172360. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves, puha agyagos és/vagy iparilag szennyezett talajok szilárdítására és javítására
3 172360 4 A kitűzött feladatot a találmány szerint az alapozásra alkalmatlan talaj szilárdítására, azaz annak alapozásra alkalmassá tételére szolgáló berendezéssel oldottuk meg, amelynek az alapozásra alkalmatlan talaj és stabilizátort befogadó és azokat összekeverő egysége, az alapozásra alkalmatlan talajt felvevő és a keverőegységhez szállító szívóegysége, valamint a keveréket a keverőegységtől a felhasználási helyre továbbító nyomó-adagolóegysége van. Ezzel a kialakítással az alapozásra alkalmatlan talaj tetszés szerinti stabilizátorral, meghatározott arányban történő pontos keverése válik lehetővé. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a szívóegység és a keverőegység az alapozásra alkalmatlan talajba behatolni képes egységként van kialakítva. Ezzel ugyanis egyszerű kialakítást teszünk lehetővé. Olyan megoldás is lehetséges, amelynél a szívóegység, a keverőegység és a nyomó-adagolóegység is a talajszint fölött van elrendezve. Ezzel az elrendezéssel viszonylag kis helyigényű, jól összeépíthető berendezést nyerünk. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés három példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés első példakénti kiviteli alakja; A 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés részletének felülnézete, viszonylag nagyobb léptékben; A 3. és 4. ábrákon az 1. ábra szerinti berendezés további részletei metszetben láthatók; Az 5. ábrán a 3. és 4. ábrák szerinti egységek üzem közben láthatók; A 6., 7. és 8. ábrákon az 1. ábra szerinti berendezés üzemben látható; A 9. ábra a találmány szerinti berendezés második példakénti kiviteli alakjának vázlatos képe; A 10. ábrán a 9. ábra szerinti berendezés részletesebben látható; A 11. ábrán a 9. ábra szerinti berendezés részletének nézete; A 12. ábrán a 10. ábra szerinti berendezés különböző üzemi helyzet* láthatók; A 13., 14. és 15. ábrákon talaj stabilizálási megoldásokat tüntettünk fel; A 16. ábra a találmány szerinti berendezés harmadik példakénti kiviteli alakjának vetületi nézete; A 17. ábrán a 16. ábra szerinti berendezés különböző üzemi helyzetekben látható; A 18. ábrán grafikon látható, amelyen az alapozásra alkalmatlan talaj kezelése után eltelt napok függvényében a talajok nyomószilárdságát tüntettük fel. Amint az 1. ábrán látható, 11 szívócső az alapozásra alkalmatlan 13 talajba van helyezve. Ennél a 11 szívócső a talajszint fölött elrendezett 14 szívóegységhez csatlakozik. A 13 talajba további 12 cső van helyezve, amelynek rendeltetése, hogy a 13 talaj és a stabilizátor keverékét a talajba visszajuttassa. Ehhez a 12 cső nyomóadagoló 15 egységhez csatlakozik. A 14 szívóegység és a nyomó-adagoló 15 egység a talajszint fölött elrendezett, A hiv. jellel jelölt berendezés részegységei. A berendezésnek továbbá stabilizátor-adagoló 16 egysége és 17 keverőegysége van. A 14 szívóegységben vagy a 11 csőben elrendezett — a rajzon fel nem tüntetett — szivattyúval a 13 talajt felszívjuk és a 16 egységen át a 17 keverőegységbe továbbítjuk. A stabilizátort a 16 egységbe 18 csövön át vezetjük. A 17 keverőegységből azután a stabilizátorból és a 13 talajból álló 19 keverék a 12 csövön át a nyomó-adagolószivattyúval ellátott 15 egység útján a 13 talajba jut vissza. A 2. ábrán látható, hogy meghatározott mennyiségű, pl. poralakú stabilizátort 20 etetőszerkezetből 23 adagoló segítségével 24 keverőbe adagolunk. Ez a 22 szivattyúval szállított vízzel keverve zaggyá válik. Ennél a megoldásnál a 11 csövön át beszívott 13 talaj a zagy-szerű stabilizátorral együtt 26 keverőcsőbe jut. Ezután a keveréket 27 szivattyú segítségével a 12 csőbe juttatjuk. A 27 szivattyú a nyomó-adagolóegység részegysége. A 3. ábrán 28 szűrőrács látható, amely a 11 szívócső végén van elhelyezve és rendeltetése, hogy a 13 talajból az idegen anyagokat leválaszsza. A 12 cső végén pedig nagyobb átmérőjű hengeres 29 leválasztó van elrendezve annak érdekében, hogy a 12 csőből távozó keverék ne juthasson újból all szívócsőbe. A 4. ábrán 30 ház látható, amelynek karimaszerű 31 leválasztója van. Ez a 31 leválasztó a 11 szívócső alsó végén a 30 házban eltolhatóan van elrendezve és 12 cső befogadására nyílással van ellátva. A 12 cső végén további karimaszerű 32 leválasztó a 30 házban ugyancsak eltolhatóan van elrendezve. Az 5. ábrán a 4. ábra szerinti egység üzemi helyzetei láthatók. Az I. hiv. számmal jelölt helyzetben a 30 ház függőlegesen a 13 talajra van állítva. Ezután a 12 cső behatol a 13 talajba (II. helyzet). Ezt követően a 30 házat a 13 talajba süllyesztjük, amikoris az talajjal megtelik. (III. helyzet.) A IV. hiv. számmal jelölt helyzetben a 13 talaj a 30 ház felső részéből a 11 szívócsőbe van felszippantva, a 19 keverék pedig a 30 házba a 12 csövön át van adagolva. Ezután a 12 csövet fokozatosan felemeljük, a 30 házat a 12 keverékkel megtöltjük (V. helyzet). Végül a 30 házat a 13 talajból kihúzzuk, amelyben cölöpszerű szilárdított talajkeveréket hoztunk létre (VI. helyzet). A 31 leválasztó jelen esetben a 30 ház felső részéhez van rögzítve. A 6. ábrán olyan megoldás látható, amelynél 33 gyárból 34 szállítószalaggal kihordott alapozásra alkalmatlan 13 talajt 35 tárolóegységben tároljuk. Innen a 13 talajt a 11 szívócsővel felszívjuk, a talajszint fölött elrendezett A berendezésben stabilizátorral keverjük, majd az így nyert keveréket 12 csövön át 36 tehergépkocsira adagoljuk, amellyel különböző talajjavítási munkákhoz a helyszínre szállítjuk. A 7. ábrán látható elrendezésnél a 12 csőből a keveréket 37 öntőformákba adagoljuk, ahol belőle tömböket képezünk. Ezeket a tömböket az5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
