172605. lajstromszámú szabadalom • Összekötőeszköz, amely összekötőelemekkel ellátott két hordozóból áll
MAGVAS NÉPKÖZTABSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172605 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1970.1. 23. (BA—2353) Belgium-beli elsőbbségei: 1969.1. 24. (PV 48 739) (1—3. és 16. igénypontok) 1969. X. 13. (PV 49 599) (4-7. és 9—15. igénypontok Közzététel napja: 1973.1. 28. Nemzetközi osztályozás: A44B 21/00, B42B 5/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. De Branbander Jean Philemon Isidoot Pierre alkalmazott, Hamme, Belgium Összekötőeszköz, amely összekötőelemekkel ellátott két hordozóból áll 1 A találmány tárgya összekötőeszköz, amely összekötőelemekkel ellátott két hordozóból áll, amelyek közül az egyiknél az összekötőelemek hurkok és a másiknál horgok, és ezek a hordozók egymásraszorításkor egymással kapcsolódó álla- 5 pótban vannak. Évek óta ismeretesek olyan összekötő-eszközök, amelyek két hajlékony részből állnak és ezeken összekötőelemek vannak, amelyek egymással kölcsönhatásba kerülnek. 10 A 339 155 számú svájci szabadalmi leírás olyan szerkezetet ismertet, amelynél az egyik rész összekötőelemei hurkok, és a másik rész összekötőelemei horgok. Ismeretes azonkívül olyan összekötőelem, amely két azonos részből áll és mind- 15 egyiken sok hurok és sok horog van, amelyek adott vastagságú szőnyeget képeznek. A hurkos és horgos elemeket általában szövéssel készítik. Felhasználási területük igen sokrétű többek között a ruhaiparban a ruhák zárásához, a bútoriparban hu- 20 zatok zárásához és a szőnyegek rögzítéséhez, a gyógyszeriparban pedig a kötések rögzítéséhez alkalmazzák. A 1 088-849 számú angol szabadalmi leírás hurkokkal ellátott nem rugalmas záróelemet ismertet, 25 amelynél a láncban ugyan vannak rugalmas szálak és ezek a szövés folyamán feszítésnek vannak kitéve és ezeknek az a szerepe, hogy a hurkokat képezzék. Ezért a szalagot feszítés alatt szövik, majd amikor a feszítés megszűnik a szalag össze- 30 2 ugrik és kialakulnak a hurkok. Ezután a hurkokkal ellátott szalagot olyan kezelésnek kell alávetni, amely megszünteti a láncban levő rugalmas szálak rugalmasságát - egyébként a hurkok eltűnnének a szalag megnyúlása folyamán és nem tudnának a nekik megfelelő horgokba beakadni. Ezért a gyártás befejező szakaszában a szalagot hőkezelésnek vetik alá és a hurkok méreteinek állandóságát ezzel biztosítják. Az angol szabadalom szerinti másik eljárásnál, hurkot nem képező láncfonalként olyan fonalat alkalmaznak, amely ellentétben a hurokképző láncfonallal hosszirányban rugalmasan nyújtható. Ezután összeszövik a szövetdarabot a hosszirányban rugalmasan feszített, nyújtott állapotban levő láncfonallal majd meglazítják a láncfonal feszítettségét, aminek következtében azok hosszirányban összehúzódnak és a láncfonalak ívelt részei alakítják ki a hurkokat. Ez az említett angol szabadalom csak a hurkos szalag előállításáról beszél és célja, hogy olyan szalagot hozzon létre, amely a kereskedelemben kapható, kész horgos szalaggal tud kapcsolódni. Amennyiben feltételezzük, hogy a második módszerrel készült rögzítés kész állapotban is rugalmas marad, akkor ez a kapcsolószerv nyújtott állapotban nem tud záródni, mert a hurkos szalag hurkai szélső esetben teljesen eltűnnek. Hasonlóképpen ismeretesek olyan összekötőeszközök, amelyek két egymásbahatoló részből állnak és műanyagból vagy fémes anyagból készülnek. 172605
