172120. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott építőelem és eljárás annak előállítására
SZABADALMI 172120 MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. X. 04. (BU-735) C 04 B 25/00 A módosítási elsőbbsége: 1976. XI. 17. (Az 1,2, 4, 7 igénypontok elsőbbsége: 1974. X. 04. A 3, 5, 6, 8 és 9 igénypontok elsőbbsége: ORSZÁGOS 1976. XI. 17.) Közzététel napja: 1977. XII. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. XII. 30. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Balázs György oki. mérnök 20%, Kovács Károly oki. vegyészmérnök 30%, Papp Aladár oki. mérnök 12,5%, Bori László közg. technikus 12,5%, Garai János oki. gépészmérnök 12,5%, Bujdosó Béláné oki építészmérnök 12,5%, Budapest Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest, 22-sz. Állami Építőipari Vállalat, Budapest Előregyártott építőelem és eljárás annak előállítására 1 A találmány előregyártott építőelem, főleg tetőszigetelési célra és falpanelként szolgáló építőelem, amely hőszigetelő tulajdonságú és beépített állapotában teherhordó épületszerkezeti elemhez csatlakozik. Tárgya a találmánynak az építőelem 5 előállítására szolgáló eljárás is. Épületek esetében a szigetelési feladatok legtipikusabb fajtái a tetőszigetelések, továbbá az épületek külső határoló falainak szigetelése. Ezeken a helyeken ugyanis egyidejűleg kell megvalósítani 10 hőszigetelést, továbbá a víz-, párazárást, illetve páranyomás kiegyenlítést. E feladatok ellátására - jó hőszigetelési tulajdonsága miatt - széles körben használnak olyan 15 nagy hézagtérfogatú anyagokat, amelyek szilárd részei között pórusok, cellák, légjáratok stb. vannak. Minthogy a szigetelőképességen túlmenően fontos szempont ezen anyagok lehetőség szerinti könnyűsége is, ezért a használt alapanyagok 20 legtipikusabbja a perlit, amelyből cement vagy egyéb kötőanyag hozzáadásával lehet jó minőségű hőszigetelő rétegeket előállítani. Alapanyagként természetesen egyéb természetes vagy mesterséges szálasanyagok, rostos anyagok is 25 használhatók. Ezen nagy hézagtérfogatú alapanyagokat általában cement, bitumen vagy műgyanta kötőanyaggal keverik össze és így állítanak elő többé-kevésbé elfogadható szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező szigeteléseket. 30 2 Az ismert szigeteléstípusok azonban csupán beépített állapotukban rendelkeznek elegendő szilárdsággal, de egyikük sem kedvező az előregyártás szempontjából, mivel a tárolással, főként pedig a rakodással és a szállítással járó igénybevételeket károsodás nélkül nem tudják elviselni. E tekintetben nem különböznek egymástól a cementkötésű perlitbetonok, a bitumenkötésű ún. bitumoperlitek, a műanyagfóliába töltött perlitpaplanok, sőt a műanyag habból készített termékek sem. Kedvezőtlen az is, hogy mind a különböző perlitek, mind pedig az ásványgyapotféleségek rendkívül erős higroszkópikus tulajdonsággal rendelkeznek. Ez azért okoz sok nehézséget, mert ha e rétegek megszívják magukat vízzel, akkor gyakorlatilag kiszáríthatatlanok, szállíthatóságuk szinte végkép megszűnik, ugyanakkor pedig hőszigetelő tulajdonságaik a víztartalom növekedésével egyre rosszabbá válnak. Minthogy pedig a kiszárítás beépített állapotban már nem valósítható meg, azért az egyszer már elromlott hőszigetelő képesség később már nem javítható meg. Ezen okok miatt a hagyományos szigetelő rétegek esetében mindig különleges intézkedések segítségével kell részint a vízzárásról, illetve párazárásról, másrészt a szigetelő rétegbe már bejutott pára kivezetéséről gondoskodni. A fölsorolt okok miatt az érdeklődés egy időben a műanyaghabok felé fordult, amelyek nedvességet nem vesznek föl, de általában önmagukban sohasem kellő szilárdságúak - és így 177170
