172304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-tiazolilacetamido-cef-3-ém-4-karbonsav származékok előállítására

17 172304 18 15. példa 10,0 g N-(ß,ß,ß-trikl0retoxikarbonil)tiokarbamid, 12.0 g 1,1,3-tribrómaceton és 5,0 g dimetilanilin 100 ml etanollal készített oldatát 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Lehűlés után az etanolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk és az olajos maradékot etilacetát­­ban oldjuk. Az etilacetátos réteget vízzel mossuk és víz­mentes magnéziumszulfát felett szárítjuk. Az etilacetátot csökkentett nyomáson eltávolítjuk és az olajos maradé­kot kis mennyiségű kloroformban oldjuk. Az oldatból 5.0 g mennyiségben 2-(ß,ß,ß-trikl0retoxikarbonil)ami­­no-4-formiltiazolt kapunk kristályos termék alakjában, amelynek az olvadáspontja 188—190 C°. Hozam: 5,0 g. Analízis C7H503N2SCI3 képletre Számított: C = 27,69; H = 1,66; N =9,23%. Talált: C =27,87; H = 1,19; N =9,01%. NMR (ppm, 100 MHz, CDC13—d: DMSO): 5,05 (2H, s, C13CCH2—), 8,05 (1H, s, 5—H), 9,80 (1H, s, CHO). 16. példa 1,0 g 2-(ß,ß,ß-triklöretoxikarbonil)amino-4-formil­­tiazol, 0,87 g káliumdihidrogénfoszfát 6 ml víz és 4 ml dimetilformamid elegyéhez hozzáadunk 0,33 g kálium­­cianidot szobahőmérsékleten és az elegyet 30 percig ke­verjük. Ezután a reakcióelegyet etilacetáttal extraháljuk, az etilacetátos réteget mossuk és szárítjuk, ezt követően az etilacetátot lepároljuk és így 1,127 g a-hidroxi-[2- -(ß,ß,ß-triklöretoxikarbonil)aminotiazol-4-il)acetonitrilt kapunk. Hozam: 1,127 g. NMR (ppm, 100 MHz, CDC13): 4,90 (2H, s, Cl3- CCH2—), 5,70 (1H, s, =CHCN), 7,90 (1H, s, 5H). 17. példa 1,10 g a-hidroxi-[2-(ß,ß,ß-trikl0retoxikarbonil)amino­­tiazol-4-il)acetonitril 1 ml piridinnel készített oldatához jeges hűtés közben hozzáadunk 2,5 ml ecetsavanhidridet és az elegyet 1 óra hosszat keverjük. Az elegyet éterrel és vízzel kezeljük, majd a szerves réteget vizes nátrium­­hidrogénkarbonát-oldattal és utána vízzel mossuk. Az éter lepárlása után 1,3 g a-acetoxi-[2-(ß,ß,ß-trik!0retoxi­­karbonil)aminotiazol-4-il]acetonitrilt kapunk. NMR (ppm, 100 MHz, CDC13): 2,20 (3H, s, COCH3), 5,00 (2H, s, C13CCH2—), 6,60 (1H, s, =CHCN), 7,30 (1H, s, 5—H). 18. példa 1,30 g a-acetoxi-[2-(ß,ß,ß-trikl0retoxikarbonil)amino­­tiazol-4-il)acetonitril 10 ml metanollal készített oldatán jéghűtés közben gáz alakú klórt buborékoltatunk át 10 percig és utána az elegyet 1 óra hosszat szobahőmérsék­leten állni hagyjuk. A metanol lepárlása után 40 ml 50%-os vizes metanolt adunk a maradékhoz és az ele­gyet 1 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyhez hozzá­adunk 1,0 g nátriumhidroxidot és az egészet 1 óra hosz­­szat keverjük. A metanolt csökkentett nyomáson eltá­volítjuk, majd sósavval történő megsavanyítás után etilacetáttal extraháljuk. A mosott és szárított kivonat­ból 0,996 g a-hidroxi-[2-(ß,ß,ß-trikl0retoxikarbonil)ami­­no]tiazol-4-il-ecetsavat kapunk. Op. 135—136 C°. Analízis C8H705N2SC13 képletre Számított: C =27,48; H =2,02; N =8,01%. Talált: C =27,72; H =2,05; N =8,08%. NHR (ppm, 100 MHz, CDC13): 4,90 (2H, s, C13CCH2-), 5,40 (1H, s, =zCH—COOH), 7,10 (1H, s, 5—H). 19. példa 21,43 g etil-a-etoxiimino-ß-oxo-y-brömbutirät 80 ml etanollal készített oldatához hozzáadunk 8,81 g metil­­tionokarbamátot és az elegyet visszafolyatás közben 1,5 óra hosszat melegítjük. Lehűlés után az etanolt csökken­tett nyomáson eltávolítjuk és az olajos maradékot kloro­formban oldjuk. A kloroformos oldatot mossuk, szárít­juk és kondenzáljuk. A kondenzátumot szilikagélen kromatográfiásan tisztítjuk és így 11,9 g etil-a-etoxiimi­­no-(2-hidroxitiazol-4-il)acetátot kapunk. Op. 54—55 C°. Analízis C9H,204N2S képletre Számított: C =44,25; H =4,95; N = 11,47%. Talált: C =44,54; H =5,04; N = 11,53%. NMR (ppm, 100 MHz, CDC13): 6,33 (1H, s, 5—H). 20. példa 10 g etiI-a-etoxiimino-(2-hidroxitiazol-4-il)acetát 30 ml etanollal készített oldatához hozzáadjuk 11,47 g ká­­liumhidroxid 50 ml vízzel készített oldatát szobahőmér­sékleten és az elegyet 25 percig keverjük. A reakcióele­gyet csökkentett nyomáson kondenzáljuk és 10%-os vizes sósavval megsavanyítjuk. A reakcióelegy etilace­tátos kivonatát 10%-os vizes nátriumhidrogénkarbonát­­-oldattal extraháljuk. A vizes réteget ezután 10%-os vizes sósavval megsavanyítjuk és etilacetáttal újból ext­raháljuk. Az etilacetátos kivonatból mosás és szárítás után kristályos anyagot kapunk. Ezt az anyagot benzol­­-etanol-elegyből átkristályosítjuk és így 7,5 g a-etoxiimi­­no-(2-hidroxitiazol-4-il)ecetsavat kapunk. Op. 131,5 C° (bomlás). Analízis C7H804N2S képletre Számított: C =38,88; H =3,72; N = 12,95%. Talált: C =38,65; H =3,85; N = 13,06%. NMR (ppm, 100 MHz, d6—DMSO): 6,64 (1H, s, 5—H). 21. példa 1 g a-etoxiimino-(2-hidroxitiazol-4-il)ecetsav 10 ml 50%-os vizes hangyasav és 5 ml metanol elegyével készí­tett elegyéhez jéghűtés közben hozzáadunk fokozatosan 0,9 g cinkport. Az elegyet 1 óra hosszat ezen a hőmérsék­leten, 30 percig pedig szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet szűrjük és a szűrletet ioncserélőgyan­tával töltött oszlopon [Amberlite IR—120(H)] átenged­jük és így tisztított 2-hidroxitiazol-4-ilglicint kapunk. Hozam: 210 mg. Analízis C5H603H2S képletre Számított; N = 16,08%; Talált: N = 15,96%. NMR (ppm, 100 MHz, CFjCOOD): 5,56 (1H, s, =CH—COOH), 6,91 (1H, s, 5—H). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents