172186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levágott állat széthasítására
7 172186 8 A vezető test legfontosabb részét az elülső tartomány képezi a 41 négyszögletes résszel, amelynek alakját három 44, 45 és 46 oszlop határozza meg. A 44 oszlopok a csúcs közelében az elülső végnél helyezkednek el és kiképzésüket tekintve függőleges helyzetű egyenes rudak, amelyek egymáshoz viszonylag közel vannak. A 45 oszlopok egymástól mért távolsága ezzel szemben már lényegesen nagyobb, és alsó 45a részük ferdén befelé hajlik, amely kissé kifelé hajló 45b résszel, majd függőleges egyenes helyzetű 45c résszel folytatódik, és így a 45a és 45b részek között csatorna keletkezik. A 46 oszlopok egymástól valamivel távolabb találhatók, mint a 45 oszlopok, alakjuk azonban közel azonos ez utóbbiakéval, a legalacsonyabb 46a részük azonban a 45a résznél valamivel nagyobb mértékben van megdöntve. Ezt a kiképzést az 5. ábrán jól megfigyelhetjük. Az egyenes kiképzésű 42 szakasz a 46a résszel azonos dőlésű 47 oszlopokkal rendelkezik, és a 42 szakasz így alul a 41 négyszögletes rész hátsó szélének folytatását képezi, és a vezető test dőlését nem változtatja meg. Ez a dőlés a 43 rész alsó szakasza mentén is megmarad, mivel a 43 részhez tartozó 48 oszlopok alsó része a 46a részhez hasonló mértékben dőlnek, felső részük azonban függőleges és egyenes, ezért a lap 43 részének a 6. ábrán bemutatott alakja van. A 34 vezető test ezen speciális alakja egyedülálló vezetést garantál az állat számára, és ez nagyon előnyös a szalonna kihasítási művelet szempontjából. Ez az alak részben az állat anatómiai viszonyain, részben pedig a 30 körfűrész felhasználásával a gerincen keresztül végzett és a szalonna kihasítást megelőző centrális szélvágásán alapul. A vezetést a 7A—7D ábrákon szemléltettük, amelyen a 4. ábrán jelölt A—D vonalak mentén a vezető testen keresztül vett szelvényeket tüntettük fel. A 7A ábrán látható szelvényen a 34 vezető test lapjai alig kezdték még egymástól eltávolítani az állat két felét, amelyeket a 30 körfűrésszel elvégzett szétvágás eredményeképpen kaptunk. A 7B ábrának megfelelő helyzetben a hátán fekvő állat alsó részét tompaszögben befelé deformáltuk, mivel az állat kényszerpályáján igyekszik követni a 41 négyszögletes részek dőlését, amelyet a 45 oszlop alsó 45a részei határoznak meg. Ezt a befelé irányuló fogyasztást a 7C ábrán látható módon a 41 négyszögletes résznek a 46 oszlopok alsó 46a részei által meghatározott nagyobb mérvű ferdesége még jobban kihangsúlyozza. A szalonna kihasítási művelet lezajlását a 7C ábra kapcsán már részletesebben tanulmányozhatjuk. Ezen a metszeti képen a két 31 körfűrészt pontozott vonallal jelöltük éppúgy, mint a gerinc részét az állatnak a 34 vezető test mentén húzódó pályája különböző szakaszain a 46 oszlopok környezetében. A középen elfűrészelt gerinc r, helyzetben van, amikor a medence tartomány ívelt része elhagyja a 46 oszlopokat, ezután lejjebb kerül az r2 helyzetbe, majd emelkedik az r3 helyzetig, végül pedig eléri a legfelső r4 helyzetét, amely a gerincnek a mellcsont környezetében felvett helyének felel meg. A 34 vezető testhez támaszkodó vezetés következtében, ahol a vezetést 37 jármok támasztják, a gerinc kinyúlni kényszerül az őt körülvevő izomzattól, amikor a medence tartomány elhalad a 31 körfűrészek előtt. Ekkor a gerinc a vezető test által képzett csatornában helyezkedik el, hogy ezáltal a 31 körfűrész a gerincet annak ellenére lényegében azonos vágási vastagsággal fűrészelhesse ki, hogy a gerinc függőleges helyzete az asztal felett lényeges mértékben változik, és ez a fűrészelés a combizmokat nem tépi és nem is vágja át. A gerinc helyzete sertés esetében 20 és 240 mm között változik. A medence tartományában, ahol a vízszintesen az asztalon fekvő sertés sonkája 160—170 mm magasan helyezkedik el a 11 asztal felett, a kél 31 körfűrészt legfeljebb mintegy 150 mm magasságig szabad működtetni, és ezt a 33 henger segítségével állítjuk be, tehát a körfűrészek a sonkát sohasem érik el, bár elegendően magasan fognak működni a gerincnek az r^ r2 és r3 helyzetekben történő kifűrészelése során. Amikor a medence tartomány már elhagyta a 31 körfűrészeket, ezek feljebb emelkednek, amikor már elég magasra érnek fel ahhoz, hogy a gerincet még az r4 helyzetben is kifűrészeljék. Ezen fűrészelési művelet leglényegesebb előnye részben abban áll, hogy a sonka nem fog károsodni, részben pedig abban, hogy a lehető legkisebb izomzatot fűrészeljük csak ki, amikor a gerinc áthalad az r,, r2 és r3 helyzeteken, mivel az egyes állatfeleknek a felette és alatta elhelyezkedő részeit a 34 vezető test a fűrészektől távoltartja. Megjegyezzük, hogy a 31 körfűrészek közvetlenül a 41 négyszögletes rész mögött működnek. A fűrészelés után az állat mindkét felét távoltartjuk a körfűrészektől, mégpedig a 7D ábra szerint a vezető test 42 szakasza, majd 43 része segítségével. Az összes körfűrész forgásirányát úgy választottuk meg, hogy a vágandó részt lefelé való mozgása során éri. A fűrészelő felületek forró vagy hideg vízzel, illetve fertőtlenítő oldattal történő permetezése céljából megfelelő permetezőcsöveket is alkalmazhatunk. A 33 hengert a függesztősínnel érintkező szervek által keltett impulzusokkal vezérelhetjük. Mindezidáig feltételeztük, hogy az állat széthasítása a fej eltávolítása után következik be. Kívánatos lehet azonban, hogy az állat széthasítási műveletét már akkor végezzük el, amikor a fej még az állaton van, a leírt berendezést ebből a célból a metsző fogakat és a szemfogakat eltávolító szerkezettel kell kombinálni, mivel ezen fogakon keresztül nem tudunk fűrészelni anélkül, hogy a kemény fogzománc a fűrészpengét hamarosan tönkre ne tegye. Egy ilyen szerkezet állhat például a felfüggesztett állaton vízszintes vágás elvégzésére alkalmas fűrészből vagy nyíróeszközből, amely a vágást közvetlenül a szemfogak mögött végzi, vagy tartalmazhat az állaton keresztül függőleges vágás végzésére alkalmas ütőszerkezetet, például a 8.—14. ábrákon bemutatott kiképzésű szerkezetet. Ezt a szerkezetet, amelyet minden esetben a már ismertetett széthasító berendezés bevezető oldalán kell elhelyezni, az alábbiakban részletesebben ismertetjük. A 8—14 ábrákon feltüntetett ütőszerkezet 51 lábra szerelt 50 billenőtartóból áll, amely az állat mozgási pályájára merőleges vízszintes tengely körül billenő mozgást végezhet, ahol a tengely végét az 52 pont jelzi. A billenőtartót 53 súllyal olyan módon terheltük meg, hogy az állat mozgásához viszonyított elülső vége, tehát a 8. ábrán vázolt helyzetben a baloldali vége a másik végnél nehezebb, és ilyen módon a billenőtartót balra feszíti. A billenőtartón, amely az állat mozgási pályájának középvonalában helyezkedik el, 54 csatorna van kiképezve, és ezen a 10. ábrán látható módon a jobb oldali végének közelében alul hosszanti 55 rés van kiképezve. A billenőtartónak ezen a végén cső alakú 56 vezető helyezkedik el, amelyben kivehető módon vezetett 57 csúszószán helyezkedik el, és ebből 58 résen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
