172291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroximetiltiazol-5-il-karbonsav-származékok előállítására

3 172291 4 benzolban, toluolban vagy ciklohexánban végezhetjük. c) Az (V) általános képletű vegyületeket szerves oldó­szerben, például tetrahidrofuránban, benzolban, toluol­ban vagy ciklohexánban, szerves bázis, például piridin, dietilamin, trietilamin vagy trietanolamin jelenlétében reagáltatjuk (VI) általános képletű vegyületekkel. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általá­nos képletű új vegyületek értékes farmakológiai tulaj­donságokkal rendelkeznek. Ezek a vegyületek jelentősen csökkentik a vér zsírtartalmát, és értágító hatásuk is je­lentős. E vegyületek egynémelyikének koleszterinszint­­csökkentő tulajdonsága is van. Az (1) általános képletű vegyületek egyes képviselői­nek farmakológiai aktivitásvizsgálatát és a vizsgálatok eredményeit az alábbiakban ismertetjük. 1. Zsírsavszint-csökkentő hatás vizsgálata : 24 órára kikötött és éheztetett, 180—200 g testsúlyú, Sprague Dawley S. P. F. fajú hím patkányoknak orális úton beadtuk a vizsgálandó hatóanyagot. Egy óra eltel­tével a patkányokat a karotisz-artéria átvágásával meg­öltük, a patkányok véréből mintát vettünk, és megha­tároztuk a vér szabad zsírsav-tartalmát. A szabad zsírsavak extrakcióját a Trout, Estes és Friedberb (J. Lipid. Res. 1, 199—202 [I960]) által mó­dosított Dole-módszerrel (J. Clin. Invest. 38, 1544—1554 [1959]) végeztük. A foszfolipoid-mentesített extraktumot d’Anthonis módszere szerint (J. Lipid. Res. 6, 307—312 [1965]) kolorimetriásan elemeztük. A mért adatokból meghatároztuk a szabad zsírsav-szintet 50%-kal csök­kentő dózis-értékeket (ED50). Az észlelt EDJ0-értékeket az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Példa száma 2 3 4 4B ED50 mg/kg ~ 1,5 ~30-7 ~ 15 2. Akut toxicitás vizsgálata: A vegyületek akut toxicitását 10-10, egyenként 18— 22 g testsúlyú egérből álló állatcsoportokon vizsgáltuk. A hatóanyagokat intraperitoneális úton, karboximetil­­-cellulózban szuszpendálva adtuk be. Az állatokat egy hétig tartottuk megfigyelés alatt. Az észlelt LD50-érté­­keket a 2. táblázatban közöljük. 2. táblázat Példa száma 2 3 4 4B LDjo mg/kg ~350 ~350 >1000 >1000 Az (1) általános képletű vegyületeket a fentieknek megfelelően a humán- és állatgyógyászatban gyógysze­rek hatóanyagaiként használhatjuk fel. A hatóanyag­ként (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyó­gyászati készítményeket például az akut vagy krónikus hiperlipémia, a koszorúér-elégtelenségek, az atherómás eredetű szívelégtelenségek, a krónikus anginás állapotok és a hiperkoleszterolémia kezelésére alkalmazhatjuk. A szokásos dózis az alkalmazott terméktől, a kezelt egyedtől és a kezelendő rendellenességtől függően pél­dául 0,1—2,5 g lehet. Ezek az adatok felnőttek orális kezelésére vonatkoznak, és a napi dózist jelentik. A gyógyászati készítmények hatóanyagként legalább egy (1) általános képletű vegyületet tartalmaznak. Eze­ket a kompozíciókat olyan formában készítjük el, hogy alkalmasak az emésztőszerven keresztül vagy parenterá­­lis úton való beadásra. Ezek a készítmények szilárdak vagy folyékonyak lehetnek, és bármely, az ember- és állatgyógyászatban szokásosan használt, gyógyszerészeti formában kikészíthetők. A készítmények például be­­vonatlan vagy cukorbevonattal ellátott tabletták, zsela­tin-kapszulák, granulátumok, kúpok és injekciós kom­pozíciók lehetnek. A gyógyászati készítményeket tetszés szerinti alkalmas módszerrel előállíthatjuk. A gyógyászati készítmények előállítása során a ható­anyagot vagy hatóanyagokat a gyógyszerészetben szoká­sosan alkalmazott vivőanyagokba ágyazhatjuk be. A vivőanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: talkum, arabgumi, laktóz, keményítő, magnézium­­sztearát, kakaóvaj, vizes vagy nem-vizes vivőanyagok, állati vagy növényi eredetű zsírok, paraffin-származé­kok, glikolok, továbbá különböző nedvesítő-, diszper­­gáló-, emulgeáló- és tartósítószerek. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozá­sa nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A találmány szerinti eljárában kiindulási anyagként felhasznált (11) általános képletű vegyületek nagy része ismert. Az irodalomban eddig még le nem írt (II) általá­nos képletű vegyületeket a következő közleményekben ismertetett módszerekkel állíthatjuk elő: — Beilstein, 4. kiegészítés, 9. kötet, 856. oldal, — J. Org. Chem. 15, 694—9 (1950), — Helvetica Chimica Acta 31, 652 (1948). 1. példa Etil-2-benzoiloximetiltiazol-5-karboxilát 9,14 g 2-benzoiloxitioacetamidot és 9 g etil-a-formil­­klóracetátot 100 ml diklóretánetánban összekeverünk és az elegyet 4 óra hosszat visszafolyatás közben forral­juk. Ezután 4,5 g ctil-ö-formiíklóracetátot adunk az elegyhez és a visszafolyatás közbeni melegítést még 2 óra hosszat folytatjuk. Az elegyet ezt követően lehűtjük, vizes nátriumkarbonát-oldattal, utána vízzel mossuk és szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. Ily módon 14 g nyersterméket kapunk, amelyet szilikagélen kromatográ­fiásan tisztítunk, eluálószerként benzol-etilacetát-elegyet használunk. így 12,5 g etil-2-benzoiloximetiltiazol-5- -karboxilátot kapunk olaj alakjában. 2. példa 2-hidroximetiltiazol-5-karbonsav 13,5 g 1. példa szerint előállított etil-2-benzoiloxi­­metiltiazol-5-karboxilátot 135 ml víz és 8 ml kálium­­hidroxid-oldattal összekeverünk. Az elegyet 1 óra hosszat 95 C°-on keverés közben melegítjük, utána le­hűtjük és éterrel extraháljuk. A vizes fázist megsavanyít­juk, nátriumkloriddal telítjük és utána etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk és szárítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents