171793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és aszinkron adatátvívő berendezés digitális egységek közötti adatforgalom lebonyolítására
MAGYAR SZABADALMI 171793 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS lÄ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY lÄ Nemzetközi osztályozás: Imp Bejelentés napja: 1975. I. 15. (MA—2640) G 06 F 7/00 ^r Közzététel napja: 1977. X. 28. ..-.--•••-.;-; : "T-V.-••-.... ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. X. 31. \.^t :\!;i'"-- .,-" Feltalálók: Bogdány János villamosmérnök (13%) Csákány Antal villamosmérnök (11%) Elek György villamosmérnök (15%) Forró Péter villamosmérnök (12%) Lőrincze Géza villamosmérnök (9%) Reé Eörs villamosmérnök (9%) Szabó Pál villamosmérnök (22%) Vashegyi György villamosmérnök (9%) Tulajdonos: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Budapest Eljárás és aszinkron adatátvivő berendezés digitális egységek közötti adatforgalom lebonyolítására 1 2 A találmány eljárás és aszinkron adatátvivő berendezés digitális egységek közötti adatforgalom lebonyolítására, mely központi kijelölő rendszert, mester- és szolgaegységeket, továbbá vezetékrendszert és a vezetékrendszer két végére csatlakozó elektromos lezárást tartalmaz. 5 Digitális berendezések, pl. automatikus mérő-, vagy adatfeldolgozó berendezések működése során egyik egységből a másikba információk — utasítások, adatok — átvitele szükséges. Bonyolultabb digitális berendezésekben általában az információforgalom külön e célra ki- 10 alakított egységes átvivőrendszereken, az úgynevezett „bus" rendszereken keresztül történik. Az összekötő vezetékek egyszerűbb rendszerekben csak egyirányú információ-továbbítást tesznek lehetővé. Ennél korszerűbb az a megoldás, amelynél egy-egy 15 vezeték, vagy vezetékcsoport mindkét irányú információ átvitelére felhasználható. A kétirányú információ-átvitelnél a vezetékre, vagy a vezetékcsoportra csatlakozó egységek bármelyike lehet adó vagy vevő. Azt, hogy adott esetben az egységnek melyik funkciót kell betöltenie, a 20 vezérlő vezetékek állapota dönti el. Ez az ún. „Partyline" rendszer. Az információ-forgalom vezérlése szerint az átvivő rendszer lehet szinkron, vagy aszinkron. Szinkron vezérlésnél a vezérlő jelek megjelenésének vagy rnegszűné- 25 sének időpontját egy óragenerátor szabja meg. Ez a megoldás viszonylag kevésbé áramkör- és vezérlővonaligényes, de igen nagy hátránya, hogy az ütemet a leglassúbb működésű egység korlátozza. Olyan alkalmazásoknál tehát, ahol az összekötendő egységek külön- 30 böző működési sebességűek lehetnek, így például számítógépekben, ahol különösen az egyes periféria-egységek a berendezés többi részétől fizikailag is jelentős távolságban, és/vagy nagyon különböző áramköri megoldásúak lehetnek, a szinkron rendszer alkalmazása nem célszerű, mert az egyébként elérhető működési sebességet jelentősen csökkenti. Ezen hátrányt az aszinkron rendszer alkalmazása teljes mértékben kiküszöböli. Itt az egyes vezérlő jelek megjelenését vagy megszűnését az őket logikai sorrendben és időben megelőző vezérlőjelek megjelenése, illetve megszűnése váltja ki. Ez utóbbiak megkívánt állapota csak akkor állhat fenn, ha a csatlakozó egység áramkörei a működést már befejezték és a jelek a vétel helyére már meg is érkeztek. így közeli összeköttetés és gyors áramkörök esetében az átviteli sebesség a szinkron rendszerhez képest jelentősen növekszik. Ez az ún. „handshake" rendszer. A fentiekben leírt elrendezés többféle variációval lehetséges, de mindegyik változat közös jellemzője, hogy a cím- és adatinformációk átvitelére külön x vagy d vezetékcsoport szolgál. Ez pedig sok összekötő vezeték kialakítását követeli meg. Egy-egy vezeték kialakítása elsősorban nem csak huzalok kérdése, hanem a vezetékekhez szervesen hozzátartozó adó, vevő, lezáró áramkörök és a huzalok csatlakozásához, a szervizhez, valamint a rendszerhez csatlakozó egységek cserélhetőségének biztosításához szükséges elektromechanikus csatlakozók felhasználása is elengedhetetlen. Gazdaságosabb adat-átvivő-rendszer megvalósításá-171793 1
