172609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiofénszacharinok előállítására
13 172609 14 vízfürdőn melegítünk. A sűrűnfolyó reakciókeveréket keverés közben forrón körülbelül 600 g finomra őrölt jégre öntjük, mire a termék kristályosán kiválik. A szilárd anyagot leszívatjuk, a szüredéket 2 ízben 200—200 ml éterrel kirázzuk, nátriumszulfáton szárítjuk, bepároljuk és egyesítve 8 g cím szerinti vegyületet kapunk. b) 3-(N-terc-Butilszulfamoil)-tiofén-2-karbonsavat 1 torr nyomáson és 200°-on melegítve a cím szerinti vegyületet szublimátként kapjuk. Kitermelés 30%. A kiindulási anyagot a következő módon állíthatjuk elő: 49 g terc-butilamin 120 ml vízmentes kloroformmal készült oldatához 0°-on keverés közben lassan hozzácsepegtetjük 33,6 g tiofén-3-szulfonsavklorid 150 ml vízmentes kloroformmal készült oldatát. Ezután 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd további 1 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A szuszpenziót lehűtjük és 3 ízben 300—300 ml 3 n sósavval és 2 ízben 300—300 ml vízzel alaposan kirázzuk. A vizes fázist kloroformmal kirázzuk, majd az egyesített szerves fázisokat nátriumszulfáton szárítjuk és bepárolva az N-terc-butiltiofén-3-szulfonamid kikristályosodik. Kitermelés 80%. Olvadáspontja ciklohexánból átkristályosítva 103-104°. 29 g N-terc-butiltiofén-3-szulfonamidot feloldunk 300 ml vízmentes éterben, és nitrogénatmoszférában hozzácsepegtetünk 197 ml éteres n-butillítium-oldatot, amely összesen 0,216 mól n-butillítiumot tartalmaz. A hozzáadás keverés közben lassan történik, miközben a hőmérséklet körülbelül 30°-ra emelkedik és fehér szuszpenziót kapunk, amely a hozzáadás befejezése előtt víztiszta sárga oldattá alakul. Ezután a nitrogéngáz bevezetését megszüntetjük és az oldatot 2,5 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Az oldat lehűtése után fél óra hosszat keverés közben száraz széndioxidgázt vezetünk keresztül. A reakciókeverékhez 1 liter vizet adunk, a víztiszta éteres fázist elválasztjuk és félretesszük, a vizes fázist tömény sósavval megsavanyítjuk és 2 ízben 400-400 ml metilénkloriddal extraháljuk. Az egyesített metilénkloridos fázisokat nátriumszulfáton szárítjuk és bepárolva 3-(N-terc-butilszulfamoil)-tiofén-2-karbonsav kristályosán kiválik. Kitermelés 50%. Olvadáspontja 161-163°. 9. példa 2,3-Dihidro-3-oxo-tieno[3,2-d]izotiazol-1,1-dioxid (III képlet) 1,1 g 2-szulfamoil-tiofén-3-karbonsav-metilésztert (IX képlet, Ri=H, R = CH3) feloldunk 6 ml n metanolos nátriummetilát-oldatban, és 40 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a metanolt elpárologtatjuk, a maradékot vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldatban feloldjuk, a vizes fázist metilénkloriddal kirázzuk, és tömény sósavval meg savanyít va a cím szerinti vegyületet kapjuk. A kristályokat leszívatjuk és vízből átkristályosítjuk. Olvadáspontja 240—242°. A kiindulási anyagot a következő módon állíthatjuk elő: 73 g 2,5-diklór-tiofén-3-karbonsavat üvegautoklávban melegítés közben 160 ml, 14,7 g nátriumhidroxidot tartalmazó vízben feloldunk, hozzáadjuk 39,1 g nátriumhidrogénszulfit 108 g vízzel készült oldatát, majd 30%-os nátriumhidroxid-oldattal azonnal meglúgosítjuk. A reakciókeverékhez 3 g réz(I)kloridot adunk, és 16 óra hosszat 140—142°-on melegítjük. Lehűlés után a vörös réz(I)oxidot leszívatjuk, a szüredéket tömény sósavval erősen megsavanyítjuk, 80°-ra melegítjük, és hozzáadunk 150 g káliumkloridot. Lehűléskor az 5-klór-2-szulfo-tiof én-3-karbonsav mono-káliumsója színtelen kristályok alakjában kiválik. Leszívatjuk, és kevés jéghideg vízzel mossuk. Az átalakulatlan kiindulási anyag eltávolítására a kristályokat több ízben metilénkloriddal kifőzzük. Kitermelés 31%. Elemi összetétel (%): számított: C =21,4, H =0,72, talált: C =21,59, H =0,73. 14 g 5-klór-2-szulfotiofén-3-karbonsavas káliumot feloldunk 5,6g káliumhidroxid 80 ml vízzel készült oldatában, és szobahőmérsékleten és n nyomáson 0,9 g 10%-os palládiumszén katalizátor jelenlétében a hidrogénfelvétel befejeződéséig hidrogénezzük. A 2-szulfotiofén-3-karbonsav dikáiiumsóját tartalmazó oldatból a katalizátort kiszűrjük és protonnal töltött ioncserélő oszlopon (erősen savas ioncserélő) átfolyatjuk, és mindaddig vízzel öblítjük, míg a kifolyó oldat pH-értéke 5. Az oldatot vákuumban szárazra bepároljuk, és a 2-szulfo-tiofén-3-karbonsavat (VI képlet) tartalmazó kristályos maradékot kevés vízből átkristályosítjuk. Kitermelés 80%. Olvadáspont 118-121°. 10 g 2-szulfotiofén-3-karbonsavat (VI képlet) feloldunk 220 ml vízmentes metanolban, hozzáadunk 110 ml kloroformot, és a keveréket visszafolyatás közben forraljuk, miközben a reakció során keletkező vizet 1 méteres töltelékes oszlopon kloroformot, metanolt és vizet tartalmazó terner azeotrópként ledesztilláljuk (a szulfocsoport észterezése autokatalitikus). Ezután az oldatot vákuumban bepároljuk, a metanolnyomok eltávolítására a maradékot 200 ml kloroformban oldjuk és n nyomáson bepároljuk. Színtelen olajat kapunk, amely 2-szulfotiofén-3-karbonsav-metilésztert (VII képlet) tartalmaz. Kitermelés 88%. 10,5 g nyers 2-szulfotiofén-2-karbonsav-metilésztert (VII képlet) feloldunk 250 ml tionilkloridban, és 16 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Ezután csökkentett nyomáson szárazra bepároljuk és a 2-klór-szulfonil-tiofén-3-karbonsav-metilésztert (VIII képlet) tartalmazó világossárga olajat éterrel kristályosítjuk. Kitermelés 91%. Olvadáspontja 51-54°. 5 g 2-klórszulfonil-tiofén-3-karbonsav-metilésztert (VIII képlet) feloldunk 50 ml vízmentes kloroformban, és szobahőmérsékleten ammóniagáz bevezetésével meglúgosítjuk. Ezután még fél óra hosszat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
