171850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás medrek szigetelésére műanyag fólia fektetésével

MAGYAR SZABADALMI 171850 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEIRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MÉiMí MÉiMí w Bejelentés napja: 1975. III. 15. (VI—1035) Közzététel napja: 1977. VII. 28. Nemzetközi osztályozás: A 01 N 5/00 A 01 N 17/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI • ....,....,, HIVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltalálók: SZILAGYI László oki. mérnök, Budapest, 60%, KOVÁCS Károly oki. vegyészmérnök, Bpest, 10%, MARLOK Gyula oki. gépészmérnök, Pilisszentiván, 10%, DR. SZABÓ Ambrus oki. vegyészmérnök, Budapest, 10%, HELLENPÄRT István oki. vegyészmérnök, Budapest, 10% Tulajdonos: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 60%, Pest megyei Műanyagipari Vállalat, Solymár, 40% Eljárás medrek szigetelésére műanyag fólia fektetésével A találmány műanyag fólia fektetésével történő mederszigetelésre vonatkozik, főleg olyan medrekben történő alkalmazásra, amelyeket a nád benövése veszélyeztet. Különösen a mesterséges vízvezető csatornák 5 építése során kell kettős kár ellen védekezni: a víz elszivárgása és a medrek növényzettel való benövése ellen. Mind a kettő alapjában veszélyezteti a csatorna vízszállítását — az elszivárgás azzal, hogy lecsökkenti a vízmennyiséget, a nö- 10 vényzetet pedig azzal, hogy megnöveli az ellenállást, lecsökkenti az átfolyási szelvényt és a vízsebességet. Ugyanezek a problémák merülnek fel tároló medencék mederszigetelésénél is. A kezdetben általánosan alkalmazott kő- és 15 betonburkolatok inkább csak az erózió ellen nyújtottak védelmet. A szigeteléshez költséges bitumenes kiöntésre is szükség volt, de az építési hibák és a betonban elkerülhetetlen repedések is lerontották a burkolat szigetelő hatását, a repe- 20 déseket pedig a növényzet, köztük a legveszedelmesebb nád hamar megtalálta és megjelent a mederben. Az újabb időkben nagy reményekkel alkalmazták a műanyag fóliát mederszigetelő anya- 25 gul, amelyet védelmül mintegy 20—30 cm homok vagy egyéb szerkezetű talajréteggel fedtek le. Ez a megoldás kiválóan bevált mindaddig, amíg a nád, esetleg a tarack meg nem jelent. Mivel pedig a nád a tapasztalat szerint előbb-utóbb min- 30 denütt megjelent, gyökerének, a nádrizómának hegyes csúcsa a fóliát könnyedén átfúrta s csakhamar éppen úgy tenyészett a mederben, mintha a fólia ott sem lett volna. A fólia legveszedelmesebb ellenségének a nád bizonyult, amely vízzáróságát is tönkretette és a mederszelvényt is leszűkítette. A nádat a mederből a víz alatt vágva nehéz fenntartó munka keretében kellett eltávolítani. Ez igen nehéz és költséges volt, annál is inkább, mert a nád rendkívül gyorsan utánanőtt. A problémával világszerte foglalkoztak, ám az eddigi megoldási kísérletek nem vezettek kellő eredményre. Indiában megkísérelték az előkészített tükörre, a fólia alá néhány centiméter vastag cementhabarcsréteget fektetni. A cementhabarcs hamarosan összerepedezett és a nádrizóma ezeken áthatolva fúrta át a fóliát. (Uppal—Mihda—Singh: Összetett burkolat kifejlesztése meglevő földcsatornák olcsó szigeteléséhez. Ind. Journ. of Pow. and Ric. Vall. Dev., 1965 december.) Az NDK-ban, Csehszlovákiában és Magyarországon kísérleteztek azzal is, hogy a fólián már átbújt nádat vegyszeres permetezéssel irtsák ki. Ezzel elpusztították ugyan a nádat, de a permetezőszer a vízbe kerülve, az öntözés során más egyszikű haszonnövényzetet is elpusztított, sot — legelőre kerülve, a legelő állatok húsán át még magára az emberre is veszélyes volt. Ezért ma 171850 1