172185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilénaldehidek alfa-halogénacetáljainak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172185 Bejelentés napja: 1977. II. 24. (RO—920) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 43/30 Franciaországi elsőbbsége: 1976. II. 25. (76—05243) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. I. 28. Megjelent: 1979. IV. 30. Feltaláló: Tulajdonos: Decor Jean-Pierre vegyészmérnök, Thurins, Rhone-Poulenc Industries, Franciaország Párizs, Franciaország Eljárás etilénaldehidek «-halogénacetáljainak előállítására i A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új vegyületek, etilénaldehidek a-halogénacetáljai előállítására. Ebben a képletben Rj, R2, R3, R4 és R5 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkil-, különösen metil- vagy etilcsoportot, X halogénatomot, különösen klór- vagy brómatomot, R6 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkil-, különösen metil- vagy etilcsoportot jelent, és n értéke 0 vagy 1 lehet. Ismeretes, hogy S. M. Makin és munkatársai módszere [J. Gén. Chem. URSS 32, 1088 (1962)] szerint az a,fi-etilénes aldehidek y-halogénacetáljai előállíthatok úgy, hogy alkohol jelenlétében l-alkoxi-l,3-$Iiént N-halogénszukcinimiddel reagáltatva, halogénalkilezést hajtanak végre. Viszont a-halogénacetáloknak etilénaldehidekből való előállítására az irodalom semmi adatot nem szolgáltat. A találmány szerint az I általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy telített alifás tercier alkohol hipohalogenitjét egy II általános képletű aldehiddel — ebben a képletben R|, R2, R3, R4 és R5 és n a fenti jelentésűek — egy RgOH általános képletű telített, alifás, primer alkohol — ebben a képletben R6 a fenti jelentésű — jelenlétében reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárásban használt telített, alifás, tercier alkoholok hipohalogenitjei előnyösen bróm-2 vagy klórszármazékok. A telített, alifás, tercier alkoholok hipohalogenitjeiként a könnyű hozzáférhetőség okából általában a terc-butanolnak hipohalogenitszármazékait használjuk; a legfeljebb 13 szénatomot tartal- 5 mazó nagyobb molekulájú alkoholok azonban szintén alkalmasak. A telített, alifás, tercier alkohol hipohalogenitjét általában oldat alakjában, a reakciókörülmények között iners, szerves oldószerben, például kevés szénatomos, 10 folyékony, alifás szénhidrogénben, például pentánban vagy aromás szénhidrogénben, például benzolban, toluolban, xilolokban vagy halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogénben oldottan használjuk. A reakció hőmérsékletének nincs döntő fontossága, 15 és például —40 és +80 °C között lehet. A reagáló vegyületek észrevehető elbomlásának megakadályozására előnyösen 0 °C alatti hőmérsékleten, például — 20 °C-on dolgozunk. Egészen általánosan a használt, telített, alifás tercier 20 alkohol és a II általános képletű aldehid megfelelő mennyiségei közel sztöchiometrikusak, de a reagáló vegyületek egyikét vagy másikát hátrány nélkül használhatjuk fölöslegben is. Az R6OH általános képletű alkoholt általában elegendő sztöchiometrikus mennyi- 25 ségben alkalmazni; előnyös azonban ezt a reagáló anyagot fölöslegben is használni, ilyenkor ez reakcióközegként szolgál. A reakciósebesség fokozása érdekében előnyös, ha acetalizáló katalizátorként ismert erős ásványi sav, 30 például sósav vagy kénsav katalitikus mennyisége jelen-172185 1
