172099. lajstromszámú szabadalom • Forgó csőcsatlakozó-szerelvény

3 172099 4 Arra mindig van mód, hogy a csatlakozó szerelvények illeszkedő részét a szerelvények előtt vagy mögött alakítsuk ki, de az első esetben az a veszély áll fenn, hogy a berendezés vagy szerkezet adott felületén a szerelvény funkciójára utaló jelzést nem lehet elhelyezni, s így a berendezést kezelő személy olyan csőrendszer szövevényében találja magát, amely a kezelést rendkívüli módon megnehezíti, míg a második esetben a szerelvény hátulsó felületét úgy kell kialakítani, hogy ahhoz hozzá lehessen férni, tehát olyan szerelvényszekrényt kell tervezni, amely drága, vagy le kell mondani arról, hogy a szerelvények mögött levő egyéb szerkezeti elemeket ugyanitt szereljük fel. Meg kell még jegyeznünk, hogy az ez idő szerint alkalmazott, azonos célú berendezésekben — a forgórendszerű, tömítetten illeszkedő csőcsatlakozásoknál — az egyes csövek által szállított közeg funkcionális szerepére utaló jelzés nehezen képzelhető el. Ez annak tudható be, hogy a csőcsatlakoztató szerelvények illeszkedő felületei általában henger alakúak, másfelől pedig jelentős szerepet játszik az a körülmény is, hogy ezeket a szerelvényeket igen nehézkesen lehet csak felszerelni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően mód van ana, hogy olyan forgórendszerű csőcsatlakoztató szerelvényeket készítsünk, amelyeknek kialakítása és arányai lehetővé teszik azt, hogy egymás mellett, egymáshoz a lehető legközelebb legyenek felszerelve, s ugyanakkor jelentős mértékben legyenek csökkentve a szerelvények magassági méretei, mégpedig oly módon, hogy az egymás mellett párhuzamosan elrendezett modul-kialakítású elemek rendelkezésre álló szerelési felületét a lehető legnagyobb mértékben használhassuk ki, mert az egyes szerelvénysorok között húzódó folyosót a lehető legszűkebbre tudtuk megválasztani. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően arra is mód van, hogy a csatlakoztatószerelvényeket bármilyen irányban el lehessen forgatni. Ezáltal a hajlékony csöveket a rögzített szerelvényekhez igen könnyen hozzá lehet szerelni, — akár a modul-kialakítású elemek oldalán is - a berendezés modul-elemeinek végleges beszerelése után, oly módon, hogy utólag alakítjuk ki a szomszédos sorokat elválasztó szerelvény-folyosókat. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően végül olyan egyszerű eszközökkel kivitelezett forgó csőcsatlakoztató szerelvényt lehet kialakítani, amely felszerelés után helyhez rögzítve megmarad. A találmány szerint mód van arra is, hogy a szerkezet szerelési felületén helyezzük el azokat a jelzéseket is, amelyek a berendezés funkciójára utalnak, könnyen olvashatók, mert a felszerelt csatlakozószerelvények - amellett, hogy egymás mellett tömören helyezkednek el — a jelölések elhelyezését is lehetővé teszik. Az elérni szándékozott eredményt a találmány szerinti megoldással értük el. A csatlakozószerelvényt e szerint oly módon alakítottuk ki, hogy a forgástengelyhez és a forgástengellyel szomszédos tartományokhoz viszonyítva, a szerelvény nyílásával átellenes oldal legalább egy szakasza a forgástengely irányába mutatóan lejtős határolófelülettel rendelkezik, s ezen lejtős határolófelület attól a ponttól, amely a berendezéshez legközelebb van, a 5 vízszintesre merőleges további határolófelületben folytatódik, a csatlakozószerelvény hengeres alakú részének olyan rögzítésre alkalmas nyúlványa van, amely a berendezés testének vagy elemeinek e célra kimunkált nyílásába oly módon illeszkedik, 10 hogy axiális irányban rögzít, de lehetővé teszi az elforgatást, másfelől viszont e hengeres szakasz és az elem nyílása között az elfordulást megengedő, szivárgásmentes tömítés van. A csatlakozószerelvényre az is jellemző, hogy a 15 hengeres kiképzésű nyúlvány a csatlakozó szerelvény testével egységes egészet alkotó rugalmas anyagból áll, amelyet egy olyan fémhüvely vesz körül, amelynek oldalirányban kiálló metszetben csonkakúp alakú tüskéi vannak. Ezek a tüskék 20 rögzítik a szerelvényt. A találmány szerinti megoldás további jellemzője, hogy a fémhüvelyen az előbb említett tüskéken kívül további, metszetben szintén csonkakúp alakú tüske-sor van kiképezve, melyeknek nyíl 25 formájú elvégződése arra szolgál, hogy a fémhüvelyt egyrészt axiális, irányban, másrészt a berendezés modul-elemének testével bezárt szög által meghatározott helyzetben rögzítsék. Egyéb, a találmány szerinti megoldásra jellemző szerkezeti kialakítások 30 és előnyök a leírás alábbi részéből, valamint a leíráshoz mellékelt rajzokból ismerhetők meg, melyek segítségével a találmányt részletesen is ismertetjük. A rajzokon az 35 1. ábra felülnézetben, vázlatosan ábrázolja a találmány szerinti berendezést, a 2. ábrán ugyanezt elölnézetben látjuk, a 3. ábrán két egymás melletti csatlakozószerel-40 vényt látunk, melyek közül az egyik hosszirányban el van metszve, a 4. ábra egy olyan, pneumatikus szabályozó rendszert ábrázol nézeti elrendezésben, amelybe a találmány szerinti szerelvények vannak beépítve, az 45 5. ábrán a csatlakozószerelvényt a forgástengely által meghatározott síkban metszve ábrázoltuk, a 6. ábra pedig a csatlakozöszerelvényt hosszmetszetben ábrázolja, rajta a nyomást jelző gombbal. 50 A pneumatikus szabályozó, vagy vezérlőautomatikával felszerelt berendezésekben általában olyan 1, 2 modul-elemeket alkalmaznak, amelyek arra szolgálnak, hogy logikai, működést időzítő, 55 reteszelő vagy ehhez hasonló funkciókat lássanak el. Ezek a modulelemek általában egymással párhuzamos 3 sorok szerint vannak elrendezve, amelyek meghatározott hosszúságúak, s az egyes 3 sorokat egymástól egy d méretű folyosó választja 60 el (lásd az 1. ábrát). Az érkező és távozó közeg be-, ill. kilépési helye a modulelemek 4, 5 oldalán van kialakítva oly módon, hogy közöttük (amint a 2. ábra is mutatja) akkora hely legyen, amely a modulelemeken belül és a csatlakozó csövekben az 65 áramló közeg be-, ill. kilépését lehetővé teszi, s 2