171902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savanhidridek előállítására
9 171902 10 met oxidként, hidroxidként, halogenidként, például bromidként vagy jodidként, oxihalogenidként, hidridként, alkoxidként stb. Szerves vegyületként előnyösen egy monokarbonsav sóját, például az alkánsavak, mint például az ecetsav, vajsav sóit vagy dekanoátokat, laurátokat és benzoátokat stb. használjuk. Használhatunk fém-alkilokat, karbonil-származékokat, úgy mint kelátokat, komplexeket és enolos sókat is. A promotorként, kiválasztott anyagot elemként, vagy bromidként vagy jodidként, vagy szerves sóként, például az előállítandó anhidridnek megfelelő monokarbonsav sójaként használjuk. Használhatunk szükség esetén promotor-keverékeket is, elsősorban a periódusos rendszer különböző csoportjaiba tartozó elemek keverékeit. A promotor pontos hatásmódja, vagy az a vegyületalak, amelyben a promotor hatását kifejti, nem ismert, de megjegyezzük, hogy ha a pro motort elemként adjuk a reakcióelegyhez, például finomeloszlású fémként, úgy rövid indukciós szakasz figyelhető meg. A használt promotor mennyisége széles határok között változhat, előnyösen azonban a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó nemesfém katalizátor móljaira számítva 0,0001 mól és 100 mól, előnyösebben 0,001 mól és 10 mól közötti mennyiségben használjuk. Amikor a reakcióelegyet, például desztillációval, feldolgozzuk, a promotor mint a legkevésbé illékony összetevők egyike általában a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó nemesfém katalizátorral együtt marad, és könnyen recirkulálható vagy a katalizátorral együtt kezelhető. ben megy végbe: RCOX + ROR *- RX + RCOOR 4 RCOX (4) RX + (RCO)2 0 Az acilhalogenid és a szénhidrogén-éter közötti reakciót ezért a találmány szerinti eljárás értelmében felhasználhatjuk a megfelelő észter előállítására, amelyet adott esetben elkülöníthető intermedierként eltávolíthatunk a reakcióelegyből. Mivel a promotor jelenléte kedvez az anhidrid létrejöttének, azaz növeli a 4. egyenlet második reakci6 jának sebességét, abban az esetben, ha az intermedier észter előállítása a célunk, nem használunk pro motort. A fentiekben megadott reakciókból következik, hogy mind az egylépéses, mind a kétlépéses eljárásváltozat során könnyen kivitelezhető a folyamatos üzem, amelynek során a reagenseket és a katalizátort, előnyösen egy pro motorral együtt, folyamatosan vezetjük be a megfelelő reakciótérbe, ugyanakkor a reakcióelegyet az illékony szerves összetevők elkülönítésére folyamatosan desztilláljuk, amikor lényegében csak karbonsavanhidridből álló terméket kapunk, a többi szerves vegyületet recirkuláltatjuk, továbbá folyékony fázisban kivitelezett reakció során recirkuláltatjuk a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó nemesfémet (és a promotort) tartalmazó frakciót. Ilyen folyamatos üzem mellett a halogénatom természetesen mindenkor a reakcióelegyben marad, csak a kezelésnél és a tisztításnál van veszteség. A kismennyiségű, az utánpótláshoz szükséges halogént időről-időre elő-5 nyösen szénhidrogén-halogenid alakjában hozzáadjuk a reakcióelegyhez, de ahogy azt az előzőekben megadtuk, adagolhatjuk a halogénatomot más szerves halogenidként, vagy hidrogénhalogenidként, vagy más szervetlen vegyületként, például sóként, 10 mint például alkálifémsóként vagy más fémsóként, vagy elemi jódként vagy brómként is. Ahogy az előzőekben már megadtuk a találmány szerinti karbonilezési reakciót adott esetben gőzfázisban is végezhetjük, miközben a hőmérsék-15 lettel összefüggő össznyomást úgy szabályozzuk, hogy a katalizátorral érintkező reagensek gőzhalmazállapotúak legyenek. A gőzfázisban való reagáltatás és esetenként a folyadék-fázisban kivitelezett reakciókor is, a ka-20 talizátort és a promotort, azaz a katalizátor összetevőit vivőanyaggal juttatjuk a reakciótérbe, azaz ismert típusú vivőanyagra, például alumíniumoxidra, szilíciumoxidra, szilíciumkarbidra, cirkóniumra, szénre, bauxitra, attapulgit agyagra stb. 25 diszpergáljuk. A katalizátor összetevőit ismert eljárással, például impregnálással juttatjuk a vivőanyagra, oly módon, hogy a katalizátor vagy a katalizátor és a promotor oldatával átitatjuk a vivőanyag felületét, 30 majd megszárítjuk a készítményt. A katalizátor koncentrációja a vivőanyagon széles határok között változhat, például 0,01 súly% és 10 súly% vagy több között. A találmány szerinti eljárást a következőkben 35 példákkal szemléltetjük. A példák kizárólag szemléltető jellegűek a találmány oltalmi körét nem érintik. A példákban minden mennyiséget súlyban, illetve súlyszázalékban adunk meg, kivéve ahol azt másként adjuk meg. 1. példa 3,7 rész ecetsav-metilésztert és 8,5 rész acetil-45 jodidot elegyítünk, és 4 órán át visszacsepegő hűtő alatt forraljuk a reakcióelegyet. A visszacsepegő hűtő hőmérsékletét 45 C° és 50 C° közötti értékre állítjuk be, és az itt nem kondenzálódó gőzöket egy második, 10 C° hőmérsékletű kondenzálóban 50 csapjuk le. A második kondenzálóedényben kevés (körülbelül 15%) ecetsav-metilészterrel együtt 2,8 rész metiljodid gyűlik össze, a desztillálóedényben visszamaradó reakcióelegy 20% (2,2 rész) ecetsav-55 anhidridet tartalmaz, ahogy ez a gázkromatográfiás adatokból kiderül. A desztillálóedényben levő elegy másik része nem reagált ecetsav-metilészterből, acetiljodidból, és kismennyiségű metiljodidból áll. 2. példa 71 rész metiljodidot, 0,83 rész ródiumtriklorid-65 -hidrátot és 300 rész ecetsav-metilésztert elegyítünk 3
