172609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiofénszacharinok előállítására
7 172609 8 és lehűlés közben a cím szerinti vegyület színtelen, szögletes kristályok alakjában kiválik. Ezt 5°-on éjszakán át állni hagyjuk, majd kiszűrjük, és a maradék kiindulási anyag eltávolítására 2 ízben 300-300 ml acetonnal kiforraljuk. Kitermelés 68 g (85%), az átalakulatlan kiindulási anyag (7 g) figyelembevételével . 4-Klórszulfonil-tiofén-3-karbonsavklorid (X képlet) 94.6 g (0,384 mól) 4-szulfo-tk>fén-3-karbonsav mono-káliumsót (V képlet) 390 ml foszforil(V)kk>ridba szuszpendálunk, és keverés közben hozzáadunk 160,8 g (0,768 mól) foszforpentakloridot, miközben erőteljes hidrogénkloridgáz-fejlődés van. Ezután a reakciókeveréket 3 óra hosszat vízfürdőn keverjük, majd szobahőmérsékletre lehűtjük, a szervetlen sókat kiszűrjük, és a foszforil(V)kloridot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot az esetleges visszamaradó szervetlen sók eltávolítására 400 ml vízmentes kloroformban feloldjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradék lehűlés közben kikristályosodik, és további tisztítás nélkül a következő lépésben felhasználható. Kitermelés 90,8 g (96,5%). Olvadáspontja 78-79°. 4-Klórszulfonil-tiof én-3-karbonsav- met il észt er (VIII képlet) 44,1 g (0,18 mól) 4-klórszulfonil-tiofén-3-karbonsavkkmdot (X képlet) feloldunk 450 ml vízmentes kloroformban, hozzáadunk 9,6 g (0,3 mól) vízmentes metanolt, és a keveréket 9 óra hosszat visszafolyatás közben a hidrogénkloridgáz-fejlődés befejeződéséig forraljuk. Ezután csökkentett nyomáson szárazra bepárolva a maradék kikristályosodik. A nyers terméket a következő lépésben közvetlenül felhasználhatjuk. Kitermelés 39,9 g (92%). Olvadáspontja 71°. 4-Szulfamoil-tiofén-3-karbonsav-metilészter (IX képlet, R, =H, R = metil) 39,9 g (0,166 mól) 4-klórszulfonil-tiofén-3-karbonsav-metilésztert (VIII képlet) feloldunk 400 ml vízmentes kloroformban, és szobahőmérsékleten ammóniagáz bevezetésével meglúgosítjuk. További 3 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, miközben arra ügyelünk, hogy az oldat lúgos maradjon, majd vízzel kirázzuk, a szerves fázist szárítjuk és bepároljuk. A kristályos maradék etanolból átkristályosítható, de a további felhasználáshoz éténél digeráljuk. Kitermelés 31,6 g (86%). Olvadáspontja 128°. 2,3-Dihidro -3-oxo-t ieno [ 3,4-d jizotiazol-1,1-dioxid 0 képlet) 31.6 g (0,143 mól) 4-szulfamoil-tiofén-3-karbonsav-metilésztert (IX képlet, Ri = H, R = metil) 150 ml n metanolos nátriummetilát-oldatban 20 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. Ezután a metanolt elpárologtatjuk, a maradékot vízben feloldjuk, a vizes fázist metilénkloriddal kirázzuk, és tömény sósavval megsavanyítva a termék kristályos alakban kiválik. Vízből vagy etanolból átkristályosítható. Kitermelés 21,1 g (78%). Olvadáspontja 258°. 4. példa 4-Szulfamoil-tiof én-3-karbonsavamid (XI képlet) 5 g (20,4 mmól) 4-klórszulfonil-tiofén-3-karbonsavklorid (X képlet) 50 ml vízmentes kloroformmal készült oldatába keverés közben szobahőmérsékleten száraz ammóniagázt vezetünk, miközben hőmérséklete 50°-ra emelkedik, és színtelen csapadék válik ki, amely a XI képletű vegyületből és ammóniumkloridból áll. Az ammónia-bevezetést addig folytatjuk, amíg az oldat nedves pH-papíron alkálikus reakciót mutat, ez körülbelül 150 perc. A kivált csapadékot kiszűrjük, 50 ml metanolba szuszpendáljuk, hozzáadunk 3,5 g nátriumhidrogénkarbonátot, és 15 percig visszafolyatás közben az ammónia-fejlődés befejeződéséig forraljuk. Lehűlés után a keletkezett nátriumkloridot kiszűrjük, és a szüredéket 10 ml-re bepároljuk. A cím szerinti vegyület kikristályosodik. A nyers terméket metanolból átkristályosítjuk. Kitermelés 1,7 g (40%). Olvadáspontja 218—219°. 2,3-Dihidro-3-oxo -tieno [ 3,4-d Jizotiazol-1,1-dioxid (I képlet) 0,41 g (2 mmól) 4-szulfamoil-tiofén-3-karbonsavamidot (XI képlet) 8 ml n metanolos nátriummetilát-oldatban 16 óra hosszat 120°-on bombacsőben melegítünk. Lehűlés után az alkoholt elpárologtatjuk, a maradékot vízben feloldjuk, és metilénkloriddal kirázzuk. A lúgos-vizes fázist tömény sósavval meg savanyítjuk, és a csapadékot kiszűrjük. A nyers terméket vízből kevés aktívszén jelenlétében átkristályosítjuk. Kitermelés 0,27 g (71%). Olvadáspontja 258°. 5. példa 2,3-Dihidro-3-oxo-tieno[2,3-d]izotiazol-1,1-dioxid (II képlet) 3-Klór-tiofén-2-karbonsav (IV képlet) Hűtővel, keverővei, csepegtetőtölcsérrel és fenékcsappal felszerelt 25 literes lombikba 14,5 liter vízmentes széntetrakloridot töltünk (500 g foszforpentoxiddal 1 óra hosszat visszafolyatás közben forralva, majd ledesztillálva), és keverés közben hozzáadunk 2200 g (10,05 mól) foszforpentakloridot. Ezután az oldatot forralva a foszforpentakloridot feloldjuk. A forró oldathoz hozzáadjuk 660 g (4,18 mól) 3-hidroxitiofén-2-karbonsav-metilészter (készült az 1 020 641 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírás szerint) 2 liter vízmentes széntetrakloriddal készült oldatát 4 óra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
