171793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és aszinkron adatátvívő berendezés digitális egységek közötti adatforgalom lebonyolítására

171793 hoz kívánatos tehát a rendszerben alkalmazott vezetékek számának csökkentése. Elvileg ez úgy oldható meg, hogy az eddigi két külön cím- és adat-vezetékcsoport helyett egyetlen információs vezetékcsoportot alkalmazunk és a cím-, valamint az adatinformációkat egymástól időben elkülönítjük. Ilyen megoldás elvileg minden további nélkül megvalósítható. A gyakorlati kivitelezésnél azonban két súlyos problémát kell megoldani. Az egyik probléma az, hogy mester-egység által kiadott cím felismerése és a kijelölt művelet elvégzése a szolga-egységben nem történhet közvetlenül egymás után, mert a közös információs vezetékcsoporton egyidőben vagy csak cím-, vagy csak adatinformáció lehet, a kettő együtt nem. Ennek következtében a szolga-egységnek előbb vissza kell jeleznie a címfelismerés megtörténtét a mester-egységnek, azután a mester-egységnek az eddig kiadott címkombinációt meg kell szüntetnie és csak ezután lehet, pl. beírási művelet esetén a beírandó információt, a közös információs vonalra kiadnia. Ezek a műveletek pedig részben a vezetékeken való jelterjedés véges sebessége, részben az előírt segédműveletek elvégzéséhez szükséges idő következtében időveszteséggel járnak és az átviteli rendszer működését lelassítják. A másik probléma részben az előzőből következik. Minden körülmények között biztosítani kell, hogy az átviteli vezetékre egyidőben csak egyetlen adó adhasson jelet, mert a jelcsoportok kombinálódása hibás működéshez vezet. A találmány szerinti adatátvivő berendezésben alkalmazott új megoldás lehetővé teszi az átviteli vezetékek számának lényeges csökkentését és a fellépő hátrányok megszüntetését. Az alkalmazott megoldás elve a következő: Adatfeldolgozó berendezésekben szolgaként megszólított egységek az adatforgalmi rendszer működési ciklusai során leggyakrabban olyan tárolók, melyekben a tárolt információhoz való hozzáférési idő általában nagyobb az adatforgalmi rendszer ciklusidejénél, sok esetben, pl. ferritgyűrűs vagy memóriahuzalos tárolók esetében, egy nagyságrenddel is nagyobb lehet. Ha a címfelismerés megtörténte után a tárolt információhoz való hozzáférés műveletét azonnal megindítjuk (erre annál inkább lehetőség van, mivel az elvégzendő művelet a címfelismerés időpontjában már ismert), a hozzáférési idő alatt mód van az átyivő rendszer vonalainak felszabadítására, megfelelő vezérlőjelek átvitele útján. A lefoglalt vonalak felszabadítására azt az időt használjuk fel, ami alatt az adatforgalmi rendszer egyébként is hozzáférésre várakozó állapotban lenne. Az adatforgalmi rendszer további gyorsítását biztosítja a, bármely típusú, szolgaként működtetett egységgel kapcsolatban megvalósítható új, olvasás-írás — read/write — kettős művelet bevezetése. E művelet segítségével újabb mester- és újabb szolgaegység kijelölése nélkül végezhető el a szolga-egységből az ott található információnak beolvasása a mester-egységbe, majd a mester-egységben rendelkezésre álló új információ beírása. Az adatforgalmi ciklusban tehát egy címzési műveletsorozat megtakarítható. A fentiekben ismertetett megoldások az adatforgalmat olyan mértékben meggyorsítják, hogy annak sebessége nem marad el az egyéb, ismert elrendezések hatásos sebessége mögött. Az előzőekben említett második hátrányos tulajdonságot úgy küszöböltük ki, hogy a vezérlő jelek olyan új kombinációját alkalmaztuk, amely e jelek többszörös kihasználása révén az átvivőrendszer összes vezetékeire nézve kiküszöböli a jelek kombinálódásának lehetőségét. Ez a megoldás a szokásos megoldásokhoz képest megnöveli ugyan a vezérlőjelek, illetve a vezérlő vezetékek 5 számát," azonban ez a növekedés a gyakorlatban előforduló esetekben sokkal kisebb az elhagyhatóvá váló vezetékek számánál. így például egy 18 cimbites és 16 bites +2 paritásbites kisszámítógépben , a szokásos megoldás 39-40 vezeték alkalmazását teszi szükségessé, 10 melyből a vezérlő vezetékek száma 3-4 db. Ez a feladat a találmány szerinti új kialakítású átvivő rendszer alkalmazásával 18 információs és 6 vezérlő, összesen tehát 24 vezetékkel oldható meg. A találmány eljárás digitális egységek közötti adat-15 forgalom lebonyolítására, melynél vezetékrendszeren cím-, adat-, és vezérlő információkat viszünk át és a rendszeren kívüli kijelöléssel mester-, majd ezt követően szolga-egységet jelölünk ki. A találmány abban van, hogy a három információs 20 csoportot két vezetékcsoporton visszük át oly módon, hogy a vezérlő információkat egy külön vezetékcsoporton, míg a cím- és adat-információkat egyazon információs vezetékcsoporton visszük át egymás után úgy, hogy az információs vezetékcsoportra előbb kiadjuk a 25 címinformációt, majd a címfelismerés után a szolgarészegységben megindítjuk az előírt műveletet, és a címkísérőjel megszűnése után az információs vezetékcsoportra kiadjuk az adatinformációt. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli alakjánál 30 az olvasás-írás kettős műveletét egyetlen címzéssel vé: gezzük el, előbb a szolga-részegységben található információt beolvassuk a mester-részegységbe, majd a mesterrészegységben rendelkezésre álló új információt a szolgarészegységbe beírjuk. 35 A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös kiviteli alakjánál adatátvitelkor a b információs vezetékcsoport vezetékeit a vezetékek számánál kisebb, vagy azzal megegyező bithosszúságú információs egységekhez rendeljük hozzá, ezeket az információs egységeket a cím-40 átvitel alkalmával külön-külön címezhetővé tesszük és a járulékos cimbit(ek)et és a címsegédbit(ek)et a szolgarészegység címregiszterén és az ar vezetékcsoporton keresztül az elektronikus részegység további bemeneteire visszük. Az ismert és a találmány szerinti aszinkron 45 adatátvivő berendezés kiviteli alakjait, az egyes műveletek jelszint-idődiagramját, továbbá egy címzési módszer elvi vázlatát az ábrák szemléltetik. Az 1. ábra a már közölt ismert adatátvivő berendezés elvi elrendezését; a 50 2. ábra a találmány szerinti adatátvivő berendezés elvi elrendezését; a 3. ábra az olvasási művelet jelszint-idődiagramját ;a 4. ábra a beírási művelet jelszint-idődiagramját; az 5. ábra az olvasás-írás kettős művelet idődiagram-55 ját;a 6. ábra a szolga-részegység funkcionális elvi tömbvázlatát ; a 7. ábra a szolga-részegység egy részletesebb elvi tömbvázlatát; a 60 8. ábra a szolga-részegység egy bővített elvi tömbvázlatát ; a 9. ábra a mester-részegység funkcionális elvi tömbvázlatát; a 10. ábra a mester-részegység egy részletesebb elvi 65 tömbvázlatát; a 2