171891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés relék érintkezőrugóinál az érintkezőerők beállítására
5 171891 6 vezérlő BSt egység továbbá a hajlítóbélyeg helyzetét tároló mechanikus BSp egységen keresztül a B hajlitóbélyeggel össze van kötve. A relé összeállítása előtt az egyes, egyik végen befogott mozgó 1 érintkezőrugókat olyan mértékű 2 előfeszítőtörésel látjuk el, hogy a szükséges minimális érintkezőerőt a legkedvezőtlenebb gyártási és anyagtűrések mellett is biztosítsuk. A találmány szerinti eljárás során a mozgó 1 érintkezőrugó 2 előfeszítőtöréséhez vezetjük a B hajlítóbélyeget egészen addig, amíg a B hajlitóbélyeggel a 2 előfeszítőtörést el nem érjük. Majd a B hajlítóbélyeget a mozgó 1 érintkezőrugó rugalmas alakváltozásának leküzdésére kísérleti úton meghatározott értéknek megfelelően tovább vezetjük. Közben a mozgó 1 érintkezőrugó a rögzített ellenérintkezővel érintkezik. A P erőmérő-érzékelő segítségével a tényleges érintkezőerővel arányos pl. áramot vagy feszültséget mérünk. A mért értéket az érintkezőerő előírt értékével arányos értékkel összehasonlítjuk és különbséget képezünk. A mozgó 1 érintkezőrugó maradó alakváltozásának elérésére a B hajlítóbélyeget a különbség értékével arányos útnak megfelelően tovább a 2 előfeszítőtörés ellen nyomjuk. Ezen eljárás során a mozgó 1 érintkezőrugót oly mértékben hajlítjuk meg, hogy az érintkezőrugó erejének értéke az előírt értéket megközelítse ill. elérje. A B hajlítóbélyeg utolsó beállítási értékét mechanikusan például reteszeléssel tároljuk. Ezt követően a B hajlítóbélyeget elvezetjük és a tényleges érintkezőerőt megmérjük. Amennyiben az érintkező nem érte el az előírt értéket a B hajlítóbélyeget ismét a 2 előfeszítőtöréshez vezetjük és a tárolt beállítási értékhez adódó új különbség értékkel arányos útnak megfelelően előretoljuk. Ha az érintkezőerő az előírt értéket még nem érte el a folyamatot a már ismertetett módon megismételjük. A relé síkjában több mozgó 1 érintkezőrugó helyezhető el a hozzátartozó rögzített 6 ellenérintkezőjével nyitó és/vagy váltóérintkezőt alkotva. A relé (nem ábrázolt) felfogóba mechanikailag szilárdan van elrendezve, míg egyidejűleg minden nyitóérintkező csatlakozója a mozgó 1 érintkezőrugó érintkezőerejét beállító berendezéssel villamosan össze van kötve. A mozgó 1 érintkezőrugó érintkezőerejének érzékelése az ismertetett beállító berendezés T indítógombjának működtetése után az MSt mérővezérlő egységen keresztül bekapcsolt, a P erőmérő-érzékelőt működtető Mi motor segítségével történik, amely Mi motor például nyúlásmérő bélyeggel működő P erőmérőérzékelőt a mozgó 1 érintkezőrugó szabad végéhez vezeti addig amíg az érintkezők szétválnak. Az áramkör megszakad és az MSt mérővezérlő egységen keresztül az érzékelőt működtető Mr motor kikapcsol, így a P erőmérő-érzékelő leáll. Ebben a pillanatban a P erőmérő-érzékelő segítségével meghatározott mérésérték az érintkezőerővel arányos. Az analóg formában levő mért érték a jelátalakító MW egységbe jut. A jelátalakító MW egység az MSt mérővezérlő egységen keresztül az érzékelőt működtető Mi motor segítségével a P erőmérő-érzékelőt kiindulási helyzetébe visszaállítja. A P erőmérő-érzékelővel meghatározott, az érintkezőerővel arányos érték kiértékelése az át-S alakító MW egységben, például küszöbérték-kapcsoló segítségével történik. Ezen küszöbérték-kapcsoló segítségével meghatározzuk, hogy az érintkezőerő értéke a szükséges minimális érintkezőerő érték alatt, vagy a kívánt tartományban, a szük-10 séges minimális érintkezőerő érték felett vagy a kívánt tartomány felett van. Ha a meghatározott érték a minimális érintkezőerő érték alatt van a berendezés hibajelzést ad. A hibajelzés azt jelenti, hogy a 2 előfeszítőtörés, amellyel a mozgó 1 15 érintkezőrugót a relé összeépítése előtt ellátjuk, nem felel meg a kísérleti úton meghatározott értéknek vagy az érintkezőrugó hibájára utal. Az érintkezőrugó anyaga inhomogén, a megengedett tűréstartományt túllépő vastagság eltérésekkel ren-20 delkezik, a hideg sajtolás vagy a szállítás során megkárosodott. Ezen hibák csak ebben az eljárási lépésben ismerhetők fel és így selejtet eredményeznek. Amennyiben az érintkezőerő értéke már a kívánt tartományba esik, akkor további beállítási 25 folyamat nem indul és a kész relé a beállító berendezésből kiesik. A relének a beállító berendezésbe történő behelyezése illetve kivétele manuálisan vagy automatikusan mehet végbe. Ha a meghatározott érintkezőerő érték a kívánt 30 tartomány felett van, akkor a mozgó 1 érintkezőrugó érintkezőerejét be kell állítani. Ebben az esetben a jelátalakító MW egység segítségével a hajlítást vezérlő BSt egységen keresztül a hajlítóbélyeget működtető M2 motort bekapcsoljuk. Az 35 M 2 motor segítségével a B hajlítóbélyeget a mozgó 1 érintkezőrugó 2 előfeszítőtöréséhez vezetjük. Ha a B hajlítóbélyeg a mozgó 1 érintkezőrugó 2 előfeszítőtörését érinti, akkor az ily módon zárt áramkörön keresztül a hajlítást vezérlő BSt egység 40 a hajlítóbélyeget működtető M 2 motort lekapcsolja. A digitális tényleges érintkezőerő érték az átalakító MW egységből a VS összehasonlító áramkörbe jut, amely VS összehasonlító áramkör ezen értéket az SSp alapjel tárolóban tárolt digitalizált 45 értékkel összehasonlítja. Az SSp alapjel tárolóban az érintkezőerő előírt értékét tároljuk. A VS összehasonlító áramkör segítségével képzett különbség értékét az MSp mért jel tárolóba adjuk. Az MSp mértjel tárolóhoz a ZG időadó, például léptető 50 regiszter, csatlakozik. A ZG időadót a TG ütemadóval, a hajlítást vezérlő BSt egységet a ZG időadóval vezéreljük és a hajlítást vezérlő BSt egység segítségével a hajlítóbélyeget működtető M2 motort bekapcsoljuk. A B hajlítóbélyeget meghatá-55 rozott, a MSp mértjel tárolóban tárolt mért értéktől függő ideig, tovább a mozgó 1 érintkezőrugó 2 előfesátőtörése ellen nyomjuk. A B hajlítóbélyeg által megtett út arányos azzal az időtartammal, amely alatt a hajlítóbélyeget működtető M2 motor 60 be van kapcsolva. Ezen időtartam két részből áll, egy konstans részből, amely időtartam alatt a mozgó 1 érintkezőrugó csak rugalmas alakváltozást szenved és egy változó részből, amely időtartam alatt a mozgó 1 érintkezőrugó maradandó alakvál-65 tozása megy végbe. A konstans rész minden mozgó 3
