172209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az antraciklin-glikozidjellegű aklacinomicin a és b tumorellenes antibiotikum előállítására

19 172209 20 4 2 * 0,5 Kont­roll gátlás (%) 28,7 34,2 64,5 47,6 _ 21 napig túlélők Ascites típus: átlagos túlélési idő (nap) túlélési 0/3 3/3 3/3 3/3 7/9 arány : tesztállatok (kont-20,1 31,8 37,5 15,0 20,5 roll) C/o) 98 155 183 73 — 62 napig túlélők 0/3 0/3 1/3 0/3 0/3 LI210 leukémia sejtszuszpenzióval egereket fertőz­tünk intraperitoneálisan, majd a tumor implantációt követő 1., 5. és 9. napon aklacinomicin A különböző koncentrációjú oldataival kezeltük őket. A nyers ered­ményeket összefoglaló alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a 6 mg/kg/nap és 3 mg/kg/nap dózisban adagolt aklacinomicin A a kezelt egerek átlagos túlélési idejét jelentősen meghosszabbította. Dózis (mg/kg/nap) Átlagos túlélési idő (nap) 30 napig túlélők 12 16,1 0/5 6 21,7 2/5 3 23,3 2/5 1,5 12,6 0/5 Kontroll 10,4 0/10 Ascites típusú AH44 hepatomával implantáció útján megfertőzött Donryu patkányokat 10 egymást követő napon át intraperitoneálisan 2 mg/kg/nap aklacinomicin A-val kezeltünk. Míg a kontroll állatok átlagos túlélési ideje a tumor implantáció után 14,5 nap volt, valamennyi kezelt patkány a kísérlet utáni 30. napon még élt. 3. Akut toxicitás: az egyetlen injekció formájában adagolt aklacinomicin A és B LDJ0-értékeit a következő táblázatban foglaljuk össze: Állatfaj Az adagolás módja LD„ A (mg/kg) B Egér intravénás 33,7 16,4 Egér intraperitoneális 22,6 13,7 Patkány intravénás 32,5 15,0 Patkány intraperitoneális 25—50 10—15 25 mg/kg aklacinomicin A vagy B egyetlen injekció formájában való adagolása hörcsögök elektrokardiog­­ramjában nem okozott akut kardiális elváltozásokat. 4. A találmány szerinti eljárással előállított antibio­tikumok teljesen meggátolják a sejttenyészetben levő emlőtumorsejtek és a HeLa sejttenyészetben levő vacci­nia vírus növekedését, és az RNA-szintézist specifikusan, rendkívül alacsony koncentrációban gátolják. Amikor a Î0 10% borjúszérumot tartalmazó Roseweli Memoria Park Institute 1640 jelű közeget L1210 sejtekkel oltottuk be, majd különböző koncentrációkban aklacinomicin A-t és B-t adtunk hozzá, valamint prekurzorként 14C­­-timidint, -leucint vagy -uridint, majd a l4C-beépülési kísérletben 60 percig, a növekedési kísérletben 3 napig 37 C°-on inkubáltuk, a közegben levő aklacinomicin már 1 mikrogramm/ml koncentráció alatt több mint 50%-kal gátolta a nukleinsavak bioszintézisét és a sejt­­növekedést, amint azt a következő táblázat szemlélteti: IDjo (mikrogramm/ml) Aklacino­micin Aklacino­micin A—DNA- komplex* Aklacino­micin B L1210 sejtek: Növekedés 0,12 0,08 0,24 DNA-szintézis U — 4 RNA-szintézis 0,1 0,2 0.2 Proteinszintézis 6,3 — 12 Vaccinia vírus <10 — <10 * Borjúthymus DNA. Type V (Sigma Co.) Az aklacinomicin A és az aklacinomicin B nevű anyagok fent említett tulajdonságai révén bebizonyítot­tuk, hogy ezen anyagok bármely ismert antibiotikumtól eltérő, új antibiotikumok. A találmány egy harmadik szempont szerint módszert ad egy leukémiában szenvedő élő állat vagy ember te­rápiás kezelésére oly módon, hogy az aklacinomicin A és/vagy aklacinomicin B nevű anyagot az említett állatnak vagy embernek a leukémia ártalmainak csökken­téséhez elegendő nagy dózisban adagoljuk. A találmány egy negyedik szempont szerint leír egy, az aklacinomicin A és/vagy aklacinomicin B nevű anya­got a leukémia ártalmainak in vivo történő csökkentésé­hez elegendő mennyiségben tartalmazó gyógyászati készítményt, amelyben az aklacinomicin A és/vagy aklacinomicin B nevű anyagot egy gyógyászatilag el­fogadható vivőanyaggal kombináljuk. Az aklacinomicin nevű anyagnak e célra ténylegesen előnyösen használ­ható mennyisége attól függ, hogy melyik vegyületet alkalmazzuk, milyen összetételben, hogyan adagoljuk, valamint attól, hogy a kezelendő organizmus állapota milyen. Az e szakmában járatos szakember sok, a gyógyszer hatását módosító tényezőt figyelembe vesz, mint pél­dául az életkort, testsúlyt, nemet, étrendet, az adagolás időtartamát, módját, a kiürülés sebességét, a gyógyszer­kombinációkat, a gyógyszerérzékenységet és a betegség súlyosságát. Az e szakmában járatos szakember a fenti irányelvek figyelembevételével, a hagyományos dózis­meghatározó tesztek alkalmazásával állapíthatja meg az adott körülmények között optimális adagolási sebes­séget. A ‘találmány szerinti eljárást a következőkben, a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül, példákkal szemléltetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents