172063. lajstromszámú szabadalom • Eljkárás allergiaellenes N-(5-tetrazolil)- 1-oxo-6-alkoxi-1H-pirimido[1,2-a]-kinolin-2- karboxamid-származékok előállítására

172063 10 egyes betegeknek legjobban megfelelő dózisok nagyságát, és ez az egyes betegek kora, testsúlya, a gyógyszeres kezelésre adott válasza, továbbá a tünetek mértéke és természete, az adagolni kívánt szer farmakodinamikai jellemzői és az adagolás 5 módja szerint változhat. Általában eleinte kis dózisokat adnak, majd a dózis fokozatos növelésével meghatározzák az optimális dózisszintet. Gyakran az a tapasztalat, hogy orális adagolásban nagyobb mennyiségű aktív hatóanyag szükséges egy olyan 10 válaszreakció kiváltásához, amit parenterális adagolásban már egy kisebb mennyiséggel is kiválthatunk. Az összes fent említett tényezőt figyelembe 15 véve úgy tekinthetjük, hogy a találmány szerinti vegyületek hatékony orális napi dózisa emberen 10-1500 mg/nap, ezen belül az előnyös dózistartomány: 10-600 mg/nap, egyszeri, vagy több részre osztott dózisban, vagyis kb. 0,2-12 mg/testsúly- 20 kilogramm gátolja meg embereken a hörgők összehúzódását hatékonyan. Az itt közölt értékek szemléltető jellegűek, és egyedi esetekben természetesen jobb hatású lehet ennél kisebb vagy nagyobb dózisok adagolása. 25 Intravénás vagy belélegeztetéses úton való adagolás esetében a hatásos dózis kb. 0,5-400 mg/nap, és előnyösen kb. 0,25-200 mg/nap, vagy kb. 0,005-4 mg/testsúlykilogramm, egyszeri vagy több 30 részre osztott dózisban. Az anafilaxiás rohamok esetében ugyanez a két alapvető elváltozás tapasztalható: 1. a hajszálerek 35 áteresztőképessége megnő, és 2. a sima izmok összehúzódnak. A hajszálerek áteresztőképessége az antigén-antitest reakció eredményeképpen nő meg. Ez, valamint a sima izmok összehúzódása megfigyelhető és egyszerűen kimérhető. A hajszálerek 40 áteresztőképességének növekedése képezi a PCA—teszt alapját. A PCA-teszttel határozhatjuk meg égy vegyület allergiaellenes (különösen asztmaellenes) hatásának 45 mértékét. Azokat a vegyületeket tekintjük allergiaellenes aktivitást mutató anyagoknak, amelyek meggátolják a humán immunoglobulin E (IgE)-nek a patkány szervezetében meglevő megfelelője, a reagin által kiváltott pozitív PCA-reakció megjele- 50 nését [C. Mota, Ann. N. Y. Acad. Sei. 103, 264 (1963)]. [A reagin tulajdonképpen immunoglobuliftE (IgE), és ez az allergiás asztma, anafilaxia, szénanátha, ételérzékenység és a gyógyszerérzékenység "bizonyos formái megjelenéséért felelős leg- 55 fontosabb immunoglobulin.] Ha az ilyen anyagokat egy érzékennyé tett állatnak vagy embernek az előtt adjuk be, hogy az illető egyed érintkezésbe kerülne az antigénekkel, vagy az olyan anyagokkal, amelyekre az érzékeny, az egyébként bekövetkező 60 allergiás reakciók megjelenését ezek az anyagok megakadályozzák. Ezáltal ezen anyagokkal profil\ axiás kezelést végezhetünk a reagin által médiáit jellegű allergia vagy anafilaxiás reakciók megelőzésére. 65 Más szóval, az ilyen vegyületek megakadályozzák, hogy az antigén-antitest (allergiás) reakcióból eredő mediator anyagok felszabaduljanak, amint ezt a patkány homocititróp antitesttel — a humán reagin-antitest közismert megfelelőjével végzett -PCA-teszt szemlélteti. A reagin-antigén-antitest reakció patkányokon, a PCA-teszthez szokásosan használt kísérleti állatokon észlelhető gátlását az emberen, aDergiás események alkalmával lezajló humán reagin-antigén-antitest reakciók gátlásának modelljeként tekintjük. A találmány szerinti vegyületek hatásának kiértékelésére alkalmazott PCA-teszt azt mutatja, hogy kitűnő összefüggés van a vegyületeknek az e tesztben megnyilvánuló hatékonysága és az allergiás asztma kezelésében való alkalmazhatósága között. 170-210 g testsúlyú hím Charles River Wister patkányokon határozzuk meg a vegyületeknek azon képességét, hogy befolyásolják-e a PCA-reakciókat. Az IgE antitestekben gazdag reagin antiszérumot Petülo et al. [Int. Arch. Allergy, 44, 309 (1973)] szerint állítjuk elő. Az IgG antitestekben gazdag hiperimmun antiszérumot tyúktojás albuminnal Orange et al. [J. Exptl. Med. 127, 767 (1968)^ szerint készítjük. 48 órával az antigénnel végzett fertőzés előtt egy normál patkány hátának borotvált bőrébe intradermalisán (i.d.) befecskendezzük a reagin antiszérumot. 5 órával a fertőzés előtt hasonló módon beadjuk a hiperimmun antiszérumokat. A gátlás antihisztamin, antiszerotonin és más, nem jellemző típusainak ellenőrzése céljából közvetlenül a fertőzés előtt a bőrfelület egy harmadik pontjára 60 mikrogramm hisztamin-dihidrokloridot és 0,5 mikrogramm szerotonin-kreatinin-szulfátot fecskendezünk be. Ezután intravénásán a találmány szerinti vegyületeket vagy fiziológiás sóoldatot adunk be, és utána azonnal megfertőzzük az állatokat 5 mg tojásalbumin és 2,5 mg Evans-kék színezés fiziológiás sóoldattal készült oldatával. Orális adagolás esetében 5 perccel a vizsgálandó anyag beadása után adjuk az Evans-kék színezéket és a tojásalbumint. Fél óra múlva kloroform segítségével megfojtjuk az állatokat, hátuk bőrét lenyúzzuk, és kifordítva megnézzük. Minden injekciós helyet pontozunk, mégpedig egy folt annyi pontot kap, ahány mm az átmérője, valamint az elszíneződés mértéke szerint 0-4, 0,5, 1,2, 3 vagy 4 értékű, az elszíneződés mértékével arányos fokozatszámot is adunk az egyes helyeknek. Öt állatra nézve összeadjuk az azonos injekciós helyek pontszámát, és ezt hasonlítjuk össze a fiziológiás sóoldattal kezelt állatoknál kapott pontszámmal. A különbséget mint a vizsgált vegyületnek tulajdonítható százalékos gátlást fejezzük ki. A találmány szerinti vegyületek jellemző képviselőinek allergiaellenes hatékonyságát a fent leírt módszerrel vizsgáltuk, és az ily módon kapott hatékonyságot százalékos védés formájában fejeztük ki, lásd a következő táblázatot, összehasonlító anyagként egy kereskedelmi forgalomban levő allergiaellenes szert, az Intalt, a dinátrium-kromoglikátot használtuk. 5