171891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés relék érintkezőrugóinál az érintkezőerők beállítására
171891 4 feszítésére szűk tűréstartomány adott, hosszú relé üzem esetén a műanyag alátámasztás miatt az előfeszítőerő megváltozhat. Relék egymás felett elhelyezett, középen alátámasztott, műanyaggal az érintkezőrugó blokkhoz 5 fröccsöntött érintkezőrugóinak előfeszítésére ismert olyan eljárás (103 523 lajstromszámú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás), amelynél nyúlásmérő bélyeggel az érintkezőerővel arányos értéket mérnek és ezen értéknek az érint- 10 kezőerő előírt értékével alkotott különbségéből a hajlító löketet határozzák meg. Az érintkezőrugót megfogó hajlító-kar meghajtása fazékmágnes működtető áramának megváltoztatásával történik. Az erő-út jeleggörbe meghatározott tartományában a 15 mágneserő az úttól független. Ezen eljárás hátránya, hogy beépített állapotban az érintkezőrugók a relén nem állíthatók be. Több, egysíkban fekvő mozgó érintkezőrugó beállításakor a hajlítókar benyúlása mechanikusan 20 nehezen hajtható végre. A rögzített ellenérintkezők megengedett eltérései a relé összeépítése után is fennállnak. Ennek következtében az érintkezőerő számára nagyobb tűréstartományt kell engedélyezni, ami viszont az érintkező rendszernek a 25 hajtó rendszerhez való optimális illesztésével szemben áll. Célunk, hogy találmányunkkal a relék mozgó érintkezőrugóinál az érintkezőerők beállítására olyan egyszerű és gazdaságos megoldást hozzunk 30 létre, amelynél kézi munkaerő nem szükséges és a technikai jellemzők biztosítása mellett miniatürizálással az anyagfelhasználást csökkentjük. Feladatunk találmány szerinti megoldásában el- 35 járást és kapcsolási elrendezést hozunk létre érintkezőrugók érintkezőerőinek beállítására elektromágneses reléknél, amely szerint már szilárdan az elektromágneses relére szerelt érintkezőrugócsoportok minden egyes mozgó érintkezőrugójának érint- 40 kezőereje, legkedvezőtlenebb gyártási és anyag tűrések mellett is külön-külön, a minimális érintkezőerő felett megadott szűk tartományban, automatikusan beállítható. Ezzel egyidejűleg a műszaki jellemzők biztosítása mellett az érintkező rendszert 45 a hajtó rendszerhez illesztve további miniatürizálás lehetséges. A találmány szerinti eljárás során érintkezőrugó előfeszítő töréséhez hajlítóbélyeget vezetünk egé- 50 szén addig, amíg a hajlítóbélyeg az előfeszítőtörést el nem éri. Majd a hajlítóbélyeget az érintkezőrugó rugalmassági határának leküzdésére kísérleti úton meghatározott értéknek megfelelően tovább vezetjük. Az érintkezőrugó maradó alakváltozásának 55 elérésére a hajlítóbélyeget az előírt és a tényleges érintkezőerő különbségével arányos útnak megfelelően tovább az előfeszítő törés ellen nyomjuk. Ezt követően a hajlítóbélyeg utolsó beállítási értékét tároljuk, a hajlítóbélyeget elvezetjük és a tényleges 60 érintkezőerőt megmérjük. Amennyiben az érintkezőerő nem érte el az előírt értéket a hajlítóbélyeget ismét az előfeszítőtöréshez vezetjük és az új különbség értékkel arányos útnak megfelelően előretoljuk. 65 A találmány szerinti kapcsolási elrendezés mérővezérlő egységet, érzékelőt meghajtó motort, erőmérő-érzékelőt tartalmaz. Rögzített ellenérintkezővel nyitóérintkezőt alkotó és előfeszrtőtöréssel ellátott mozgó érintkezőrugó szabad végére ható erőmérő-érzékelő jelátalakító egységhez csatlakozik. A jelátalakító egység, valamint a nyitóérintkező mérővezérlő egységgel van összekötve. A jelátalakító egység egyrészt közvetlenül és másrészt összehasonlító áramkörön, amely összehasonlító áramkör alapjel tárolóval van összekötve, mértjel tárolón és időadón keresztül, amely időadóhoz ütemadó és hajlítólépés számláló van kapcsolva, hajlítást vezérlő egységhez van csatlakoztatva. A hajlítást vezérlő egység egyrészt a mérővezérlő egységgel és másrészt hajlítóbélyeget működtető motoron keresztül a hajlítóbélyeggel van összekötve. A mozgó érintkezőrugó előfeszítőtöréssel van ellátva, amely előfeszítőtöréshez a hajlítást vezérlő egység csatlakozik. A mozgó érintkezőrugó előfeszítőtörésére ható hajlítóbélyeg továbbá a hajlítóbélyeg helyzetét tároló mechanikus egységgel is össze van kötve, amely tároló egység a hajlítást vezérlő egységhez csatlakozik. A továbbiakban a találmány tárgyát példakénti kiviteli alak kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra nyitóérintkezőt szemléltet erőmérőérzékelővel és hajlítóbélyeggel. A 2. ábra vezérlési blokkvázlat mozgó érintkezőrugó érintkezőerejének beállítására. Az 1. ábrán látható 7 nyitóérintkező egyik végén befogott, 3 érintkező pogácsával ellátott mozgó 1 érintkezőrugót és 5 érintkező pogácsával rendelkező rögzített 6 ellenérintkezőt tartalmaz. A mozgó 1 érintkezőrugó 2 előfeszítőtörése ellen B hajlítóbélyeg és mozgó 1 érintkezőrugó szabad 4 vége ellen P erőmérő-érzékelő hat. A 2. ábrán látható blokkvázlat T indítógombhoz csatlakozó egységet, az MSt mérővezérlő egységhez csatlakozó, P erőmérő-érzékelőt meghajtó Mt motort és ezen Mx motorhoz csatlakozó a mozgó 1 érintkezőrugó szabad 4 végére ható P erőmérő-érzékelőt tartalmaz. A P erőmérő érzékelő jelátalakító MW egységhez csatlakozik. A jelátalakító MW egység VS összehasonlító áramkörön, amely VS összehasonlító áramkör SSp alapjel tárolóval van összekötve, MSp mértjel tárolón és ZG időadón keresztül, amely ZG időadóhoz TG ütemadó és BSZ hajlítólépés számláló van kapcsolva, hajlítást vezérlő BSt egységhez van csatlakoztatva. Az MSt mérővezérlő egység továbbá a hajlítást vezérlő BSt egységgel, a jelátalakító MW egységgel és a 7 nyitóérintkezővel van összekötve. A jelátalakító MW egység közvetlenül a hajlítást vezérlő BSt egységgel is össze van kötve. A hajlítást vezérlő BSt egység hajlítóbélyeget működtető M2 motoron keresztül, a mozgó 1 érintkezőrugó 2 előfeszítőtörésére ható B hajlítóbélyeghez csatlakozik. A jnozgó 1 érintkezőrugó 2 előfeszítőtörése a hajlítást vezérlő BSt egységhez csatlakozik. A hajlítást 2
