172186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levágott állat széthasítására

5 172186 6 a függesztővasat a vízszintes síkban all asztal mentén végzett teljes vízszintes elmozdulása során vezetjük. Mielőtt az állat széthasítására alkalmas berendezés egyéb részeit, valamint az állat vezetésére alkalmas ele­meket ismertetnénk, az alábbiakban röviden vázoljuk az állat lefektetési folyamatának végrehajtását. Az állat felvágott állapotban, kibelezve érkezik a 15 függesztősínen a berendezéshez, hátsó lábai a 17 függesztővasnál fogva vannak felfüggesztve, és háta a berendezés felé néz. Az állatot ekkor a 11 asztalra kell helyezni, ahol a széthasítási műveletet alkalmas módon el lehet végezni. Az állat alsó vége (fejjel vagy fej nélkül) az edény alakú 13 kocsihoz ér, amely a 12 bevezető rész rácsoza­tán kiképzett 12' támaszon alsó végállásban van ütköz­tetve. Miközben az állatot a függesztősínen a 19 terelő­szerkezet felé továbbítjuk, alsó vége a kocsin nyugszik, és ez a 12 bevezetőrész rácsozatán gördülve az állat mozgását könnyen követni tudja. Az állat mozgási pá­lyáján kiképezhetünk egy rögzített helyzetű vízszintes rudat is, amelynek az állat alsó része még a 12 kocsihoz ütközése előtt hozzáér, és ezáltal az állat akkorra már kismértékben megdöntött helyzetet vesz fel. Az állatot a 19 terelőszerkezet mentén vezetjük, a terelőszerkezet az állatot a függesztővas a hátsó lábak és a combok között kialakult háromszögben fogadja, a farkat pedig a 21 vezetőhorony vezeti, és ez a vezetés ugyanakkor kezdődik, mint amikor a 25 vezetősín a függesztő vasat vezetni kezdi. A 13 kocsi lehetővé teszi, hogy az állat a ledöntés során a terelőszerkezet és a függesztősín által meghatározott megdöntést görbét kövesse, hiszen a 12 kocsi a 12 bevezetőrész rácsain akadálytalanul tud gördülni, majd amikor az állat háta végül all asztalra fekszik fel, a kocsi visszagördül a 12' támaszhoz és már készen áll a következő állat fogadására. Abból a célból, hogy az állatot centrálisán a gerinc közepén keresztül hasíthassuk szét, a 11 asztalon el­fordítható módon 30 körfűrészt helyeztünk el, amely megfelelő hajtómotorhoz csatlakozik, és a szokásos mó­don kerületének egy része az asztalon kiképzett hasíté­kon kinyúlik. A körfűrész feladata, hogy az állatot a gerincen keresztül középen széthasítsa, és ez a centrális széthasítás az egyetlen olyan hasítási műveletnek tekint­hető, amelyet szalonnakihasítási művelet követhet, illetve ez a hasítás a szalonnakihasítás előkészítő műve­letének is tekinthető. Ehhez a soron következő szalonna­kihasítási művelethez két további 31 körfűrészt képez­tünk ki, amelyet a keretre szerelt és ide-oda mozgatható állványzat tart, és ezt pneumatikus vagy hidraulikus 33 henger működteti, hogy a körfűrészeket üzemen kívüli helyzetbe hozza, amikor teljesen a 11 asztal alatt helyezkednek el, majd egy vagy több üzemi helyzetbe továbbítsa, amikor kerületük az asztal megfelelő nyílá­sain keresztül többé-kevésbé kiáll az asztal felületéből. A két 31 körfűrész a 30 körfűrész két oldalán helyezke­dik el, de kissé a 30 körfűrész mögött (az állat haladási irányából nézve), és a körfűrészek a 3. és 4. ábrákon feltüntetett módon egymást kissé átlapolják. A 11 asztal tetején a körfűrészek mindkét oldalán eke alakú 34 vezetőtest helyezkedik el, és ezen vezető­test felett a 19 terelőszerkezettel összekapcsolt második eke alakú 35 vezetőtest is elhelyezkedik, amely a 11 asztallal párhuzamos helyzetben van, és az asztaltól, valamint a 34 vezetőtesttől adott távolságra helyezkedik el. Először a 35 vezetőtestet ismertetjük : Lényegében két egymással párhuzamos helyzetű lapos rácsból áll, amelyek a 19 terelőszerkezet alsó végénél, baloldali végükön ekevas alakban vannak egyesítve. A vezetőtest pontozott végénél egymástól keresztirány­ban közzel elválasztott, lengő módon felerősített két le­felé irányuló 36 láb helyezkedik el, amelyeket 36' rugók az 1. ábrán feltüntetett helyzetben tartanak, de a rugó erejével szemben keresztirányú tengely körül hátrafelé elfordíthatok. Annak következtében, hogy hátrafelé elmozdíthatok, a 36 lábak elhaladnak a combok felett és behatolnak az állat hasán található hosszirányú vá­gásba. A has közepén kiképzett vágás keresztülhatol a mellcsonton is, és ezáltal lehetővé teszi a belek el­távolítását. Amikor az állatot végighúzzuk a 11 asztal mentén, a 36 lábak megfelelő eszköznek bizonyulnak arra, hogy a hasoldalt a hasüregi vágással együtt úgy támasszák, hogy ezen vágás centrálisán helyezkedjen el, és a 35 vezető testet a mellcsonton végigvonuló középső vá­gásba vezeti, ilyen módon az állatot a hasi oldalon is kellő helyzetbe tartja a 30 körfűrész segítségével elvég­zett és a gerincen keresztülvonuló centrális szétvágás során. A széthasítási művelet után a függesztővasnak a függesztősín mentén végzett folyamatos mozgásának hatására az állatfeleket a 11 asztalról a 14 kivezetőrész csúszósíkjánál kihúzzuk, majd függesztett helyzetben emeljük, amikor a függesztővas elhalad a függesztősín 15D része mellett, majd a függesztővason a függesztősín által kijelölt pályát követi. A 30 körfűrész átmérőjét megfelelően nagyra választ­juk, hogy a gerincet teljes hosszban keresztülfűrészel­hesse. Az 1. és 3. ábrákon a gerincet vastagon húzott pont­vonallal jelöltük, és itt jól látható, hogy a gerinc alakját tekintve nem teljesen egyenes, hanem a medence tarto­mányában kissé felfelé ívelő szakasszal, a mellkasi tarto­mányban pedig lényegesen nagyobb mértékben felfelé görbülő szakasszal rendelkezik. A 30 körfűrésznek ter­mészetesen elegendően nagyméretűnek kell ahhoz len­nie, hogy a gerincet mindenütt kettéfűrészelje, mivel azonban a fűrészelést a gerincen keresztül centrálisán végezzük el, ez a művelet az állat combizmait, azaz a sertés sonkáját semmi esetre sem fogja megsérteni. Más a helyzet azonban akkor, amikor a hasítást a szalonna­kihasítás során a gerinc mindkét oldalán kell elvégezni. Ezt a műveletet csak a 30 körfűrész segítségével a gerin­cen keresztül elvégzett centrális előzetes fűrészelés után végezzük el, hogy a combizmok bárminemű esetleges elvágását vagy megsértését elkerülhessük, és az így létre­hozott két félsertést speciális módon vezetjük és a sza­lonna kihasításhoz használt 31 körfűrész függőleges helyzetét gondosan beállítjuk. A 34 vezető test két szimmetrikusan elhelyezett 40 vezetőlapból áll, amelyeket több függőleges tartórúd tart. A függőleges tartórudak alakja a vezető testen való helyzetüktől függően különböző, és sorra meghatároz­zák a hozzájuk erősített vezetőlapok alakját. Minden vezetölap elülső végén felfelé nyúló 41 négyszögletes rész van kiképezve, és ez képezi a vezetőtest ekevas alakú részét. Az állat mozgási irányában haladva (bal­ról jobbra) hosszúkás alacsony 42 szakasz következik, végül pedig a hátsó végnél 43 rész nyúlik felfelé, és ennek közelítően derékszögű körszelethez hasonló alakja van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents