172571. lajstromszámú szabadalom • Többrészes tartószerkezet, különösen vágatbiztosításhoz

MAGYAR nSpkoztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172571 isi Bejelentés napja: 1976. VI. 24. (BA-3420) Nemzetközi osztályozás: E 21 D 11/05 Közzététel napja: 1978. IV. 28. ORSZÁGOS (: TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. III. 31. kV_________ • HIVATAL Feltalálók: Tulajdonos: Benecz István oki. gépészmérnök 20%, Bodonyi József Bányászati Kutató Intézet, oki. bányamérnök 20%, Vincze Pál oki. gépészmérnök 20%, Elekes Budapest András oki. bányamérnök 10%, Húsz Nándor oki. bányamérnök 10%, Budapest, Szőke Károly oki. bányamérnök 10%, Kistarcsa, Zoltán Tamás oki. bányamérnök 10%, Budapest _________________ Többrészes tartószerkezet különösen vágatbiztosításhoz 1 A találmány tárgya többrészes tartószerkezet, különösen vágatbiztosításhoz. A bányászatban régóta alkalmaznak különféle profilú (1-szelvény, U-szelvény, harangprofil, teknő­­profil stb.) idomacél tartóelemekből felépített 5 többrészes, gyűrű vagy ív alakú tartószerkezeteket vágatok biztosítására. Ezen tartószerkezeteknél az egyes tartóelemek végeit átlapolással kapcsolják egymáshoz oly 10 módon, hogy az átlapolási szakaszokon két-két mindkét tartóelemet átfogó szorítóbilincset alkal­maznak (lásd például Németh László: Korszerű bányabiztosítás, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1963., 92. oldal, 64. ábra). A szorítóbilincsek 15 kialakítása igen változatos, de az ily módon felépí­tett tartószerkezeteknél a kötés rögzítőképessége legfeljebb 50—60%-a a tartóelemek teherbíróképes­ségének, tehán nem teszi lehetővé a tartóelemek optimális kihasználását. 20 A tartóelemek közötti kötés rögzítőképességének növelésére különféle megoldásokat javasoltak. Az 1 156 734 számú NSZK szabadalmi leírás például olyan többrészes biztosítószerkezetet ismertet, 23 amelynél az átlapolási szakaszon alkalmazott két bilincs mellett az átlapolási szakaszon kívül har­madik bilincs van elhelyezve, amely csak az átla­­polásból kilépő tartóelemet fogja körül és a másik tartóelem homloklapjához támaszkodó ékekkel van 30 2 a körülfogott tartóelemhez erősítve. Hasonló meg­oldások találhatók az 1 160 807 és 1 175 632 számú NSZK szabadalmi leírásokban is. Ezek a kötési módok lehetővé teszik a rögzítő­képesség növelését, de bányabeli viszonyok közötti alkalmazásra túlságosan bonyolultak és nehezen kezelhetők. Ezen túlmenően előállításuk is költ­séges és kettő helyett három bilincset igényelnek. Az 1 483 882 számú NSZK közzétételi iratból és az 1 054 550 számú angol szabadalmi leírásból ismert egy olyan kötési mód, amelynél az átlapo­lási szakaszon alkalmazott két bilincs el van látva egy-egy a tartóelemek homloklapjaihoz támaszkodó ütközőelemmel. Ezek az ütközőelemek azonban csupán a bilincsek és a megfelelő tartóelemek viszonylagos helyzetének változatlanságát biztosít­ják, a kötés rögzítőképességét lényegében nem befolyásolják. A találmány célja az ismert megoldások fenti hiányosságainak kiküszöbölése. A. találmány feladata olyan növelt rögzítő­képességű többrészes tartószerkezet létrehozása, amely lényegesen egyszerűbb kialakítású, olcsóbb és könnyebben kezelhető, mint az ismert több­részes tartószerkezetek. A feladat megoldása olyan többrészes tartó­­szerkezet, amelynek egymáshoz átlapolva kap­csolt hosszúkás tartóelemei és a tartóelemek átla­polási helyein alkalmazott szoritóbilincsei vannak, és amelynek a találmány értelmében az átlapolási 172571

Next

/
Thumbnails
Contents