172517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-dezoxi-tetraciklin származékok előállítására

7 172517 8 oxi-, dimetilamino- vagy rövidszénláncú alkil­­csoportokkal szubsztituált fenil csoport, R3 jelen­tése megegyezik Ri jelentésével, ezenkívül hidro­génatom vagy rövidszénláncú alkílcsoport lehet. Előnyös a trifenilfoszfin alkalmazása, egyrészt, mert könnyen hozzáférhető, másrészt az egyéb foszfinokhoz viszonyítva olcsó. A „rövidszénláncú alkoxi-” és „rövidszénláncú alkil-” kifejezések 1—4 szénatomos alkoxi- és alkil­­csoportokat jelentenek. Az I általános képletű 6-demetil-6-dezoxi-6-me­­tilén-tetraciklinek ismert vegyületek. Készítésüket a megfelelő 1 la-halogén-6-demetil-6-dezoxi-6-metilén­­-tetraciklinek kémiai vagy katalitikus lla-dehalo­­génezésével a J. Am. Chem. Soc. 85, 3943—53. (1963) cikke és a 2 984 646, valamint a 3 183 267 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírások írják le. Előnyös az az eljárás, amelyik a I la-klórszármazékok katalitikus redukcióját inert oldószerben, nemesfém katalizátor, így palládium, előnyösen ródium jelenlétéhez, 0—60 C° közötti hőmérsékleten tartományban és atmoszférikustól szuperatmoszférikusig terjedő hidrogénnyomások meÜett hajtja végre. Ebben a lépésben a ródium különösen előnyös, mivel a 6-metiléncsoport hidro­­génezésének is katalizátorként szolgál. A palládium vagy platina a legjobb esetben is igen gyenge 6-metiléncsoport-hidrogénezést biztosít az eljárás körülményei között, és nem előnyösek a dehalo­­génezési lépésben, mivel semmiféle előnye nincs a különféle katalizátorok alkalmazásának, amikor a reakció mint kétlépéses, „egy-edényes” (batch) fo­lyamat játszódik le. A 1 la-halogén-származékokból, különösen a II a-klór-6-demetil-6-dezoxi-6-metilén-tetraciklinből kiinduló reakció valójában „egy-edényes” folyamat. A fent leírt körülmények között előállított lla-de­­halogénezett vegyületet tartalmazó reakcióelegybe trifenilfoszfint (vagy egyéb megfelelő foszfint) és rendszerint további katalizátort, előnyösen ródium­­-szén katalizátort adagolunk, és a kapott keveréket a fenti körülmények között hidrogénezzük. Ha palládiumot használunk a dehalogénezési lépésben, ródium hozzáadása is szükséges a 6-metiléncsoport kielégítő hidrogénezésére. Ha ródiumot használunk a dehalogénezéshez, egyszerre adagolható, vagy lé­pésenként, az alábbiak szerint: A találmány szerinti eljárás egy előnyös fogana­­tosítási módja szerint a 1 la-klórszármazék savaddí­­ciós sójának hidrogénezését S'/'-os ródium/szén-kata­­lizátor jelenlétében, inert oldószerben, így metanol­ban, szubatmoszférikustól szuperatmoszférikusig terjedő nyomáson és 0-60 C° közötti hőmérsék­leten végezzük. Annyi hidrogéngázt vezetünk az elegybe, amely csak a 1 la-deklórozás eléréséhez elegendő. A 1 la-klórszármazék előnyös sója például a p-toluolszulfonát, perklorát vagy perborát. Ezek a sók azért előnyösek, mivel — mint előbb emlí­tettük - a 11 a-deklórozott vegyületek sói külö­nösen alkalmasak a 6-metiléncsoport hidrogénezése során. Ez a módszer különösen nagyléptékű reakciók­nál előnyös, mivel a 11 a-deklórozott vegyületet tartalmazó reakcióelegy tartalmazza a végső hidro­génezési lépés előnyös katalizátorának egy részét is. Sőt, a 11 a-dehalogénezett vegyületté átalakított 1 la-klórvegyülettel egyenértékű savmennyiség is ke­letkezik, ily módon nincs szükség további sav adagolására. Csak a még szükséges ródium katali­zátor, előnyösen (ródium/szén) és egy megfelelő foszfin, előnyösen trifenilfoszfin adagolására van szükség a reakció folytatásához. Azért is előnyös a megfelelő 1 la-klórszármazék­­ból kiindulni, mert a még adott esetben nem dehalogénezett 1 la klórszármazék átkerül a folya­mat következő lépésébe, így a dehalogénezés ké­sőbb is végbemehet. Ha az itt leírt eljárást „egy-edényes” folyamat ként, az I általános képletű vegyület lla-klórszár mazékából kiindulva végezzük a dehalogénezés ka talitikus hidrogénezéssel történik Az előnyösei 59^os ródium/szén-katalizátort katalitikus mennyi ségben alkalmazzuk, a kifejezés definícióját az elő­zőekben megadtuk. Megfelelő oldószerek a rövid­­szénláncú alkoholok. így a metanol, etanol, vala­mint azok az egyéb oldószerek, amelyeket a 6-me tiléncsoport hidrogénezésével kapcsolatosan felsorol­tunk. A dehalogénezési reakcióelegyhez ezután további katalizátort, például 5%-os ródium/szén-katalizátort adunk. Az adagolt katalizátor mennyisége széles határok közt változhat, így 1—50-szerese lehet a dehalogénezési lépésben használt mennyiségnek. Gazdaságossági szempontból körülbelül 2-25-szörös katalizátormennyiség alkalmazása előnyös. A teljes reakcióban használt összes rődium­­mennyiséget a dehalogénezési lépés előtt is hozzá­adhatjuk a reakcióelegyhez, így a hidrogénezési lépésben már csak a megfelelő foszfint kell ada­golni. Előnyös azonban a ródiumot lépésenként beadni: a teljes mennyiség körülbelül 25-50%-át a dehalogénezési lépésben, a további mennyiséget pe­dig a hidrogénezési lépésben. A foszfint is hozzáadhatjuk a reakcióelegyhez a dehalogénezés előtt. Az ily módon kapott 6-dez­­oxi-tetracildinek hozama azonban kisebb, mint a foszfint a dehalogénezési lépés után adjuk az elegy­­hez. A beadagolt foszfin, előnyösen trifenilfoszfin mennyisége szintén széles határok között változhat. A foszfin és a nemesfém-katalizátor mólaránya célszerűen 2—10. Az előnyös mólarány körülbelül 3 és 9 között van, a legelőnyösebb mólarány 3—6 mól foszfin a használt nemesfém egy móljára vonatkoztatva. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös foganatosítási módja szerint a 1 la-klór-6-demetil­­-6-dezoxi-6-metilén-tetraciklin 1 la-deklórozását egy foszfinnal való kezeléssel hajtjuk végre. Szekunder vagy tercier foszfmok, egyaránt használhatók, elő­nyösek azonban a tercier foszfmok, főleg a tercier aril-foszfinok, ahol az arilcsoport az előzőekben Rí, R2 és R3 jelentésénél ismertetett fenil- vagy szubsztituált fenilcsoport lehet, mivel ezekkel a szerekkel kiváló hozam érhető el. Ezen eljárás szerint a 1 la-klór-6-demetil-6-dez­­oxi-6-metilén-tetraciklint, rendszerint annak hidro­­kloridját vagy p-toluolszulfonsavas sóját — mivel a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents