172341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid-származékok előállításra

MAGYAR SZABADALMI 172341 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja : 1975. V. 6. (Cl—1572) Közzététel napja: 1978. II. 28. C 07 C 127/15 C 07 C 127/19 C 07 D 235/32 C 07 D 417/04 ORSZÁGOS XZki ■ ■ ' i feSw /V1 /> TALÁLMÁNYI u HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. / -■ / - i.. li -Feltalálók: Tulajdonos: dr. Tóth Géza vegyészmérnök 70% Chinoin Gyógyszer­dr. Tóth István vegyészmérnök 20% és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Montay Tibor vegyésztechnikus 10% Budapest Budapest Eljárás karbamid-származékok előállítására 1 2 Találmányunk tárgya új eljárás (I) általános képletű — ahol R1 jelentése 1—4 szénatomszámú alkil-, 5—7 szénatom­számú cikloalkil-, fenil-, halogénatommal szubszti­­tuált fenil-, kívánt esetben peptidkémiában ismert lehasítható védőcsoporttal védett aminocsoporttal szubsztituált fenilszulfonilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomszámú alkilcsoport, R3 jelentése 1—4 szénatomszámú alkil-, vagy R2 és R3 együtt a (II) általános képletű csoportot ké­pezi, — ahol R4 jelentése 1—4 szénatomszámú al­­koxikarbonilamino- vagy kívánt esetben halogén­atommal helyettesített 5—6 tagú kén- és nitrogén­atomot tartalmazó heteroaromás csoport — karbamid-származékok előállítására (III) és (IV) általá­nos képletű aminoknak vagy sóiknak — ahol R1, R2 és R3 jelentése a fenti — és foszgén reagáltatásával, azzal jellemezve, hogy a foszgént halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogén-oldószer és savmegkötőszer 20 jelenlétében a két amin együttes oldatába vezetjük. A találmányunk szerinti vegyületeket a humángyó­gyászatban és növényvédőszerként alkalmazzák. A vegyületek közül kiemelkedő fontosságú pl. az l-butil-karbamoil-2-metoxikarbonilamino-benzimida­­zol, melyet fungicidszerként alkalmaznak, illetve az l-p-aminobenzolszulfonil-3-butil-karbamidok, melyek fontos vércukorcsökkentő szerek. Ezen vegyületeket eddig általában úgy állították elő, hogy a szekunder aminocsoportot a megfelelő izocia­náttal reagáltatták, vagy a megfelelő uretánt reagáltat­­ták aminnal. Egy eljárás szerint a szekunder aminocso­portot tartalmazó vegyületeket foszgénnel reagáltatva, előállították a klórkarbonil-származékot és ezt reagál- 5 tatták aminnal (pl. 1,745.784 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás). Egy másik verzió szerint dolgozva az amint rea­gáltatták foszgénnel és az így kapott karbaminsavklorid­­származékot vagy még inkább az abból keletkezett izo­­cianátot reagáltatták szekunder aminnal (ilyen megol- 10 dást említ pl. a reakciókörülmények megadása nélkül 153.303 sz. magyar szabadalmi leírás). A leggyakrabban mégis az izocianátokat alkalmazzák. Ezen eljárásokhoz tehát az izocianátokat kellett elő­állítani az amin és foszgén, káliumcianát és dimetil- 15 szulfát, ecetsavanhidrid és nátriumazid, nátriumaceta­­mid és tionilklorid stb. reagáltatásával. A metilizocianát vagy más izocianátok előállítása foszgénből és a megfelelő aminból több módszerrel ke­rült ismertetésre, pl. úgy, hogy a primer amint gőzfázis­ban reagáltatták foszgénnel és a keletkező karbamil­­kloridból sósav-lehasitással izocianátot készítettek. Egy más ismert módszer káliumcianát és dialkilszul­­fát reakciója (Schotta és Lorencz) 50—55%-os hozam- 25 mai. Metilizocianátnak ecetsavanhidridból és nátrium­­azidból történő előállítását is ismertették (2,544.709 sz. USA szabadalmi leírás). Ez az eljárás azonban költsé­ges és bonyolult, hiszen savhalogenideket, vagy savan­­hidrideket oldószerben alkálifém, vagy alkáliföldfém 30 azidjával kezeltek 0—45 °C közötti hőmérsékleten, 172341 1

Next

/
Thumbnails
Contents