172163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus mullit előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172163 O Bejelentés napja: 1976. III. 8. (MA—2747) Nemzetközi osztályozás: C 01 B 33/26 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1977. XII. 28. TALÁLMÁNYI C ’ u>v. J HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. ‘'n------;2--% Feltalálók: Tulajdonos: Fehér Ferenc, oki. vegyészmérnök, 40%, Magyaróvári Timföld- és Horváth Tibor, oki. vegyészmérnök, 20%, Mükorundgyár, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár, Harrach Walter, oki. vegyészmérnök, 40%, Budapest Eljárás szintetikus mullit előállítására 1 Az alumínium szilikátok a tűzállóanyagok jelentős alkotórészét képezik, melyek a természetben is előfordulnak iparilag hasznosítható formában; mint kyanit, andaluzit, szillimanit és mullit. Az első három ásvány Al203.Si02 képlettel értelmezhető, melyek feldolgozás 5 vagy a beépítés utáni hőbehatásra a 3 A1203. 2 Si02 összetétellel jellemezhető mullittá és Si02-vé alakulnak. Ezen átalakulás egyértelműen jellemzi e tűzállóanyagcsoportban a mullit meghatározó szerepét. A természetes ásványkészletek kimerülése és a technikai követeimé- 10 nyék növekedése késztették arra a tűzállóanyag előállítókat, hogy szintetikus úton állítsák elő a mullitot. A gyártás kiinduló nyersanyagai, az előállítás körülményei és egyéb technológiai adottságok szerint az eljárások széles skálája alakult ki különböző végered- 15 ményekkel. A kiinduló nyersanyagokkal szemben alapvető követelmény, hogy az egyik összetevőt viszonylag nagy menynyiségben tartalmazzák, vagy összetett ásvány esetén az A1203 és a Si02 legyen a főalkotó. A természetben nagy 20 mennyiségben található, és iparilag is hasznosítható alapanyagok közül a vasszegény bauxit és a technikai timföld mint alumínium-oxid, a kvarchomok és kvarcit mint szilícium-dioxid-hordozó, a kyanit, andaluzit, szillimanit, a kaolin és a kaolinsamottok mint zömében a 25 mullit összetételhez közelálló — fő tömegükben alumínium-oxidból és szilícium-oxidból álló — ásványok, illetve ásványi termékek vehetők számításba. Technológiailag két alapvető módja van az előállításnak: 30 2 a) finoman aprított, jól homogenizált nyersanyagkeverék 1700 °C feletti hőmérsékleten történő izzítása, b) száraz nyersanyagkeverék elektromos ívfénykemencében történő megolvasztása, és ezt követő kristályosítása útján. A bauxitból történő gyártás esetén redukáló anyag alkalmazása szükséges a nemkívánatos szennyezők, elsősorban vas és titán kiválasztására, mely elkerülhetetlenül ferroszilíciumos zárvány képződésével jár a késztermékben. Helyi túlredukálódás lehetősége is fennáll, melynek következtében nemkívánatos karbidok képződnek, a szilícium-dioxid-tartalom egyidejű változása mellett. Bauxit felhasználása esetén a szennyezők mennyisége nagyobb, mint az igényesebb ipari termékeknél megengedett, a termék színe a titán-dioxid-tartalom 'függvényében erősen változó. Az iparilag hasznosítható kvarcit viszonylag szennyezett, felhasználása előtt jelentős többletmunkát igénylő törésőrlés szükséges. A természetes mullit és kaolin típusú ásványok felhasználásuk előtt szárítást és őrlést igényelnek, összetételük a különböző minőségű és mennyiségű szennyezők miatt erősen ingadozó, ásványos összetételük sem felel meg az iparilag kívánatos összetételnek. Felhasználásuk előtt a kívánt összetételnek megfelelően iparilag előállított nyersanyagokat kell hozzájuk keverni és több esetben technológiai és gazdaságossági okokból izzítást kell alkalmazni az elektromos úton történő megolvasztás előtt. 172163 1
