172123. lajstromszámú szabadalom • Vágólapka görbevonalú vágóállel és homorú, csonkakúp alakú forgástörőfelülettel kialakítva
5 172123 6 vagy háromszög vagy négyzetalakú, élszöge nulla vagy pozitív — és az alábbi jellemzői vannak : a) a forgácsleválasztás szögét a forgácstörőfelület képezi oly módon, hogy a forgácstörőfelület egy olyan kúpfelület részét képezi, mely kúpnak a tengelye a Qy felületre merőleges és ezen a felületen vannak a vágóéi munkapontjai; b) a vágóéit legalább egy olyan görbe alkotja, amely a Qa síknak a kúpfelülettel való metszésvonalát adja; c) két egymást követő olyan elemi felületből képzett forgácstörőfelülete van, amely elemi felületeket egy-egy görbe határolja a munkaponton átmenő felezővonal síkjában és ezek egy olyan ponton csatlakoznak egymáshoz, amely a vágóéi szintjének folyamatosságát megszakítja, és ahol az Yj élszög olyan mértékben csökken, amilyen mértékben az N0 sík a munkaponthoz közeledik. A találmány jobb megértése érdekében a leíráshoz rajzokat mellékeltünk, amelyek segítségével — de semmiképpen sem korlátozó jelleggel — a találmány lényegét részletesen is megmagyarázzuk. A bevezetőben már említett első három ábrán kívül, —■ melyek a fogalom meghatározásához szükséges rajzok, a 4., 5. és 6. ábrákon egy háromszög alakú vágólapka forgácstörőfelületének kialakítását szemléltetik. A vágólapka vágóélét egyetlen, ív alakú görbe határolja. A 7., 8. és 9. ábrákon egy szintén háromszög alakú vágólapka forgácstörőfelületének további kiviteli példáját látjuk. A vágólapka vágóélét ez esetben két, egymástól jól megkülönböztethető ív alakú görbe határolja. A 10—17. ábrák olyan vágólapokat ábrázolnak, melyek jobbra irányuló forgácsolómozgást végeznek. Ezen lapkák forgácstörő felülete csonkagúla alakú, melyek metszésvonala párhuzamos a Qv felülettel. A sík geometriai formája háromszög, négyszög, rombusz vagy egyéb, bonyolultabb geometriai alak, melyeket egyenesek vagy görbevonalak határolnak, s a gúla tengelye a vágólap tengelyével esik egybe, de a vágóélekkel határolt sokszög középpontjában húzott merőlegessel tengelyük nem esik egybe. A 19—25. ábrák olyan kiviteli példákat mutatnak be, amelyekben mind jobbra, mind balra irányuló forgácsolómozgást végrehajtó vágólapkák láthatók. A vágóélek által határolt forgácstörőfelület középpontjába emelt merőleges egybeesik a forgácstörőfelület tengelyével. A csonkakúp-szelvényü forgácstörőfelületeket határoló vágóéleken vannak a forgácsolásnál a munkadarabban érintkező támadópontok. E vágóéleket olyan vonalak határozhatják meg, amilyeneket például a 4. vagy 7. ábrán látunk, nevezetesen az Aj—A2 egyenesnek a Qa síkkal alkotott metszésvonala, mimellett a forgácstörőfelület kúp alakú forgástestbe megy át, melynek tengelye a Qy síkra merőleges. Ezek a metszetek görbevonalú vágóélek sorát képezik, melyek a C0 síkon vannak, melynek görbülete és a hozzátartozó húrok egyenlő vagy eltérő méretűek, de minden egyes ívhez külön húr tartozik. Ily módon, például egy háromszög alakú, különleges vágólapnál a forgácstörőfelületeket három olyan elemi sík határolja, melyek egy kúphoz tartoznak, melynek csúcsszöge 0 tengelye £2 £2' (lásd a 4., 5. és 6. ábrákat) és vágóéleit olyan folyamatos körívek határozzák meg, amelyek húrjait az A,—A2, Aj—Aj, illetve A2—Aj egyenesek alkotják. Ennek a három felületnek a metszősíkjában találhatók a vágóéi támadó pontjai, míg csatlakozó pontjukat az aj a2, a1; a3, a2, a3 közös pontok határozzák meg. A legtöbb esetben a vágólapkának egyenlő oldalú háromszög alakja van, a vágóélek húrjait rendre az At—A2, Aj—A3, A2—A3 egyenesek alkotják, melyek az A, a2, aj a3 és a2 a3 pontokat kötik össze, a dőlésszög pedig 120°. Az A,—A2, A,—A3 és A2—A3 egyenesek által alkotott húrok az £2 Û' tengely csúcsában a 9j = <pj 4- <p'( csúcsszöget zárják be. Mivel az Aj, A2 és A3 pontok azonos szinten vannak, (általában a gyakorlatban is így van) a <pí és <pj' szögek egyenlőek: A 0 és p szögek a Qy síkhoz viszonyítva az alábbi összefüggésekkel határozhatók meg: 0 = 8 + Xs P^+Yii Az a két szög, amelyek például a C0 görbült felületet határozzák meg, továbbá az a szög, amely a vágóélnek a munkadarabbal érintkező pontjánál ezt a görbét meghatározza, változhatnak a vágólapka kialakításától függően oly módon, hogy a <p(, <p’í és 0 szögek értékeit változtatjuk. Ebből következik az, hogy igen sok változtatási módra van lehetőség a két szög között. Ha a Qy síkhoz viszonyított 0 szöget, valamint az Aj—A2 egyenesre vonatkozó pontos értéket megállapítjuk — s ebből következően a cpj szög változtatásának lehetőségét, valamint p/Q viszonyt megvizsgáljuk, akkor — mivel 2<p • 1 egyenlő çj-gyel, vagy 2 «pj'-gyel, ennélfogva : ha <pj =90°, p/0 = l ha <pj >90°, p/0<l ha <Pj<90°, p/0>l Sőt, a cp, szög illetve a p/0 viszony pontosan meghatározott értéke esetén ezen szögek abszolút értéke a 0 szög megválasztásától függ. Nézzük most az esetet (lásd a 6. ábrát) amikor a <pt értéke kisebb mint 120°, akkor két azonos szinten levő P ponthoz húzott érintő (mely P pont két felület találkozásai Aj pontjából kiinduló egyenesen az Lj és L2 vonalak metszéspontja) nem esik össze. Az itt kialakuló lapszög révén a forgácstörőfelületek letörését lehet elérni. Ha a 7., 8. és 9. ábrákon látható további különleges eseteket vesszük szemügyre (ezeken az ábrákon szintén háromszög alakú vágólapkát ábrázoltunk), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a forgácstörőfelületeket hat elemi felület alkotja, amelyek hat, egymástól különálló kúppalásthoz tartoznak. Ezeknek ugyanazon ß csúcsszöge van, mely szög csúcsának a Qy síktól mért távolsága azonos. Hogyha a forgácstörő felülettől elvonatkoztatva nézünk egy felület-elemet, akkor azt látjuk, hogy például az Aj—Bj egyenes (lásd: 9. ábrát) által alkotott vágóéi a kúp tengelyének csúcsában a tengellyel a <pj = = <pj + <p'( szöget zárják be. Két, egymással szimmetrikus felület-elem találkozása képezi az Aj—A2 egyenest, mely a 8. ábrán látható. Ez az egyenes az A1( B, pontok és a Bj, A2 pontok között levő görbe húrja is. Mivel az A,, A2 és Bj pontok azonos szinten vannak, a <pj és <p2 szögek egyenlők. Ugyanez érvényes a cpj és cp'J, valamint a <p2 és ^szögekre is. Mivel a Bj pont alacsonyabb szinten van az Aj és A2 pontnál, a <pj szög kisebb, mint a <p, és <p2 valamint cp!,' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
