172500. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomás alatti csővezetékben áramló közegből történő mintavételezésére
MAGYAR népköztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172500 jgágt Nemzetközi osztályozás: «EJ» Bejelentés napja: 1976. IX. 27. (MA—2812) G01 N 1(20 Közzététel napja: 1978. IV. 28. országos TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979.1. 31. CD Feltalálók: Goldschmidt Rezső' elektrotechnikus, Medgyesi Béla oki. vegyészmérnök, Mosonmagyaróvár Tulajdonos: Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár, Mo so nmagy aró vár Berendezés nyomás alatti csővezetékben áramló közegből történő mintavételezésre 1 A fejlett technikával dolgozó folyamatos üzemekben (mint pl. a vegyipari üzemek többsége) a termelés irányítása, ellenőrzése megköveteli azt, hogy tetszőleges időközökben, megfelelő mennyiségű anyagmintát tudjanak megvizsgálni a termék 5 előállításának bármely fázisában. A mintavételezésnek számos változata alakult ki az idők során kezdve a kézi mintavételtől a fejlett automatikus berendezésekig. 10 A modern gyártási eljárások megvalósítására szolgáló üzemek túlnyomóan zárt rendszerű technológiával dolgoznak. Ezekben a hagyományos mintavevők már nem voltak alkalmazhatóak, hiszen többnyire nyomás alatti vezetékekből, vagy tartá- 15 lyokból kell biztosítani, olyan anyagmennyiséget, mely jellemző a technológiában résztvevő anyag egészére. A feladat megoldására jelenleg három alaptípus 20 ismert és az ilyen berendezések terjedtek el széles körben. A legismertebb megoldás, amikor a nyomás alatti csővezetékbe kis keresztmetszetű és fojtással ellátott csatlakozást építenek be, melyen keresztül állandó jelleggel folyatják ki a vezetékben 25 áramló anyag meghatározott részét. Ebből a kismennyiségű kifolyó anyagból külön szerkezettel meghatározott időnként, meghatározott mennyiséget különítenek el. így az állandóan kifolyó anyagnak csak egy tört része kerül felhasználásra 30 2 mintaként, a többi vagy elveszik a termelés számára, vagy pedig külön gondot okoz összegyűjtése, tárolása és a technológiai folyamatba való visszavezetése. Az említett megoldás nagyon hátrányosan alkalmazható a folyadék-szilárdanyag szuszpenzióknál, egyrészt a kicsatlakozás magas dugulásveszélye, másrészt viszont a vezeték keresztmetszete mentén fellépő folyadék-szilárd arány torzulások miatt. Nem alkalmazható a megoldás az olyan technológiáknál sem, melyben nagy hőmérsékletű, gyorsan párolgó, vagy illékony anyagok vesznek részt. A következő általánosan elterjedt mintavételezési megoldás szerint a nyomás alatti vezetékbe automata szelepet építenek be. mely meghatározott időnként rövid időre kinyit és a vezetékben“ uralkodó nyomás hatására lép ki a mintázandó közeg. A megoldás legnagyobb hátránya, hogy az egységminta mennyisége a csővezetékben uralkodó nyomás és a mintázandó anyag viszkozitás változásának függvénye ezért az így nyert anyag átlagminta képzésére alkalmatlan. További hátrányaként kell megemlíteni, hogy a kivetett minta a vezeték falának közvetlen közelében áramló anyagrészből származik és az nem azonos a vezetékben áramló anyag egészének összetételével. Az ismertetett megoldás különösen sok problémát okoz a szilárd 172500
