171850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás medrek szigetelésére műanyag fólia fektetésével
3 171850 4 már nemcsak az öntözőcsatornák esetében, hanem más felszíni vízben sem szabad növényirtó vegyszert használni. (Dr. Marjai Gyula: Jelentés az 1962. évben végzett fóliás csatornaszigetelések 1963. évi üzemelési tapasztalatairól. ÖRKI jelen- 5 tés 1963.) Végül a Szovjetunióban arra is történtek kísérletek, hogy a növényre veszélyes herbicid anyagot a fólia alá, az elkészített tükörre szórják. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy 10 az így eltemetett herbicid anyag igen hamar lebomlott és egyáltalában nem akadályozta meg a nád megtelepedését. (A Szovjetunió vízgazdálkodási és meliorációs minisztériuma: A polimer hártyából készített vízzáró függönyöknek az ön- 15 tözőcsatornáknál és víztároló medencéknél történő alkalmazására vonatkozó javaslatok, Moszkva, 1967 — Danilova—Rülkov: Poliészterek és szintetikus anyagok a vízgazdálkodásban. Gidrotehnike i 20 Melioracija, 1963|7). J3 Mint láthatjuk, az eddig alkalmazott módszerek egyike sem oldotta meg a náddal veszélyeztetett csatorna- és tárolómedrek korszerű, gazdaságos szigetelését. A megfelelő megoldást talál- 25 mányunkkal kívánjuk szolgáltatni. A találmányunkat eredményező kísérleteink megkezdésekor abból a felismerésből indultunk ki, hogy a kérdést úgy oldhatjuk meg, ha a herbicid anyagot két fóliaréteg közé helyezzük: ek- 30 kor, ha a nádrizóma az alsó fóliát áttöri, beleütközik a herbicid anyagba, elhal és optimális esetben a második réteget már át sem tudja törni. Célszerűnek láttuk a herbicid anyagot ragasztóanyagba keverni és a két fólia közé ezt a 35 herbicid tartalmú ragasztóanyagot helyezni. Kísérleteink eredménye minden várakozásunkat felülmúlta. Amelyik rizóma az alsó rétegen áthatolt és a másodikat is áttörte, útközben valóban mérgezett alannyá változott és hamarosan 40 elhalt. Ám ezenfelül meglepő többlethatást is eredményezett a kísérlet, nevezetesen a fólia alsó rétegét áttörő nádrizómák száma feltűnően kis arányú volt, mert a rizómák többsége a fólia rétegközelségében növekedését azzal párhuza- 45 mosan, a fólia alatt elfeküdve folytatta s a fóliát nem sértette meg: a fólia alsó rétege és felülete döntő többségében épségben maradt. Kezdeti laboratóriumi kísérleteinket terepkísérletekkel megismételtük és azokat egyrétegű, 50 herbicidtartalmú bevonóanyaggal ellátott fólia kombinációkkal bővítettük; az eredmény ismét ugyanez volt. Feltételezhetjük, hogy maga a herbicid anyag, vagy a herbicid anyag a fólia anyagával és/vagy a ragasztóanyaggal, illetőleg bevo- 5 j nó-anyaggal egymásrahatás következtében migráció útján, vagy illóanyag-részecskék képzésével fejti ki hatását. Ily módon azonos hatása lehet a műanyagfóliába olvadt állapotában belekevert herbicidnek is. 60 Mindezeknek megfelelően a találmányunk szerinti eljárás lényege, hogy műanyag fóliaként a mederbe 0,4—25 súly% önmagában ismert herbicid anyagot tartalmazó PVC homopolimer, PVC kopolimer, vagy poliolefin fóliát fektetünk, 65 majd ezt ismert módon 20—100 cm vastag ásványi anyagú, előnyösen földből, homokból és/ vagy kavicsból álló védőréteggel borítjuk. Ami a herbicid tartalom előállítását illeti, egyik módja, hogy az alkalmazott PVC homopolimer, PVC kopolimer vagy poliolefin fólia herbicidtartálmát a fólia egyik vagy mindkét oldalára felvitt herbicid tartalmú bevonóanyagban biztosítjuk. Másik módja, hogy a PVC homopolimer, PVC kopolimer és/vagy poliolefin fóliát két rétegben alkalmazzuk és herbicidtartalmát a két réteg közé elhelyezett herbicidtartalmú ragasztóanyagban biztosítjuk. A találmány értelmében bevonó-, illetőleg ragasztóanyagul herbicidtartalmú polikloroprén alapú vagy utánklórozott PVC alapú ragasztóanyagot, herbicid anyagként pedig a, oc-diklórpropionsavat, 3-amino-l,2,4-triazolt, l,l'-dimetil-4,4'-bipiridiliumot, vagy ezek kombinációjából álló keveréket alkalmazunk. Kísérleteink alapján a következőkben néhány példát adunk a szigetelő fóliaréteg fektetés előtti előállítására. 1. példa Két 0,2 mm vastag szupervinil lágy PVC fóliát olyan polikloroprén alapú ragasztóanyaggal — jelen esetben Palmaplast 1403 jelzésű ragasztóanyag mintegy 5 fxm vastagságú rétegével ragasztunk össze, amelybe 1 m2 felületre 16 g, vagyis kettős fóliaréteg súlyához viszonyított 3,3 súly% 3-amino-l ,2,4-triazolt kevertünk. 2. példa Két 0,3 mm vastag szupervinil lágy PVC fóliát olyan polikloroprén alapú ragasztóanyaggal ragasztunk össze mintegy 50 ^m vastagságú ragasztóanyag réteggel, amelybe 1 m2 felületre 4 g, vagyis a kettős fóliaréteg súlyához viszonyított 0,55 súly% 3-amino-l,2,4-triazolt és 12 g/m', vagyis 1,65 súly% a, a -diklór-propionsavat kevertünk. 3. példa Egy 0,5 mm vastag szupervinil lágy PVC fóliát kétoldalról olyan polikloroprén alapú, egyenként 25 (xm vastag bevonóréteggel látunk el, amibe előzőleg 1 m2 -re számított 21 g, a fólia súlyához viszonyított 3,5 súly% as a-diklór-propionsavat és 7 g/m2 , vagyis 1,2 súly% l,l'-dimetil-4,4'-bipiridiliumot kevertünk. 4. példa Egy 0,1 mm vastag szupervinil lágy PVC fóliát egyik oldalán olyan, mintegy 10 [xm vastag polikloroprén alapú bevonattal látunk el, amibe 2
