet a berendezés esetleges figyelemelterelő ingere) — feltétlen szerepelnie kell. Ezek a fék, a tengelykapcsoló (kuplung) és az irányjelző. E három figyelt kezelőszerv bekapcsolásával az időállandó optimális értéke vizsgálataink szerint tehergépkocsinál minimum 80, legfeljebb 120 és esetleg 150 másodperc. Ahhoz, hogy a berendezés minden kitűzött célnak eleget tegyen, célszerű öt kezelőszervet bekapcsolva vezérelni az időállandót, - és ebben az esetben annak értékét célszerűen minimálisan 100 — maximálisan 150 másodpercre állítjuk be. A figyelhető kezelőszervek ekkor célszerűen a következők: fék, tengelykapcsoló, irányjelző, kipufogó-fék (motorfék, diesel üzemű tehergépkocsiknál), duda, fénykürt, és esetleg a kormánykerék (15°-nál nagyobb volánforgatás). A felhívó jelzés előnyösen szaggatott, — fél másodperc szünet — fél másodperc jel formájában adandó, mégpedig fény és hanginger kombinálásával, oly módon, hogy az első két jel csak fény, a továbbiak fény és hang együttesen. Optimálisan 5 jelet (= 5 másodperc) adunk. A felhívó jelzés kioltása egy nyomógombbal történik. E nyomógomb azonban mint új kezelőszerv nem jelentkezik, mivel az időállandó (számláló) újraindítására a nyomógomb csak a felhívó, figyelmezetető, majd riasztó jelzés idején képes. Ahhoz, hogy a reakció (észlelési) idő ellenőrzésekkel egyidejűleg esetleg jelentkező váratlan balesetveszély elhárítható legyen, a berendezés időállandóját vezérlő kezelőszervek bármelyikének használatát is helyes válaszként érzékeli a készülék, tehát a járművezetőnek csak akkor kell a gomb lenyomásával reagálnia, ha nincs aktív manőverre késztető helyzetben. Célszerű, ha a járművezetői reakciók idejének regisztrálására a készülék össze 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
