172410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolénsavszármazékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172410 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VII. 01. (RE-596) Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979. III. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 J 9/00 Feltalálóik): Tulajdonos: dr. Agócs Pál Mihály, vegyész, 40%, Reanal Finomvegyszergyár, Budapest Szeged, dr. Weisz Imre, vegyész, 40%, dr. Márffy Ferenc, vegyészmérnök, 10% Gáli Gaszton, vegyészmérnök, 10%, Budapest Eljárás kolénsavszármazékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás koleszterin-típusú folyékony kristályelegyek komponensei előállításához felhasználható, részben ismert, részben új kolénsavszármazékok előállítására. A folyékony kristály-jelenséget először a koleszterin-benzoát esetén figyelték meg (Monatsch. Chem J£ 1888,p.421). Ezt követően felfedezték a folyékony kristályos tulajdonságot mutató anyagok több csoportját (GRAY, G.W., Molecular Structures and the Properties of Luquid Crystals, AcadPress, London- New York, 1962), és intenzív kutatás indult meg a jelenség okainak meghatározására, majd a folyékony kristályok hasznosítására is. A kutatók arra kerestek választ, hogy milyen szerkezeti sajátosságok, kötéstípusok esetén jön létre folyékony kristályos mezofázis. Először a koleszterin 3/3-hidroxil-csoportján hajtottak végre szubsztitúciókat, és nagyszámú vegyület előállításával bizonyították, hogy igen változatos kötési rendszerek kiépítése lehetséges, miközben az anyagok mutatják a koleszterikus mezofázisra jellemző tulajdonságokat (J.ChemJSoc. 1956 , 0.3733, Landolt- Börnstein 6Jciadás, Il/a, 1960, p.266, Mol.Cryst. .2. 1966, p.l, IPhys.Chem._74 1970,p.1545, Mol.Cryst. a. Liq.Cryst.,14 1971, p.319, ibid. 20 1973, p.77, ibid.^Q 1973, p.87 Monatsch.Chem. 65 1934, p.141). Az eddig kialakított kötéstípusoknál a koleszterin 30-hidroxil-csoportját az alábbi szubsztituensekkel helyettesítették: klór, bróm, nitro-csoport, alkil-karboniloxi-, fenil-alkilén-karboniloxi-, alkiloxi- fenilén-karboniloxi-, alkiloxi-karboniloxi-, alkiloxi-alkilén-karboniloxi-fenil-NH-karboniloxi (utóbbi fenilcsoportján 2 p-szubsztituált is lehet), végűi alkil-S-karboniloxi-csoport. Hamar ismeretessé vált az, hogy a koleszterikus mezofázisra jellemző szerkezet csak akkor alakulhat 5 ki, ha a szteránváz gyűrűi vq>ig transz anellációjuak, mert már az A/B cisz gyűrűkapcsolat is e sajátságok megszűnését eredményezi. Ugyancsak elmarad a mező form állapot, ha az A gyűrű cc-állású a funkciós csoport. A további kutatások arra irányultak, hogy a végig transzanellációjú szteránvázon milyen módosításokat lehet végrehajtani anélkül, hogy ez a koleszterikus mezofázis megszűnését vonná maga után. Számos egy és két telítetlen kötést tartalmazó kolesztanol észter szintézisével kapcsolatban fény derült a váz kettős 1b kötéseinek szerepére (ZNatúr. 5 1949, p.249). A kutatók a kettős kötések helyének változtatásával igyekeztek behatárolni a koleszterikus mezofázis fellépésének lehetőségét (Liebig’s Ann. 603 1957, p.36, J.Org.Chem. 1958, p.1245). Mások a koleszterin 17-es oldalláncának hatását vizsgálták (Mól. Cryst.a.Liq-Cryst. 8_ 1969, p.417, ibid., J3 1971, p.243, 255, 271). Megállapították, hogy ezen oldaüáncnak legalább háromatomosnak kell lennie, és szükséges a 20-as helyzetű aszimmetrikus szénatom, továbbá e 1 b helyen nem lehet poláros atom (oxigén vagy nitrogén). Triterpénszármazékok vizsgálata során e vegyületek között számos - észter típusú - koleszterikus mezofázis tulajdonságot mutató anyagot találtak o0 (J.Org.Chem. 1968, p.3995, ibid. 1969, p.3328, Mol.Cryst.a Liq.Crist. 181972, p.321, 339, ibid. 19 1973, p.217). 172410
