172402. lajstromszámú szabadalom • Excenterprésmeghajtás

3 172402 4 része leadásra kerül. Ezt az energiát a technológiai munkamenet foganatosításakor a nyers termék plasz­tikus alakváltozásához és az átalakítóberendezés súr­lódásának legyőzésére használjuk fel (lásd: E.N. Lans koj, An: Banktow ”Berechningselemente für Kurben­­pressteile-und Baugruppen”. Az excenterprés hajtó­művét a lendkerékben helyezik el, amely aforgattyú­­tengely egy fordulata után az utóbbitól egy kapcsoló­tengelykapcsoló segítségével kerül leválasztásra. A lendkerékmozgás a munkalöket alatt késleltetve lesz, és a lendkerék leadja energiájának egy részét. A tengelykapcsoló lekapcsolása után a lendkerék a teljes menetben van és összegyűjti az elektromotor energiá­ját mind - addig, amíg el nem éljük azt az előre meghatározott mennyiséget, ami a normál excenter­prés üzemeléséhez elegendő. Azok az excenterprések, amelyek az odorkovácso­láshoz és a sajtoláshoz alkalmazhatók, csak a fogas­kerekek számát, a tengelykapcsolók és a fék elhelye­zését, az átalakítóberendezés típusát, a présfej mére­tét stb. illetőleg térnek el egymástól, Közös jellemző valamennyi jelenleg használatos excenterprés meghaj­tásánál, hogy a nyomófej munkalöketnél csak az energiának egy része — ami nem több mint 10-30% - kerül felhasználásra a lendkerék teljes kinetikai ener­giájából a technológiai munkamenet foganatosításá­hoz. A lendkerék kinetikai energiájának fennmaradó része visszamarad a gép hajtóművében és ez az oka az excenterprések alacsonyfokú üzembiztonságának. A korszerű exenterprés meghajtásoknál motorok­ként főképpen aszinkron forgóáramú motorokat al­kalmaznak, lényegesen ritkábban alkalmaznak egyen­áramú motorokat. Az orsós préseknél mástípusú motorok nyernek alkalmazást, éspedig hidraulikus motorok és aszink­ron elektromotorok, amikoris az ilyen motorok álló­része egy olyan köríven helyezkedik el, amely kon­centrikusa forgórésszel. Mindazonáltal orsós préseknél a nyomófej munka­­lökete alatt a nyomófej alsó végállása nem lesz rögzítve, és a lendkerék- és orsóforgásszámok a technológiai munkamenet kezdetéig szintén nincse­nek kodátozva. Ezen túlmenően a technológiai munkamenet fo­ganatosítása után annak érdekében, hogy a nyomó­­fejet kiindulási helyzetére vissza lehessen vezetni, meg kell fordítani a hidraulikus vagy elektromotor forgás­irányát, azaz azokat át kell állítani ellenkező irányban való forgásra. így tehát az orsós prések és az excenterprések működése elvileg különbözik egymástól, éppen ezért azokat a konstruktív megoldásokat, amelyeket az ’ orsós préseknél dogoztak ki, nem lehet átvinni az excenterprések meghajtására. Az excenterpréseknél a lendkerekek késleltetését, mikoris a lendkerék egy ékszíj meghajt ás útján áll kapcsolatban az elektromotor tengelyével, az elektro­motor megengedett szlipje, azaz a rotor fordulatszá­mának csökkenése határolja be. A szokásos elektromotorok maximum 3-5%-os szlipet engednek meg a forgó statormező szinkron sebességére vonatkoztatva, míg a speciális szinkron elektromotoroknál fokozott szlippel, vagy csúszó­gyűrűs motoroknál ez az érték legfeljebb 10-15%-ot tesz ki. Ilyen korlátozott fordulatszámcsökkenés «se­tén alendkerék kinetikus energiája a nyomófej munka, lökete alatt a szokásos kivitelű elektromotoros meg­2 hajtásoknál legfeljebb 10%-kal, a növelt szlipes elek­tromotor meghajtásoknál pedig legfeljebb 30 %-kal csökkenhet. Ennek következményeképpen a présfej munkalöketének kivitelezéséhez és a technológiai munkafolyamat foganatosításához nagy mennyiségű energiafelesleg szükséges, amely az excenterprésmeg­­hajtásban gyűlik össze; ez természetesen növeli a lendkerekek méretét és súlyát. A ki nem használt, felesleges lendkerék - kinetikai energia (mintegy 70-90%) az excenterprésmeghajtás­­ban marad vissza, amelynek következményeképpen az erő és forgatónyomaték által- két-háromszoros túlter­helés hat a présre, továbbá beragad a prés, törések fordulnak elő, fokozott mértékű a kopás az átalakító­berendezés csúszófelületein, túlmelegszik és leáll az elektromotormeghajtás és egyéb más negatív hatások lépnek fel. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb mennyiségű a kinetikai energia feles­leg, annál nagyobb a prés túlterhelése és annál veszélyesebb annak beszorulása. A legnagyobb túlter­helés az uji. kemény ütésnél lép fel, amikor a teljes kinetikus lendkerékenergia a prés rugalmas alakválto­zását előidéző energiává alakul át. A nyomófejnek beszorult helyzetéből való kiszaba­dítása igen nagy nehézségekkel jár, sőt olykor lehetet­len, mivel az egymással összeköttetésben álló átala­kítóberendezések között igen nagy súrlódó erők lépnek fel, amelyek olyan erők hatására keletkeznek, amelyek a névleges értéket annak többszörösével lépik túl. A beszorult excenterprésnek szabaddá tételére alkalmazott jelenlegi eljárások nagy préstúl­terheléseknél nem hatásosak. Az ismert excenterpréstípusoknál a lendkerekek nagy lengőtömege ill. tehetetlenségi nyomatéka nem teszi lehetővő, hogy a présfej eltolódási sebességét a munkalöket kezdetekor növelni lehessen, mivel attól kell tartani, hogy még normál préselési üzemelési feltételek mellett is lényeges dinamikus terhelések lépnek fel a gép hajtóművében. Ennek következmé­nyeképpen pl. odorkovácsprésnél az az időtartam, ami alatt a forró nyers munkadarab a szerszámmal érintkezésben áll, hosszabb lesz. Ezáltal az utóbbi nagyobb mértékben kopik. A dinamikus terhelések, amelyek a prés hajtómű­vében a technológiai munkamenet foganatosításának tartama alatt fellépnek, csökkentik a hajtóműrészek hasznos tartamát és előidézik az excenterprés ala­csonyfokú üzembiztonságát. A negatív, a dinamikus terhelések fellépése következtében létrejött jelenségek az okai annak, hogy az. odorkovácsoló excenterprés erőinek maximális értéke korlátozott. A találmány célja, hogy az említett hátrányok kiküszöbölése mellett olyan excenterprés-meghajtást hozzon létre, amelynél a lendkerekek forgása alatt olyan energia - mennyiség halmozódik fel, amely a forgattyútengply egy fordulata, alatt azaz a technoló­giai munkamenet foganatosításához és a présfejnek kiindulási helyzetbe való visszavezetéséhez majdnem teljes egészében felhasználásra kerül. A találmány a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy az excenterprés- hajtóműnél- amelynek egy, a forgattyútengelyen elhelyezkedő lendkerékkel kap­csolatban álló motorja, valamint a lendkereket a forgattyútengellyel összekötő tengelykapcsolója van, és az a forgattyútengelyre a forgónyomatékor átviszi, ami biztosítja a présfej eltolódását, ami viszont egy átalakítóberendezésen keresztül van a forgattyúten-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents