171858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-halogén-alkilaminoszulfonilhalogenidek előállítására

5 171858 6 esetén a hozzáadás — 60 és — 48 C° között történhet. A IV általános képletű kiindulási vegyület és az oldószer, valamint a III általános képletű kiindulási vegyület és az oldószer keverékét azonos betáplálással hűtött visszafolyató hűtőben egyesíthetjük, és a reakciókeveréket oldószerben foghatjuk fel. A komponensek egyesítése után a keveréket előnyösen 10—30 percig az adagolási hőmérsékleten keverjük, majd 10—30 perc alatt szobahőmérsékletre melegítjük, és 20—30 percig 30— 40 C°-on keverjük. Ha III általános képletű kiindulási anyagként szulfurilfluoridot használunk, akkor 2—8 óra hosszat —55 és — 45 C° között keverjük. A reakciókeverékből az I általános képletű terméket szokásos módon, például frakcionált desztillációval választhatjuk el. Szulfurilfluorid használata esetén a reakciósebesség növelése érdekében katalizátorként Lewis-savakat adhatunk, előnyösen 0,01—0,04 mól mennyiségben 1 mól III általános képletű kiindulási anyagra számítva. Lewis-savak alatt nem teljes elektronkonfigurációjú elektron! anyagokat értünk, melyek egy bázis elektronpárját felvehetik. A Lewis-savak meghatározására lásd Houben-Weyl, Methoden der organischen Chemie, 4/2 kötet, 6. oldal és Ródd, Chemistry of Carbon Compounds, IAkötet, 103. oldal (Elsevier Publ. Co. N. Y. 1951). Lewis-savként célszerűen a periódusos rendszer 2—6. csoportjába tartozó fémek halogenidjei, például cink-, bór-, alumínium-, ón-, titán-, antimon-, bizmut-, molibdén-, volfrámklorid-, alumíniumbromid és bórtrifluorid jöhetnek számításba. A Lewis-savat komplexe alakjában, például bórtrifluorideterát, -dihidrát, -etilalkoholát és egyéb alkoholátok, fluorbórsav, bórtrifluoridecetsav, -diecetsav, -foszforsav, bórtriklorid és foszfortriklorid és foszforoxiklorid komplexei alakjában használhatjuk. Katalizátorként előnyös az arzén(III)- és arzén(V)-fluorid, antimon(III)- és antimon(V)fluorid. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek értékes kiindulási anyagok növényvédőszerek, színezékek és gyógyszerek előállításához. Például antranilsavval vagy sóival reagáltatva o-szulfamidobenzoesavak állíthatók elő. A vegyületeket például a 2105 687 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratban ismertetett módon ciklizálva nitrogénatomon szubsztituált 3-(ß-halogen)-alkil-2,l,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidokat kapunk, melynek halogénatomját például lítiumalumíniumhidriddel hidrogénatomra lehet kicserélni, és így olyan származékokat kapunk, amelyek növényvédőszerként és gyógyszerként használhatók. További felhasználás a 757 886 és 702 877 számú belga szabadalmi leírásokban és az 1 120 456 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírásban található. A találmány szerinti I általános képletű végtermékekből glikolsavaniliddel reagáltatva gyomirtószerek állíthatók elő. A végtermékekből hidrolízissel a megfelelő halogénaminok állíthatók elő, amelyek kiindulási anyagok rák és tumorellenes kemoterápiás gyógyszerek előállításához (Ullmanns Encyklopädie der technischen Chemie, 10. kötet, 773. oldal). Az I általános képletű végtermékekből az Arzneimittelforschung 12, 1119 (1962) cikk szerinti eljárással N,N-bisz(ß-halogenalkil)-szulfamidhidrazonok állíthatók elő, amelyek szarkóma és karcinóma ellen hatásosak. Az I általános képletű termékekből 2,3-dihidro-3,3-dimetil-5-hidroxi-benzoFurán-származékokkal reagáltatva a 2 324 592 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratban leírt gyomirtó hatású szulfaminészterek állíthatók elő. 5 Az előnyös termékek az N-metil-N-ß-kloretil-aminoszulfonilklorid, N-etil-N-ß-klóretil-aminoszulfonilklorid, N-n-propil-N- ß-kloretil-10 -aminoszulfonilklorid, N-n-butil-N- ß-kloretil-aminoszulfonilklorid, N-n-íbútil-N-2-klór-propil-3-aminoszulfonilklorid, N-n-hexil-N- ß-kloretil-aminoszulfonilklorid, N-n-oktil-N- ß-kloretil-aminoszulfonilklorid, N-2--klóretil-N-2'-metoxietil-aminoszulfonilklorid, N-2-15 -klóretil-N-3'-metoxipropil-aminoszulfonilklorid, N-2--klóretil-N-3'-etoxipropil-aminoszulfonilklorid, N-2--klóretil-N-3'-n-butoxipropil-aminoszulfonilklorid, N-2--klóretil-N-3 '-n-hexiloxipropil-aminoszulfonilklorid, N-2-klóretil-N-2'-karbometoxietil-aminoszulfonilklorid, 20 N-metil-N-ß-kloretil-aminoszulfonilfluorid, N-n-decil-N- ß-kloretil-aminoszulfonilklorid, N-n-butil-N-3-klórpropil-2-aminoszulfonilklorid. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti 25 eljárást. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban adjuk meg. 1. példa 30 70 sr. N-metiletilénimint 85 sr. acetonitrilben (2 sr. nátriumhidroxiddal stabilizálva) 35 perc alatt 10—16°on keverés közben hozzáadunk 288 sr. szulfurilklorid és 470 sr. acetonitril keverékéhez. A reakciókeveréket 0,5 35 óra hosszát' 25—30°-on keverjük, majd a szulfurilklorid felesleget és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó olajat desztillálva 206 sr. (87%) N-metil-N- ß-kloretil-aminoszulfonilkloridot kapunk. Forráspontja 0,2 Torr nyomáson 78—82°, nf = 1,4820. 2. példa 45 70 sr. N-metiletilénimint 80 sr. acetonitrilben hozzáadunk 288 sr. szulfurilkloridhoz 500 sr. cseppfolyós kéndioxidban, majd a reakciót az 1. példával analóg módon — 10°-on és 1 órás keverés közben — 10°-on hajtjuk végre. 174 sr. (74%) N-metil-N-ß-kloretil-aminoszulfo-50 nilkloridot kapunk. Forráspontja 0,1 Torr nyomáson 76°, n£ = 1,4828. 3. példa 55 A reakciót az 1. példával analóg módon, de acetonitril helyett dietiléterrel végezzük. Az N-metil-N-ß-kloretil-aminoszulfonilkloridot azonos tisztaságban és kitermeléssel kapjuk. 4—16. példák Az 1. példával analóg módon eljárva állítjuk elő a kö-65 vetkező táblázatban megadott vegyületeket: 3