171896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényképészeti anyagok roncsolásmentes vizsgálatára

3 171896 4 nyilvánosságra hozott további ismert berendezésnél a hibahelyek feltárása céljából vagy a vizsgált anyagon áthatolt, vagy pedig a vizsgált anyagfelületről visszavert sugárzást használják fel a hibahelyek megállapítására. Az 1 648 480 számú NSZK közzétételi iratban ismertetett megoldás alkalmas egyidejűleg az átmenő és a visszavert sugárzás felfogására és kiértékelésére is. Bebizonyosodott azonban, hogy szalagjellegű fényképészeti anyagok vizsgálatánál a vizsgálandó anyag áttetszőségét megváltoztató hibahelyek megállapításán túlmenően szükséges azon hibahelyek feltárása is, amelyek csupán a felület megváltozásaként (deformációjaként) jelentkeznek. A vizsgált szalagjellegű anyag felületének visszavert sugárzásán alapuló, az utóbbi célt szolgáló mérésnél azonban követelményként jelentkezik a szalagszerű anyag rendkívül egyenletes, gyűrődésektől és lengésektől mentes továbbítása, amely utóbbi követelmény csupán az anyagot megvezető valamely szerkezeti elem, példaképpen henger mentén, vagy annak közvetlen közelében teljesíthető. Amennyiben ugyanis a letapogató sugárzás sugárnyalábjának beesési helye nem ilyen megvezetett tartományok közvetlen közelében van, mint ahogy ez példaképpen az 1 648 480 számú NSZK közzétételi irat szerinti berendezésre érvényes, akkor a vizsgált szalagjellegű anyag visszavert sugárzása az anyagpálya lengésekre való hajlama és hullámosodása, gyűrődése következtében nem alkalmas a felületi hibák megállapítására, illetve feltárására. Más ismert berendezéseknél két önálló vizsgálóberendezés egymás utáni elrendezését javasolták, és könnyen belátható, hogy ezzel a szükséges ráfordítás megkétszereződik, továbbá a hibahelyek pontos kijelölése megnehezedik. A 7 128 347 számú NSZK használati minta-bejelentés szerinti megoldásnál javasolták a vizsgált anyagon átmenő sugárzásnak fényvezető rúddal történő felfogását, és ez utóbbi révén a rúd homlokfelületei mentén elrendezett érzékelőelemekhez történő továbbítását. A szórt sugárzás jelentős hányadának érzékelése érdekében azonban szükségesnek bizonyult az anyagpálya és a fényvezető rúd között hengerlencse elhelyezése, amelynek segítségével a szórt sugárzást összegyűjtik és a fényvezető rúdban koncentrálják. Ez utóbbi járulékos optikai szerkezet szükségessége a vevőberendezés méreteinek és költségszükségletének növekedését okozza, továbbá a hengerlencsén fellépő sugárvisszaverődés illetve a lencse abszorpciója következtében csökkenti a szórt sugárzás már amúgyis csekély intenzitását, és ezzel a vizsgáló eljárás érzékenységét. A letapogató sugárzás vizsgálat közbeni konstans intenzitását a már említett 1 648 480 számú NSZK közzétételi irat szerinti megoldásnál olyan berendezéssel biztosítják, amely a sugárzást száloptika útján irányítja a szalagszerű anyagpályára és az utóbbin átmenő, vagy az anyagpálya felületéről visszavert sugárzást ugyancsak száloptikás szerkezet segítségével fényérzékelőhöz vezetik, ahol is mindkét említett száloptika szinkron forog és a forgómozgás sugara szükségszerűen a vizsgált anyagpálya mindenkori szélességének megfelelő kell legyen. Ezen ismert megoldás hátránya, hogy folytonos, az anyag teljes terjedelmére kiterjedő vizsgálat igénye esetén nagy forgási sebesség alkalmazása szükséges, 5 amennyiben a letapogató sugár sugárnyalábjának beesési helyén a folt nagyságát és ezzel a berendezés feloldóképességét úgy kívánjuk megválasztani, hogy az anyag kis kiterjedésű hibahelyei is biztonsággal feltárhatók legyenek. Amennyiben pl. egy 10 méter széles anyagpálya vizsgálata esetén a gazdaságossági szempontokat is kielégítő vizsgálósebességet kívánunk elérni, úgy a mozgatott rendszerben fellépő centrifugális erők csak nehezen uralhatok, az ilyen rendszer kialakítása rendkívül nehéz. A 15 fentiek alapján világos, hogy ezen ismert szerkezet csak csekély szélességű szalagszerű anyagpályák, így példaképpen mozifilm-tekercsek és hasonlók vizsgálatához alkalmazható. 20 A 2 107 334 számú NSZK közrebocsátási irat szerinti megoldás értelmében javasolták a sugárforrás és forgótükör között elrendezett fókuszáló berendezés alkalmazásával konvergens letapogatósugár előállítását, amelynek eredményeként a forgótükör 25 és a vizsgálandó szalagszerű anyag közötti tartományban már nem szükséges külön fókuszáló berendezés elhelyezése, és a letapogató sugárzás intenzitása 1— l,25m szélességig terjedő anyagpályák esetén is azonos marad. Bebizonyosodott azonban, 30 hogy a sugárforrás intenzitásának, az alkalmazott tükörrendszerek (részben szennyeződés következtében beálló) visszaverőképességének időbeni változása és a fényérzékelő öregedése ezen utóbbi ismert berendezésnél nem biztosítja, hogy azonos 35 optikai sűrűségű vizsgált anyagok esetén a fényérzékelő kimenetén mindig azonos jel jelenjen meg. Szalagszerű anyagpályák felülethibáinak csupán az anyagról visszaverődött letapogató sugárzás fel-40 fogása révén történő feltárására alkalmas ismert berendezéseknél javasolták olyan szerkezeti elem beiktatását is, amellyel a közvetlenül visszavert sugárzást fényérzékelő elemhez továbbítják. A viszonylag intenzív közvetlenül visszavert sugárzás 45 felfogásán alapuló fenti berendezések különösképpen érzékenyen reagálnak a vizsgálandó anyagpálya helyzetváltozásaira, amely helyzetváltozás a vizsgált helyeken példaképpen az anyag vezetőelemek mentén történő továbbítása során előálló 50 ledörzsölt elemi részeiből adódó szennyeződések következtében is bekövetkezhet. A példaképpen valamely dob vagy henger mentén vezetett anyagpályát a dob vagy henger felületén lerakódott fenti jellegű szennyeződések a dob vagy henger fordulat-55 számának megfelelő frekvenciával kitérítik eredeti helyzetéből. E kitérítés a közvetlenül visszavert sugárzás irányának változását okozza, amely példaképpen a fényérzékelő elem nyílásának nagyobbításával még eliminálható lenne, ugyanakkor azon-60 ban az ilyen jellegű intézkedés az eljárás mérési érzékenységét erősen lecsökkentené. A 86 512 számú NDK szabadalmi leírás olyan tárgyi jellegű eljárást és annak foganatosítására al-65 kalmas berendezést ismertet, amelynél az érzékelés 2